Allergiák

A hazai lakosság ötöde szenved egész évben, vagy szezonálisan, az év egy adott időszakában ismételten visszatérő panaszok formájában az allergiás nátha tüneteitől. A legtöbb panaszt a parlagfű allergia okozza, melynek tünetei a nyári-kora őszi hónapokban jelentkeznek. Az immunterápiás kezelést dr. Balogh Katalin, allergológus mutatja be.

A parlagfű allergia jellegzetes tünetei, az orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, szemviszketés a nyári hónapokban jelentkeznek. A növény virágzása július közepétől október közepéig tart, augusztus közepén éri el tetőpontját. Sokak számára a hagyományos kezelésekkel elért eredmény nem kielégítő, vagy idegenkednek a gyógyszerek szedésétől, esetleg tartanak betegségük súlyosbodásától. Számukra jelent ideális megoldást az immunterápiás kezelés, melynek segítségével tartósan megszabadulhatnak az allergiás tünetektől.

Az allergén-specifikus immunterápia célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót, méghozzá azáltal, hogy a beteg szervezetét az allergén magas fokban tisztított kivonatának, szigorúan ellenőrzött adagolásával hozzászoktatjuk ahhoz. Az immunterápia segítségével így az allergiás beteg immunrendszere megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, valamint az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy újabb dolgokra allergiássá váljon, és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását.

A tapasztalatok szerint az allergiás tünetek már az első évben jelentősen csökkenek, a teljes terápia időtartama azonban egyéntől függően 3-5 év. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát parlagfű allergia esetén a kezelést célszerű áprilisban megkezdeni. Az immunterápiás kezelés megkezdése előtt allergiavizsgálatot végzünk, majd a diagnózis alapján a kezelőorvos személyre szabott terápiát állít össze. A kontroll vizsgálat időnként itt is szükséges.

Az allergiás panaszok hatékony kezelésének egyre elterjedtebb módja az immunterápia.

A ma elérhető kezelési módok közül jelenleg ez az egyetlen eszköz, mely nem csak a tüneteket kezeli, de idővel képes a beteget hozzászoktatni ahhoz az allergénhez, amely korábban panaszokat okozott. A kezelés lépéseit dr. Balogh Katalin allergológus ismertette.

Hazánkban ma elsősorban a következő allergénekkel szemben alkalmaznak immunterápiát: parlagfű és/vagy fekete üröm, fűkeverék, gyomok, gabonafélék pollenje, háziporatka, fák és cserjék pollenje, állati szőrök (kutya, macska...) és rovarméreg. (méh, darázs)

Az allergén specifikus immunterápia alsó korhatára általában 5 év, készítményenként változhat.

Felső korhatár lényegében nincs, a beteg egészségi állapota határozza meg.

A kezelés során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során fokozatosan növekvő mennyiségben, nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. 

A kezelés megkezdése előtt az első lépés az allergén pontos azonosítása, ez történhet alkaros bőrteszt segítségével, vagy laboratóriumi úton. Immunterápiás kezeléseknél injekciós és szájon át -nyelv alatt- alkalmazható, ún. szublingvális készítmények léteznek. Pollenallergiák esetén egyre inkább jellemző a szublingvális készítmények alkalmazása tabletta, vagy cseppek formájában adagolva.

Pollenallergiás betegek esetében lehetőség van szezonális allergén immunterápiás kezelésre. A terápia évente 4-6 hónapig tart. A tüneteket kiváltó pollen szóródása előtt 2-4 hónappal kezdjük el, és folytatjuk a virágzás idején is, 1-2 hónapig. Az eredmények az esetek többségében már az első év pollenszezonjában mutatkoznak.

A terápia teljes időtartama 3-5 év, melynek hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik - főleg allergiaszezonban - olyankor is erősödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben. A panaszokat ez esetben keresztallergia is okozhatja. Az okokról dr. Balogh Katalin, allergológust kérdeztük.

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük. Egyik legismertebb a görögdinnye-parlagfű keresztallergia.

A keresztallergiáknak az orális allergia szindróma kialakulásában van leginkább szerepe. Ilyen esetekben a szájüregben lép fel először az allergiás válasz. Fontos ismertetőjele, hogy a szájüregben kellemetlen viszketés alakul ki, ajakduzzanat, nyelvduzzanat, garatvizenyő, hasi görcsök jelentkezhetnek, nagyon ritkán anafilaxia is előfordul.

Parlagfű allergiásoknál a görögdinnye mellett problémát okozhat a sárgadinnye, paradicsom, uborka fogyasztása is.

A keresztallergia kezelésének egyik módja, ha a beteg a tüneteket okozó ételek fogyasztását mellőzi. Sokan azonban nem szívesen mondanak le nyári hőségben egy szelet hűsítő görögdinnye elfogyasztásáról, számukra jelenthet megoldást az immunterápia.

A kezelés hatékonyan alkalmazható mind az allergiás, mind pedig az orális allergia szindróma tüneteinek kezelésében. A kezelés eredményességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy az allergiás tüneteket már most, az allergén növények virágzásának időpontjában megfigyeljük, hogy a szakorvossal egyeztetve pollenszezon előtt 2-4 hónappal a terápiát megkezdhessük.