Allergiák

A pázsitfű allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergia vizsgálatot végeztetnünk, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát. Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát. Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszútávú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek. A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

A megelőzést március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.

Azokban a családokban, ahol egyik, vagy mindkét szülő allergiás, a gyermeknél is magas a betegség kialakulásának kockázata. A megelőzésben azonban a várandósság alatti diétának nincs szerepe, sőt a változatos étrend inkább segíti az allergia megelőzését. Ezt igazolta a JAMA Pediatrics decemberi számában közölt vizsgálat is.

Egyre több a mogyoróallergiás gyermek

A mogyoróallergiás betegek száma 1997 és 2010 között több mint háromszorosára emelkedett az Egyesült Államokban. Becslések szerint a gyermekek 1,4%-a érintett lehet. Mivel az első tünetek megjelenése rendszerint gyermekkorban kezdődik, az allergén étrendbe történő bevezetésének időpontjában, ezért a kutatók vizsgálódásának célja a várandósság alatti mogyoró fogyasztás és a gyermeknél jelentkező allergia közti kapcsolat feltérképezése volt.

Az allergológus véleménye

Várandós betegeim részéről gyakran felmerülő probléma, hogy érdemes-e az étrendben kerülni az allergén élelmiszereket. A diéta kérdése főként a közismerten allergén ételek kizárására irányul: hazánkban ez jellemzően a tej, tojás, gabonaféléket jelenti – számolt be tapasztalatairól dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyértelműen állíthatjuk, hogy az ilyesfajta étrendi megszorításoknak csak az esetben van értelme, ha a kismama önmaga is igazoltan allergiás egyik, vagy másik összetevőre, de ez esetben feltehetően már a teherbeesés időpontja előtt is ezek elhagyásával étkezett. A növekvő magzat szempontjából a változatos étrend biztosíthatja az optimális feltételeket a fejlődéshez. Igyekezzünk tehát ezt szem előtt tartani, az allergia megelőzésének céljából ne iktassunk ki feleslegesen élelmiszereket az étrendből.

A változatos étrend a lényeg

A mogyoróallergia tünetei valóban nagyon ijesztőek lehetnek, sok esetben életveszélyes állapot is kialakulhat következtében. Érthető tehát, hogy a szülők szeretnék megelőzni gyermeküknél a betegség kialakulását, azonban a vizsgálatban részt vett 140 mogyoróallergiás gyermek esetében is beigazolódott, hogy a prevencióban a mogyoró fogyasztásának kerülése nem segít. Épp ellenkezőleg, a kutatók megfigyelései szerint az allergia kockázata azoknál a gyermekeknél volt a legalacsonyabb, ahol a kismama heti öt, vagy ennél több alkalommal is fogyasztott mogyorót. A kutatók ezért azt ajánlják, hogy minden egészséges – nem mogyoróallergiás – kismama fogyasszon bátran a kérdéses élelmiszerből a várandósság időszakában. Az olajos magvak e típusa rendkívül jó fehérjeforrás, ezen kívül folsavban is gazdag, amely köztudottan a fejlődési rendellenességek megelőzésében is fontos szerepet játszik.

Rendszeres, kis mennyiségű allergén

A fenti példa alapján az egyéb, potenciálisan allergizáló élelmiszerek várandósság alatti kerülése sem indokolt – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi. Kimutatott tény, hogy a tolerancia kialakulásában a rendszeres, kis mennyiségű allergén bejuttatásának szerepe van, ezt amúgy egészséges szervezetben a normális táplálkozással biztosítjuk. A gyógyászatban is használjuk ezt a mechanizmust, a specifikus immunterápia alkalmazásával. Ilyenkor a mar kialakult allergia kezelésére (pl:. poratka, fűpollen, parlagfű) kicsiny, emelkedő dózisban juttatjuk a szervezetbe az allergént, és ezzel  mintegy „átkapcsoljuk" az allergiás immunreakciót a normál, toleranciát jelentő formára.

A parlagfű pollenszórásának csúcsidőszakában a lakosság egyre nagyobb része tapasztalja allergiás tünetek jelentkezését. A szakember szerint a védekezés kulcsa - a parlagfű irtás mellett – a jól beállított tüneti kezelés, vagy a tartós megoldást nyújtó immunterápia.

Már óvodáskorban is jelentkezhet

A légúti allergiák előfordulása a teljes lakosság körében 25%, ebből a parlagfűre allergiás betegek aránya csaknem 60%, ez a szám pedig jóval magasabb a környező országoknál – mondja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Ez azt jelenti, hogy hazánkban megközelítőleg 1,5 millió parlagfű allergiás él jelenleg. A betegek számának évről-évre történő emelkedése mellett megfigyelhető, hogy a tünetek egyre fiatalabb korában jelentkeznek: ma már 3-4 éveseknél is tapasztalhatjuk a légúti allergiára utaló jeleket: orrfolyás, az orr, a szemek viszketése, könnyezés, a szemek pirossága, orrdugulás, torokkaparás a leginkább jellemző tünetek. A számok emelkedésének legfőbb okai a hazánkra jellemző erős parlagfű fertőzöttség és a légszennyezettség.

Városokban erősebb panaszok?

Tévhit, miszerint a parlagfű allergia a vidéken élőket sújtja elsősorban, akik a természet közelsége miatt inkább találkozhatnak a tüneteket okozó allergén növénnyel. Valójában az allergiások száma a nagyobb városokban magasabb, mint a vidéken élőknél. A parlagfű igénytelen és agresszív terjedésű gyomnövény, a városban épp úgy képes benépesíteni üresen álló telkeket, mint vidéki környezetben mezőket, útszéli helyeket. A városokban a helyzetet az egész országra jellemző erős parlagfű fertőzöttség mellett a légszennyezettség is súlyosbítja. A parlagfű pollenfelülete buzogányfejre emlékeztet, melyre könnyen rátapadnak a levegőben lévő szennyeződések, például koromszemcsék, és a pollen allergén molekuláival együttes hatást váltanak ki – részletezi a jelenség okait dr. Balogh Katalin. A légszennyezettség további veszélye, hogy a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így  megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára  testidegen fehérjék sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak. 

Kezelje idejében a tüneteket!

Ha az év egy adott időszakában, évről-évre visszatérő panaszoktól szenved, érdemes allergiavizsgálatot végeztetnie. A vizsgálat pollenszezonban vérből, az év egyéb időszakában bőrpróba segítségével végezhető el. Az allergén növény beazonosítása nélkülözhetetlen a pontos diagnózishoz, ezután van lehetőség a kezelés megkezdésére. A tüneti kezelést allergológus szakorvossal kell megbeszélni, ha sikerült jól beállítani, a továbbiakban lehet patikában vásárolni, illetve családorvossal íratni a szükséges készítményeket. A lényeg, hogy semmiképp sem javasolt elhanyagolni a panaszokat, a rosszul beállított kezelés ugyanis nem szünteti meg a tüneteket, a tartósan fennálló orrdugulás pedig súlyosabb betegséghez - például idült arcüreg-gyulladáshoz is vezethet, ilyen esetekben pedig gyakran műtét szükséges. Az elhanyagolt allergia emellett további allergiák megjelenését is előidézheti, súlyosabb esetben pedig asztmához is vezethet.

Jegyezze fel a következő szezonra: immunterápia

Az allergia megfékezésében egyedülálló lehetőség az immunterápia, mely nemcsak a tüneteket képes tartósan enyhíteni, de az említett két szövődmény ellen is védelmet biztosít. A teljes terápia 3-5 évig tart, de segítségével már az első évben jelentősen csökkenek a panaszok – számolt be a betegek tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. A tabletta, vagy cseppek formájában adagolható készítmények alkalmazása nem vesz igénybe napi pár percnél hosszabb időt és a beteg otthonában történik. A kezelés során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja: nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek. Az immunterápiás kezelés segítségével a beteg szervezete lépésről-lépésre hozzászokik az allergiát kiváltó anyaghoz, illetve megelőzhetőek az olyan súlyosabb, allergia következtében kialakuló szövődmények is, mint az asztma. Parlagfű allergiás betegeknek érdemes már most gondolniuk a következő szezonra, a kezelést ugyanis az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal meg kell kezdeni.

A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértőnk segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Későn fordulunk allergológushoz

A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.

Ellenőrizze a tüneteit!

A következő táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb tüneteket, illetve azt, hogy melyik betegségre jellemzőek.

A nátha hét napig, az allergia a szezon végéig tart

A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7-10 nap. Ez idő alatt a tüneteket csillapíthatjuk, az erre a célra megfelelő gyógykészítményekkel. A megfázások döntő többsége szeptember és március közti időszakban fordul elő. A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát, az időjárás függvényében február végétől- március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával. A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha visszatérő panaszaink vannak, hasonló tüneteink jelentkeztek az előző év egy adott időszakában, akkor felmerül a pollenallergia gyanúja – figyelmeztet dr. Balogh Katalin. Az allergiaellenes tüneti készítmények akkor alkalmazhatók igazán eredményesen, ha az allergén növény virágzásának elején, a pollenszórás kezdetekor elkezdjük a szedésüket, ezért fontos, hogy ismerjük a panaszokat okozó növényt, nyomonkövessük az aktuális pollenjelentést és idejében orvoshoz forduljunk, beszerezzük a szükséges készítményeket. Jó, ha tudjuk, hogy a tüneti szerek mellett létezik tartós megoldás is az allergia ellen: az immunterápia. Megkezdéséhez szakorvosi vizsgálat és allergia teszt elvégzése szükséges. A teljes, 10-12 év tünetmentességet biztosító terápia 3-5 éven át tart, de a tapasztalatok szerint már az első évben jelentősen enyhíti – különösen az orrdugulás és a szemtünetek esetében - a panaszokat.

 Hazánkban sok a parlagfűvel erősen fertőzött terület, nem véletlen, hogy a leggyakoribb allergiás panasz is a gyomnövény késő nyári, korai őszi virágzásának idején jelentkezik. Az allergia tüneteinek erősségét a lakóhelyünk elhelyezkedése is befolyásolja, de akkor is van megoldás, ha épp a legszennyezettebb városok egyikében élünk.

Allergén epicentrumok

Az Asthma and Allergy Foundation of America elkészítette a legfrissebb, Spring Allergy Capitals néven megjelent listát, mely az allergiások szempontjából legkedvezőtlenebb körülményeket biztosító városokat rangsorolja. A százas lista első helyére az idei évben a Mississippi állambeli Jackson városa került, mely magas pollenszámával és az allergiaellenes gyógyszerek jelentős mértékű fogyasztásával léphetett a képzeletbeli dobogó első fokára. A lista elkészítésekor az említett adatok mellett a készítők figyelembe vették még az egy főre jutó allergológusok számát is, ez az első tíz helyezett esetében a legmagasabb. Érdekesség még, hogy az első három helyezett városban megegyezőek a gyakori allergének, eszerint a vörös cédrus, vadmálna, szilfa, fűzfa és nyárfa okozza a legtöbb panaszt. A következőkben annak jártunk utána, vajon a helyi sajátosságokat figyelembe véve, összeállíthatunk-e egy hasonló listát Magyarországra vonatkoztatva is.

Évszakonként változó allergének

A hazai helyzet valamivel egyszerűbb, mivel országunkban sem az éghajlat, sem pedig a vegetáció tekintetében nem beszélhetünk lényeges különbségekről, ezért az allergének eloszlása sem mutat akkora változatosságot, mint a nagyobb területű és földrajzilag is változatosabb Egyesült Államokban – felelte kérdésünkre dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A légköri allergéneket allergenitásuk szerint csoportosítjuk. A négy csillaggal jelölt csoportba a magas allergenitású növényeket soroljuk, melyek sokak számára okoznak panaszokat. Hazánkban ide tartozik a parlagfű mellett a pázsitfűfélék és az üröm. A három csillaggal ellátott csoport tagjait érdemes még kiemelnünk, ezek szintén gyakran okoznak tüneteket. A legismertebbek közülük talán a fűz, a kőris, az éger, a nyír, a tölgy és a mogyoró. Az egyes allergének azonban inkább csak évszakok tekintetében mutatnak eloszlást és nem területileg. Az allergén növények virágzásának időpontját a pollennaptár tartalmazza, mely az aktuális időjárás függvényében mutathat némi eltérést.

Az első számú ellenség

Hazánkban a legtöbb panaszt egyértelműen a parlagfű okozza. A növény adottságai miatt kiirtása lehetetlennek tűnő feladat, mivel egyetlen egyede is több száz pollent képes a levegőbe juttatni, melyek azután a szél szárnyán hatalmas távolságokra is eljutnak. Hihetetlenül ellenálló faj, így a mostanában gyakran szélsőséges időjárás sem befolyásolja döntően a terjedését. Parlagfűvel legerősebben fertőzött területek elsősorban a nyugati országrészben, a Balaton körül találhatók, de augusztus közepe környékén, a növény virágzásának csúcsidőszakában a Csongrád és Szabolcs-Szatmár Bereg megye területén élő allergiás betegek is tüneteik rosszabbodását tapasztalhatják. A legkedvezőbb helyzetben az Északi-középhegység területén élők vannak, mivel a gyomnövény a tengerszint felett 400 méteres magasságban már egyáltalán nem, vagy csak nehezen él meg.

Harmóniában a természettel: immunterápia

Ha mégsem vagyunk olyan szerencsések, hogy a legkevésbé fertőzött területek egyikének az irányítószáma szerepeljen a lakcímünkben; sőt épp ellenkezőleg, a házunk ablaka egy gondozatlan, parlagfűtől hemzsegő rétre vagy a belvárosban álló elhanyagolt, gyomos telekre néz, akkor sem a költözés az egyetlen lehetőség. Az immunterápiás kezelés eddig is sokak számára jelentett megoldást és népszerűsége az elmúlt évek alatt egyre nő – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. A 3-5 éven át tartó kezelés segítségével a betegek már az első allergiaszezon alatt is jelentős, átlagosan 50%-os mértékű javulást érnek el, melyet a következő évben újabb 20-25%-os tünetcsökkenés követ. Az immunterápia azonban nem pusztán ideiglenes megoldást jelent, a kezelés segítségével 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el. Az immunterápia hatására a beteg szervezete megtanulja elviselni azt az anyagot, ami korábban az allergiás tüneteket kiváltotta, így többé az sem okoz problémát, ha lakóhelyén, vagy nyaralás alatt parlagfű szezonban a szabadban kell tartózkodnia. Elmúlik az orrdugulás, orrfolyás kellemetlen érzése, ezáltal ismét nyugodt lehet az éjszaka, megszűnik az allergiaszezonban gyakran jelentkező kialvatlanság, fáradtság is. Az immunterápia a parlagfű mellett több gyakori allergén - például fűpollen, háziporatka, vagy fekete üröm - esetén is alkalmazható.

www.allergiakozpont.hu