Allergiák

Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése az étrendből?

Egy 2013-as kutatás szerint a megkérdezett felnőttek közel egyharmada szeretné jelentősen csökkenteni, vagy teljesen száműzni étrendjéből a glutént. Az Egyesült Államok táplálkozási szokásait célzó vizsgálatban ez eddig a legmagasabb arány. A NPD’s Dieting Monitor kampány 1976 óta követi nyomon a lakosság étkezési szokásainak változásait, s míg az elmúlt évtizedekben az egészséges táplálkozás mérföldköveit elsősorban a zsíros, cukrozott ételek kerülése, a sófogyasztás csökkentése, a koleszterinszint normál értéken tartása jelentette, az egészség zálogaként tavaly januárban a megkérdezettek 30 százaléka a glutén mellőzését jelölte meg. A hangsúly tehát eltolódott és ez a jelenség nemcsak a tengerentúlon, de Európában is megfigyelhető. Hazánkban is egyre nagyobb a választék gluténmentes ételekből, a diétához a liszt alternatívájaként kínált gabonafélékből, és az étel házhoz szállító cégek kínálatában is megtalálható a gluténmentes menüsor. De valóban mindenkinek szükséges a glutén fogyasztását kerülnie?

Ami gluténérzékenység, és ami nem az

A lisztérzékenység, a búza, vagy gabonaallergia nem keverendő össze a gluténérzékenységgel, a kiváltó okok és a tünetek is eltérőek. A gluténérzékenység fogalmát ezért úgy határozzuk meg, mint „a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem lisztérzékeny és nem búzaallergiás személyeknél” – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa. Mindegyikre igaz azonban, hogy a tünetek megszűnéséhez a betegeknek lisztmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak glutén tartalmú élelmiszereket, mint a búza, árpa, rozs, zab. Mivel az ilyen diéták nem kevés odafigyeléssel és plusz anyagi kiadással is járhatnak, értelemszerűen csak akkor javasoljuk az elkezdését, ha az valóban indokolt.

Tünetek

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon, vagy napokon belül jelentkeznek: hasfájás, a széklet megváltozása - hasmenés és székrekedés váltakozva. Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területét érintik: hasfájás, krónikus hasmenés, egyéb tünet a fáradtság lehet.

A diéta szerepe a gyógyulásban

Mivel a lisztérzékenység ismert és jól diagnosztizálható, de csak akkor, ha a beteg még fogyasztja a lisztes ételeket, elsősorban ezt kell kizárni. A lisztérzékenységet vérvizsgálattal és bél-biopsziával lehet igazolni. A nagyon ritka búza-allergia esetén bőrpróba, vagy vérből történő ellenanyag-meghatározás lehet a diagnosztika alapja. De a glutén-érzékenységre még nincs ilyen egyértelmű laboratóriumi vizsgálati módszer. Kizárólag a diéta módosításával igazolható: ha 2-4 hétre teljesen kihagyja a beteg a glutént az étrendjéből és tünetmentessé válik, akkor felvetődik ennek a betegségnek a lehetősége. Ismételten lisztes ételeket fogyasztva, újból a korábbi tünetek jelentkeznek.

Amikor érdemes gluténmentesre váltani

Ha a lisztérzékenység nem igazolható, akkor érdemes a gluténmentes diétára áttérni, hogy az segít-e a panaszok megszüntetésében. A saját praxisomban is találkoztam nem egy olyan esettel, amikor nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a lisztérzékenységet, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis javított a beteg állapotán a lisztmentes diéta – meséli az Allergiaközpont orvosa. Az érintetteknek ezért első körben a tünetek kiváltó okának pontos tisztázását javaslom. Hasi panaszok, fáradtság és a korábban említett tünetek hátterében több betegség is állhat, hiba volna ezeket mind a gluténérzékenység számlájára írni. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a panaszokat valóban a glutén okozza, akkor mindenképp szükséges az étrendből való kizárása.

Járt már orvosnál, de úgy gondolja, a tüneteket egyedül is képes csillapítani? Szed valamilyen gyógyszert, de nem tudja, pontosan mire? Csak néhány azok közül a tévedések közül, amelyekkel kínszenvedéssé változtathatjuk az allergiaszezont. Szakértőnk segítségével megoldást is kínálunk a problémákra.

„Ez csak allergia, egy kis tüsszögést még kibírok.”

Az egyik leggyakoribb tévedés az allergiával kapcsolatban. A szénanáthás tüneteket az emberek hajlamosak egy egyszerű náthához hasonlítani és elbagatellizálni a kezelés jelentőségét. Allergia bármilyen életkorban, bárkinél jelentkezhet – figyelmeztet dr. Balogh Katalin allergológus, az Allergiaközpont főorvosa.  A szakszerű terápia nemcsak a mindennapokat teszi könnyebbé, de a megfelelő kezeléssel megelőzhető a betegség súlyosbodása is. Kezeletlen esetben a betegeknél gyakran újabb allergiák jelennek meg, de súlyosabb szövődménye lehet az asztma is.

„Orrdugulásra orrcsepp, nem?”

Az sem jobb, ha a beteg érzi, hogy visszatérő panaszai vannak, emlékszik, hogy tavaly is március környékén kezdődött az orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés, ezért aztán öngyógyításba kezd – számol be kedvezőtlen tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. Keres valamilyen recept nélküli szert a gyógyszertárban és alkalmazni kezdi anélkül, hogy a tünetek kiváltó okát ismerné.  Az allergia kezeléséhez elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározzuk, hogy mi az, ami a panaszokat okozza. Allergiavizsgálat után van lehetőségünk személyre szabott kezelést összeállítani, amivel valódi javulást érhető el. Az öngyógyítás szerencsésebb esetben csak hasztalan lesz, de van, amikor ártalmas is. A nem megfelelően használt orrcsepp például az orrnyálkahártyát is könnyen tönkreteheti. A tartós orrdugulás emellett nem ritkán vezet idült arcüreggyulladáshoz, amit esetleg operálni kell.

„Még nem érzek semmit. Az idei szezont megúszom valahogy.”

Egyben biztosak lehetünk: az allergia magától nem múlik el. Elképzelhető, hogy évente más erősségben tapasztaljuk a tüneteket, ez részben az időjárás függvénye is, de mindenképpen készüljünk fel az allergén növény virágzásának időszakára. Az Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a tüneti kezelés akkor lesz a leghatékonyabb, ha a készítményeket akkor kezdjük el alkalmazni, amikor az allergén pollenek megjelennek a levegőben. Ehhez egyrészt követnünk kell az aktuális pollenjelentést, másrészt időben fel kell íratnunk a szakorvossal a szükséges gyógyszereket.

„Az allergia is csak egy állapot, nem betegség.”

Való igaz, hogy a mindennapokat nem kell, hogy az allergia határozza meg, de érdemes némi alkalmazkodással megkönnyíteni a saját helyzetünket. Nem szerencsés például a szabadban teregetnünk, mert utána a nedves ruhákra tapadt pollenek ezreit szállítjuk a házba, majd viseljük az öltözékünkön naphosszat. Reggel 5 és 10 között lehetőleg ne tervezzünk szabadtéri programot, de szeles, meleg napokon se, mert a pollenszám ilyenkor a legmagasabb. Esténkénti hajmosással az éjszakai pihenést tehetjük nyugodtabbá, de az utcai cipők, ruhák külön helységben való tárolásával is csökkenthetjük a lakásba jutó pollenek számát.

Elege van az allergiából?

Ha úgy érzi, a helyzet évről-évre romlik, a tünetek a kezelés ellenére sem múlnak el teljesen, vagy egyszerűen csak elege van a gyógyszerszedésből, akkor érdemes megismernie az immunterápiát. Ez a kezelés lehetőséget biztosít arra, hogy átlagosan 3 év elteltével akár 10-12 évre tünetmentes legyen. Dr. Balogh Katalin szerint a javulás már a kezelés első évében észlelhető, a betegek 80 százaléka a tünetek jelentős csökkenéséről számol be. Az immunterápia lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, de segítségével elérhető az allergiás tünetek megszűnése. Az immunterápia segítségével az is megelőzhető, hogy a betegnél újabb allergiák, vagy szövődményként asztma jelenjen meg. 

A pollenallergiásoknak sem kell lemondaniuk a kisebb-nagyobb tavaszi kerti munkák elvégzéséről, de nem árt, ha ügyelnek arra, hogy mikor végezzék a munkálatokat és mit ültessenek. A tünetmentes kertészkedéshez dr. Pintér Judit allergológus, az Allergiaközpont orvosa nyújt segítséget.

Időben szerezze be gyógyszereit!

A pollenallergia által okozott szénanátha ,- az allergén növény pollenszórásának idején - jelentősen megnehezíti az allergiások életét. A már diagnosztizált allergiások minden bizonnyal felkészülten várják a szezont, ismerik a tüneteket okozó növényt és virágzásának időpontját. Dr. Pintér Judit szerint már az első pollenek megjelenésekor tanácsos felkeresni a kezelőorvost, így a gyógyszeres kezelés is időben megkezdhető. Ehhez azonban nem elég a pollennaptárt ismerni, mert az időjárási változások hatására a növények pollenszórása előbbre, vagy későbbre is tolódhat. Lényeges, hogy a betegek az aktuális pollenjelentést is kövessék. Ez mind a hétköznapi életben, mind pedig a tervezett kertészkedés során hasznos segítség lehet.

Az ideális választás

A szabadtéri munkálatokat tehát jó, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük, de a „mikor” mellett az is lényeges, hogy hol, milyen környezetben végezzük a kertészkedést. A növények ugyanis eltérő allergenitással rendelkeznek. A legismertebb allergén a parlagfű, de sok más növény is okozhat hasonló panaszokat az allergiások számára. Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia ezért a pollenallergiás betegeknek olyan növények ültetését javasolja, melyek pollenkibocsátása alacsony. Jó választás lehet számukra a begónia, a dália, százszorszép, a rózsa, a petúnia, a tulipán, a nárcisz és az írisz és a liliom. A fák közül az alma, cseresznye, szilva, vagy magnolia. Azok a növények, melyek pollenkibocsátása magas, jelentősen fokozhatják az allergiás tüneteket. Nem javasolják ezért a kőrisfa, nyírfa, nyárfa, mogyoró, ciprusfélék és fűzfa ültetését. 

Tanácsok allergiásoknak

A szépen gondozott kert kialakítása sok munkát és időt igényel.  A kertészkedést lehetőleg ne a kora reggeli órákban kezdjük, a pollenszám ugyanis hajnal 5 és délelőtt 10 óra között a legmagasabb.
Dr. Pintér Judit arra is felhívja a figyelmet, hogy az időjárás szintén fontos szempont a munkálatok végzéséhez. Szeles, napos, száraz időben a pollenkoncentráció magasabb; míg szélcsendes, felhős időben alacsonyabb.

Fűnyírás közben viseljünk pollenmaszkot, vagy védőszemüveget, kertészkedés közben pedig kesztyűt. A manapság közkedvelt talajtakaró, a mulcs penészgomba allergiások számára nem jó választás, mivel a nedves környezetben a gombák könnyen megjelenhetnek. Ez okból ügyeljünk ősszel az avar eltakarítására is.
Gondos gyomtalanítással, számos allergén levegőbe jutását előzhetjük meg. A munka végeztével a kerti öltözéket hagyjuk a lakáson kívül, ilyen módon is csökkentve a bejutó pollenek mennyiségét. Kertészkedés után pedig alapos zuhanyozással szabaduljunk meg a bőrünkre és a hajunkra tapadt pollenektől.

Az Allergiamentes Életért Alapítvány az idei évben is meghirdeti „Támogatott poratka-allergia immunterápia” elnevezésű programját. Kedvezményes kezelésben részesülhet az a poratka allergiás beteg, aki a pályázatban leírt feltételeknek megfelel és jelentkezését 2014. április 30-ig, az alapítvány részére elküldi. A támogatott készítmények száma korlátozott, a jelentkezések a beérkezés sorrendjében kerülnek elbírálásra.

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának elmondása alapján a kezdeményezés jelentőségét az adja, hogy az immunterápia jelenleg hazánkban nem tartozik a támogatott kezelések közé, a betegek önköltségi áron tudják beszerezni a terápiához szükséges készítményeket. A támogatott programban résztvevők számára, a kezeléshez szükséges harmadik doboz készítményt az Allergiamentes Életért Alapítvány ingyenesen biztosítja.

Az immunterápia előnye a hagyományos kezelésekkel szemben az, hogy nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem az allergia kiváltó okára hat. Poratka allergiában – mivel nem szezonális allergiáról van szó – még nagyobb a jelentősége, hiszen a betegnek akár egész évben gyógyszert kellene szednie.
Az immunterápia lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, de segítségével 3 év alatt elérhető az allergiás tünetek megszűnése.  A betegek jelentős része már a kezelés első évében közel 80 százalékos javulásról számol be.

A kezelésről többet is megtudhat, ha az alábbi linkre kattint:
http://www.immunterapia.hu/

Az igénylés feltételei és a jelentkezési lap az alapítvány weboldalán elérhető:
http://www.allergiamenteseletert.hu/

1966-ban azonosították azt az ellenanyagot, amely döntő szerepet játszik az allergiás reakció kialakulásában. A felfedezés mérföldkövet jelentett az allergia mechanizmusának megismerésében és kezelésében egyaránt. Az IgE ellenanyag szerepéről dr. Balogh Katalin allergológust, az Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

Nem csak a modern kor betegsége

Az allergiások számának az utóbbi évtizedek során tapasztalt drasztikus emelkedése miatt, egyfajta civilizációs betegségként tekintünk rá, azonban ez nem jelenti azt, hogy a betegség korábban ne létezett volna. Időszámításunk előtti időkből is maradtak már fenn az allergia jelenlétére utaló történetek. Claudius római császár fia például lószőr allergiától szenvedett, vélhetőleg ez okozta, hogy Britannicus könnyes szemekkel és kiütésekkel reagált az állatok közelségére. Feltehetőleg az allergiához kötődik Lucretius, római filozófus megállapítása is, miszerint: ami az egyiknek gyógyszer, a másiknak méreg. Az allergia „modern” korszaka azonban az 1800-as években indult el, a szénanátha fogalmának meghatározásával.

Eseménydús időszak

A 19. és a 20. század számos újítást hozott az allergia megismerésének terén. Elkészült az allergiás bőrpróbaként is ismert első, a betegség vizsgálatára alkalmas teszt; később felismerték és anafilaxiának nevezték el a legsúlyosabb allergiás reakciót. Elsőként alkalmazták az immunterápiát, ami a mai napig az egyetlen tartós megoldást nyújtó kezelés allergia ellen, mely nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az allergia kiváltó okára hat. Elkészült az első antihisztamin, majd kortikoszteroid készítmény is. Megismerhettük Judy-t, a tíz éves cocker spánielt, kinek közreműködésével fontos előrelépés történt a betegség működésének megismerésében: felfedezték a hízósejtek szerepét az allergiás reakció kialakulásában.

Áttörés a diagnosztikában

A felfedezés fontos szerepet játszott abban, hogy később Teruko és Kimishige Ishizaka kutatók 1966-ban az IgE - immunglobulin E- típusú antitest azonosításáról számolhattak be. - Az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az, mely hozzákapcsolódik a hízósejtekhez. Amikor az érzékennyé vált személy újból találkozik az allergénnel, akkor az allergénmolekulák összekapcsolódnak a hízósejtekhez kötődött ellenanyag-molekulákkal. Ennek hatására a hízósejtekből kiürülnek az allergiás gyulladásért felelős anyagok, amelyek közül a legismertebb a hisztamin. A szervezet különböző részeibe - például a kötőhártyára vagy az orrnyálkahártyára - eljutva ezek a szöveteket irritáló anyagok okozzák az allergiás reakciót – foglalja össze az IgE szerepét dr. Balogh Katalin.

Az IgE jelentősége

Az IgE ellenanyag szintje megemelkedik például a pollenekre, állatszőrökre, rovarcsípésekre és a legtöbb élelmiszerre adott allergiás reakció során. Az IgE szint akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken. Ezért alkalmas az allergia diagnosztizálására.  Az IgE vérből történő azonosítására általában kisebb, 2 év alatti gyermekek esetében kerül sor, akiknél az alkaros bőrteszt életkorukból adódóan még nem kivitelezhető, vagy ha a bőrteszt azért nem végezhető el, mert a beteg – panaszai miatt - nem tud leállni az allergia gyógyszerek szedésével.

Tapasztalt már rosszullétet, gyógyszer bevételét követően? Jelentkezett arc-, szem-, ajakduzzanat, légszomj, esetleg bőrkiütés?

Allergiás reakciót gyakran antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők okoznak, de természetgyógyászati készítmények, gyógynövény tartalmú biokapszulák is hasonló tüneteket provokálhatnak. A gyógyszerallergia tüneteiről és vizsgálatáról dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.

Életveszélyes is lehet

A gyógyszereknek különböző típusú mellékhatásai léteznek. Vannak jól ismert, várható mellékhatások, ilyen például az antibiotikum szedés mellett jelentkező hasmenés, hasfájás. A másik csoportba tartoznak a váratlan reakciók, a gyógyszerallergiák. A gyógyszerallergiák hátterében különböző immunológiai mechanizmusok állhatnak, ez alapján a gyógyszerek különböző személyeknél, különböző tüneteket okozhatnak. Az allergiás reakció egyéntől függő, így nem biztos, hogy ugyanaz a gyógyszer egy másik egyénnél is allergiát okoz. Dr. Garaczi Edina elmondta, hogy a gyógyszerek okozta allergiás reakcióknak alapvetően két formája különíthető el. A korai típusú allergia tünetei a gyógyszer bevétele után pár órával jelentkeznek. A néhány napig, vagy hétig tartó gyógyszerszedés után jelentkező allergiát pedig késői típusú allergiának nevezzük.

A leggyakoribb, allergiát okozó készítmények:

• antibiotikumok
• fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők
• helyi érzéstelenítők
• természetgyógyászati készítmények, gyógynövény tartalmú biokapszulák
• epilepszia kezelésére használt gyógyszerek
• a tablettákban, kapszulákba lévő segédanyagok, tartósítószerek, színezékek.

Korai típusú allergia

A korai típusú allergia esetén a gyógyszer bevételét követően néhány órával, esetleg néhány nappal jelentkezik viszkető csalánkiütés, arc- szem- ajakduzzanat. Ritkán nagyon súlyos formában zajlik az allergiás reakció, ilyenkor a nyelv-és gége-duzzanat fulladásérzést okozhat, vagy vérnyomáseséssel, légszomjjal járó anafilaxiás sokk is kialakulhat. Korai allergiás reakciót gyakran antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők okoznak, de természetgyógyászati készítmények, gyógynövény tartalmú biokapszulák is hasonló tüneteket provokálhatnak.

Napokkal, hetekkel később is jelentkezhet

A késői típusú allergia esetén a gyógyszer több napig, esetleg több hétig tartó szedése után jelentkeznek viszkető bőrkiütések. Jellemzően kerek vagy ovális alakú, változó méretű, kiemelkedő göbcsék figyelhetők meg testszerte, vagy egy körülírt területen. Egy másik jellegzetes forma a lábszárakon, bokákon kezdődő, időnként bevérzésekkel kísért, általában nem viszkető vörös foltok megjelenése. Ilyen késői típusú gyógyszerallergiát okozhatnak például epilepszia kezelésére használt gyógyszerek, antibiotikumok vagy gyulladáscsökkentők.

A gyógyszerallergia nem múlik el!

A gyógyszerallergia kezelésében alapvető a gyógyszer szedésének abbahagyása, vagyis a kiváltó ok megszűntetése. A tüneteket súlyosságuktól és típusuktól függően szakorvosnak kell kezelni. Az akut panaszok kezelése mellett nagyon fontos a kivizsgálás, mert a gyógyszer ismételt szedése később is allergiás tüneteket okoz majd – figyelmeztet a Budai Allergiaközpont orvosa.

Tudja, hogy mire allergiás?

A diagnózis alapja a részletes orvosi anamnézis, azaz a kórelőzmény pontos felderítése. Ha felmerül valamely gyógyszer kiváltó szerepe, úgy annak - a jelenleg elfogadott irányelvek szerint- az egyik laboratóriumi vizsgálati módszere a limfocita-transzformációs teszt. LTT vizsgálat gyermek és felnőttkorban egyaránt végezhető, a laboratóriumi vizsgálathoz vérvétel szükséges. A vizsgálat akkor is elvégezhető, ha a tünetek évekkel korábban, vagy gyermekkorban jelentkeztek, mivel az immunrendszer élethosszig képes emlékezni allergiás reakcióra. Az eredmények függvényében a beteg a későbbiekben betegségek, fogászati kezelések, műtétek, vagy az otthoni fejfájás csillapítása során is biztonsággal szedhet gyógyszert, ha tudja, hogy mi az a hatóanyag, amit kerülnie kell.

Dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának válaszai, a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

Mikor kezdjük?

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szükséges várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

Mi kerüljön a tányérra?

Először javasolt almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti sárgarépa, őszibarack, burgonya, sütőtök. Lényeges, hogy egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk meg, így az esetlegesen fellépő tünetek – hasmenés, hasfájás, kiütések - kiváltó okát is könnyen beazonosíthatjuk.

Sózzunk, cukrozzunk, ízesítsünk?

A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség.

Teljes kudarc?

Ne essünk kétségbe, ha az új ízek bevezetésével lassan haladunk, az étel elutasításának több oka is lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd. Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt követően történjen.

Liszt előbb, tej később

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén tartalmú  élelmiszerek  fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.
A tehéntej esetében továbbra is a korábbi az érvényes, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.

A fogak romlását nemcsak az elhanyagolt szájhigiéne, vagy a túl sok cukrozott üdítő, édesség okozhatja. A gyermekkorban jelentkező fogromlás reflux betegség jele is lehet.

Reflux csecsemőkorban

Étkezés során, az elfogyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, majd útját a bélrendszer felé folytatja. Egyes embereknél azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor keverő mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem – ha rossz a nyelőcső alsó záróizmának működése – vissza is folyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ezt a jelenséget nevezzük refluxnak  –tudtuk meg dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológustól, a Budai Allergiaközpont orvosától. A kis csecsemőknél ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-egy éves korára fokozatosan csökken. A csecsemőkori bukás az esetek jelentős részében nem igényel gyógyszeres kezelést. Anyatejjel táplált babák esetében sajnos az anyai diéta nem segítheti a tünetek csökkentését. Tápszeres csecsemőknél a sűrűbb, ú.n. AR (antireflux) tápszerek adása ajánlott.

Nagyobb gyermekeknél is jelentkezhet

A legtöbb csecsemő kinövi a refluxot, a betegség azonban nagyobbaknál is előfordulhat. Esetükben a már említett szövődmények mellett a reflux a fogakat is károsíthatja. Dr. Hidvégi Edit szerint a reflux kezelése azért is fontos, mert ha a gyomorsav és az emésztőnedvek a szájüregbe kerülnek, gyakran kikezdik a fogzománcot, és felgyorsulhat a fogak romlása. A kezeletlen betegség emellett a későbbi életkorokban kiválthat köhögést, sípoló légzést, orrfolyást, arcüreggyulladást, mellkasi fájdalmat is. A nyelőcső nyálkahártya felmaródása miatt vérzés léphet fel, később gyomorszáj szűkület alakulhat ki. A reflux során visszajövő levegő böfögést, a savas gyomornedv a szájban is érezhető savanyú ízt, esetleg kellemetlen szájszagot okozhat. Rekedtség, visszatérő torokfájás is jelentkezhet.

Kiváltó okok és kezelés

Az idősebb gyermekek esetében refluxot ugyanazok az okok váltják ki, mint a felnőtteknél. Bármi előidézheti, ami a gyomor és nyelőcső közötti izom ellazulását okozza, vagy a gyomorra irányuló nyomást növeli. Ezek közé tartozik az elhízás, a túlevés, bizonyos ételek és italok, valamint egyes gyógyszerek. A gasztroenterológiai vizsgálatot követően, amennyiben bebizonyosodik, hogy a panaszokat reflux okozza, nagyobb gyermekeknél gyomorsav csökkentő gyógyszerek adásával mérsékelhetőek a panaszok. Emellett hasznos lehet az ágy fejvégi részének megemelése, naponta több, kisebb étkezés bevezetése, a panaszokat okozó ételek és italok - pl. savanyú, fűszeres, zsíros ételek, csokoládé - kerülése és a rendszeres testmozgás. Segíthet a panaszokat megelőzni, ha a ruházat derékban nem túl szoros.

A januári szokatlanul enyhe időben már megjelentek az első pollenek. Most, hogy a meleg tartósnak ígérkezik, a tavaszias idővel együtt megérkezett a pollenszezon is.

Dr. Balogh Katalin  allergológus, a Budai Allergiaközpont  főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy február végétől, márciustól kezdődően rendszerint már számíthatunk a mogyoró, az éger és a nyír virágzására, de az aktuális jelentések szerint a gombaspórák is emelkedett mértékben vannak jelen a levegőben.

Jellegzetes tünetek

A légúti allergiák tünetei tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás formájában jelentkeznek. Emellett szem-, és torokviszketés, könnyezés is kialakulhat, szemvörösséget okozó allergiás kötőhártya-gyulladás is előfordulhat. Tüneti szerekkel – szájon át szedhető antihisztaminok és helyileg ható lokális szteroid készítményekkel – a panaszok mérsékelhetőek, segítségükkel a beteg átvészelheti az allergén növény virágzásának időszakát.

Azoknak, akik tartós megoldást keresnek

Az allergiaszezon elején járunk, még előttünk a pázsifüvek és a különböző gabonafélék virágzásának az időszaka is. Pázsitfű allergia esetén, az áprilisban-májusban kezdődő pollenszórás előtt még megkezdhető az immunterápiás kezelés – javasolja dr. Balogh Katalin. Az egy adott allergénre jellemző - allergénspecifikus - immunterápia a betegség oki kezelésének szakmailag elismert része. Lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja pedig a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, hanem az allergia kiváltó okára hat. Segítségével 3 év alatt elérhető az allergiás tünetek megszűnése, de a betegeim már a kezelés első évében közel 80 százalékos javulásról számoltak be – összegzi az immunterápia kedvező hatásait a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Ne halogassa a kezelést!

A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia  megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat. Az immunterápiát gyakran alkalmazom parlagfű allergiás betegeimnél is – mondja dr. Balogh Katalin. Érdemes már most gondolni az augusztus közepétől akár október közepéig is tartó időszakra! Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát célszerű áprilisban megkezdeni.