Allergiák

A táplálékkal szembeni allergiát az esetek 90 százalékában 4 éves korra a gyermekek kinövik. Az addig tartó folyamatról, az első tünetekről, ekcémáról, hasfájásról, vizsgálatokról és diétáról dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa számol be részletesen.

A tejalapú tápszerekről

A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek. - Gondoljunk bele, ha egy tápszerrel táplált csecsemő naponta 200ml tejalapú tápszert kap, az azzal egyenértékű, mintha egy liter tehéntejet inna meg – mondja dr. Polgár Marianne. Nem csoda tehát, ha a tejalapú tápszerrel táplált babák nehezen dolgozzák fel ezt, a testtömegükhöz képest nagy mennyiséget. A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál. Megoldást ez esetben a hypoallergén (HA) tápszerek adása jelenti, melyek prebiotikumokkal dúsított változatban is elérhetőek, így nem csak az allergiás tünetek ellen nyújtanak védelmet, de az immunrendszer megfelelő fejlődését is segítik.

Anyatejes babáknál is jelentkezhet

Ritkán ugyan, de szoptatott csecsemőknél is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A bélrendszer fejletlenségéből adódóan bizonyos élelmiszerek fehérjéi az anyatejből is a kicsi szervezetébe kerülhetnek és tüneteket okozhatnak. Természetesen ez esetben sem beszéljük le az édesanyákat a szoptatásról, hiszen az anyatej a baba számára a legtökéletesebb táplálék. Inkább azt javasoljuk, hogy kevesebb allergént tartalmazó élelmiszert: tejet, tejterméket, tojást, olajos magvakat fogyasszanak a szoptatás időszaka alatt.

A hozzátáplálás időszaka

Tápszeres babáknál a 4. és a 6. hónap között, szoptatott csecsemőknél a 6. hónaptól javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ennél tovább halogatni nem célszerű, egyrészt mert a fejlődő szervezetnek más típusú táplálékokra is szüksége van, másrészt az anyatejjel táplált csecsemőknél így segíthetjük az allergia megelőzését is. Az anyatej védőanyagai ugyanis segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét. Ha mégsem sikerül panaszmentesen fogadni a frissen bevezetett ételt, azt az ételallergia jellegzetes tünetei jelzik. Korai életkorba n a táplálékallergia leggyakoribb forrásai a tejtermékek, a tej, a tojás és a liszt.

A táplálékallergia tünetei

Csecsemő és kisgyermekkorban az ételallergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuffadás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A székletváltozása is megfigyelhető: gyakori hasmenés jelentkezhet. Bőrtünetek, vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés is kísérhetik a betegséget. A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefüggnek az újonnan bevezetett étellel. Ezért lényeges, hogy mindig egy élelmiszerrel bővítsük a gyermek étrendjét és pár napot várjunk, amíg újat vezetünk be. Így ugyanis jó eséllyel pontosan be tudjuk azonosítani, hogy mi az, ami a panaszokat kiváltotta.

Kihez forduljon a szülő?

A tünetek jelentkezésekor javasolt a gyermek kezelőorvosát felkeresni. Amennyiben a táplálékallergia gyanúja felmerül, a vizsgálatokat gyermek gasztroenterológus végzi – magyarázza a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az első konzultáció előtt javaslom, hogy a szülők otthon gondolják át, hogy mikor jelentkeztek a tünetek és pontosan mit tapasztaltak a gyermeknél. Van-e allergiás beteg a családban, szed, vagy szedett-e a közelmúltban gyógyszert a gyermek, illetve volt, vagy van-e valamilyen ismert betegsége. A táplálékallergia vérvizsgálattal kimutatható, ez már a legkisebbeknél is elvégezhető. Említettük, hogy a gyermekek többsége 4 éves korára kinövi a betegséget, de addig a diéta tartására van szükség, az allergiás tüneteket okozó élelmiszer mellőzésére. Fontos tudni, hogy táplálék, allergiát okozó hatása függ a mennyiségtől és a bevezetés időpontjától is. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy ha bőrkiütés, gyomor- és bélrendszeri panaszok, esetleg légúti tünetek jelentkeznek egy tápláléktól, akkor 2-3 hónapig javasolt kiiktatni az étrendből, utána ismét meg lehet próbálni. Ha 1 éves kor után is jelentkeznek a tünetek, akkor félévente szükséges vizsgálni, hogy továbbra is fennáll-e az érzékenység.

A résztvevő gyermekek a kezelés után panaszmentesen fogyaszthatták, a korábban súlyos tüneteket okozó magvakat. Az immunterápia eredményeiről szóló kutatást a Lancet folyóirat közölte.

Gyermekek és diéta

Ami nálunk a liszt, vagy a tej, az Egyesült Államokban az a mogyoró. A táplálékallergiák gyakoriságát tekintve a földimogyoró-allergia régóta listavezető, a mindennapokat is jelentősen megnehezítő betegség becslések szerint közel 2 millió embert érint az Államokban. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy a földimogyoró-allergia által okozott reakciók súlyossági foka az enyhébb, arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémás tünetektől az életveszélyes, légcső duzzanattal is járó anafilaxiás sokkig terjedhet. A betegség gyermekek körében is gyakori, esetükben pedig sokszor nehéz az otthonon kívüli, iskolai étkezések alatt a diéta tartása. A kutatók ezért régóta keresik a megoldást a szervezet „deszenzibilására”, vagyis a mogyoróval szembeni túlérzékenység megszüntetésére.

Kizárás helyett hozzászoktatás

A táplálékallergia kezelésének módja, ha a beteg a tüneteket okozó élelmiszert nem fogyasztja. Az immunterápia lényege azonban épp a túlérzékenység megszüntetése: folyamatosan emelt adagokban a szervezetet hozzászoktatni a tüneteket okozó allergénhez. A vizsgálat során a 99, 7 és 16 év közötti résztvevők egyik csoportja 26 hetes immunterápiás kezelésben részesült, ami szájon át, a kezelés alatt fokozatosan emelkedő dózisban mogyoró fehérje szedését jelentette, 800mg-nak megfelelő mennyiségig. A vizsgálat végén az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek 84 százalékánál a 800mg fehérje már nem okozott panaszokat. A deszenzitizációt a gyerekek 62 százalékánál sikerült elérni a kezeléssel, náluk 1400mg fehérje fogyasztása után sem jelentkeztek tünetek.

Ez megközelítőleg 10 szem mogyorónyi mennyiségnek felel meg. Bármennyire is bíztatóak azonban az eredmények, a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ez még csak egy hosszú folyamat kezdete. Az immunterápia, mogyoróallergia kezelésére szolgáló szakmai protokolljának kidolgozása további vizsgálatokat és időt igényel.

Több éves, eredményes kezelés légúti allergiákra

Habár a mogyoró-allergia kezelésének kidolgozása még gyerekcipőben jár, az immunterápia korántsem számít újdonságnak az allergiások körében. Dr. Balogh Katalin több éve sikerrel alkalmazza a módszert, elsősorban légúti allergia kezelésében. - Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Hazánkban a kezelés szublingvális, vagyis nyelv alatti formája terjedt el, ez tabletta, vagy cseppek szedését jelenti. A működési mechanizmus ugyan az: a szervezetet fokozatosan hozzászoktatni a panaszokat okozó allergénhez. A kezeléssel gyerekek és felnőttek körében is szép eredményeket értünk el a leggyakoribb allergén, a parlagfű esetében is. A 3-5 éven át tartó terápiánál a betegeim már az első évben jelentős javulásról számoltak be, majd ez a kezelés további 2 évében tovább folytatódik. A kezelés befejezésekor összességében több mint 80 százalékkal csökkennek a tünetek, tüneti kezelésre nem, vagy alig van szükség. A kezelés befejezése után végzett felmérések szerint a kedvező hatás akkor is fennáll, mikor a betegek már nem szedik az immunterápiás készítményt.

A manapság népszerű diéták többsége nem csak a szénhidrát csökkentés céljából javasolja a pékáruk, tészták fogyasztásának mellőzését. Egyes felvetések szerint a gabonák egyik összetevője, a glutén amellett, hogy jelentősen lelassíthatja a fogyást, az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat.

Ahogyan az allergiák esetében is, úgy különböző ételintoleranciával összefüggő problémák terén is az esetek számának emelkedése figyelhető meg napjainkban – számol be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyre többen küzdenek gyomorégéssel, gyomorfájással, gyakori panasz a haspuffadás is. Emellett több vizsgálat kutatja a táplálkozás szerepét, bizonyos betegségek kialakulásában is. A ma legtöbbet gyanúba kevert élelmiszerek egyik csoportja kétség kívül a gabonafélék, különösen azok egyik alkotóeleme, a glutén. A lisztérzékenység és búza allergia mellett az orvosi szakirodalomban megjelent egy új kórforma, amit gluténérzékenységnek is nevezhetünk.

Definíciója szerint a” glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél”. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is „nem-cöliákiás gluténérzékenység” elnevezést.

Előfordulásáról pontos adatok feltehetőleg azért nincsenek, mert sok beteg öndiagnózis alapján, orvosi vizsgálat és tanács nélkül kezd gluténmentes diétába. Habár a betegség rizikófaktorait még nem ismerjük, az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy előfordulása nők és fiatal\középkorúak körében magasabb. Ennek oka az lehet, hogy a két csoport tagjai jellemzően többször próbálkoznak a megszokottól eltérő diétával, így esetükben könnyebb felismerni a betegséget. Mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a betegség fennállását, a diagnózisban is nagy szerepet kap a kizárásos diéta.

„Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek - és nekem is volt nem egy olyan betegem - akinek nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliakiát, a bélbiopszia sem mutatott bélboholy atrófiát, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a "nem-cöliákiás glutén érzékeny esetek.” –jegyzi meg dr. Hidvégi Edit.

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órák vagy napokon belül jelentkeznek, leginkább az IBS tüneteihez hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozva jelentkezhet). Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területén jelentkeznek: hasfájás, krónikus hasmenés. Egyéb tünet a fáradtság lehet. A panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, majd újra jelentkeznek, ha ismét visszakerül a beteg étrendjébe.

A pázsitfű allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergia vizsgálatot végeztetnünk, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát. Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát. Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszútávú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek. A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

A megelőzést március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.

A bőrviszketés (pruritus) egyik leggyakoribb oka a bőr fokozott kiszáradása. A bőrszárazság első tünetei már 35-40 év között jelentkezhetnek, de 60 év felett válnak igazán gyakorivá. A panaszokat hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig a száraz bőr a vele járó krónikus viszketés miatt az életminőséget jelentősen befolyásolja. A pruritus ezen kívül komoly betegségek tünete is lehet.

A bőr öregedésének okai

A korral a bőr elvékonyodik, ráncolható, a kollagén és rugalmas rostok valamint lipidek mennyisége csökken, a faggyúmirigyek, verejtékmirigyek fokozatosan elpusztulnak – magyarázza a kellemetlen panaszok jelentkezésének okait dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ezt a folyamatot bőröregedésnek nevezzük, melyek együttesen a bőr kiszáradásához és viszkető érzéshez vezetnek.

Kellemetlen mellékhatás: viszketés

Az idős emberek több mint felénél jellemző az úgynevezett xerosis, azaz a fokozott bőrszárazság kialakulása, mely a bőrviszketés egyik leggyakoribb oka. Emellett a bőr beidegzése is megváltozik, mely hozzájárul a viszketés élettani folyamatának kialakulásához. Kezdetben főleg a lábszárakon, háton jelentkezik, később szinte testszerte érezhetők a sokszor kínzó tünetek, melyek jellemzően az esti órákban, éjszaka a legsúlyosabbak. A vakarózás a viszketést súlyosbítja, mely újabb tüneteket provokál, így egy állandó körforgásban a tünetek tovább romlanak.

Provokáló tényezők

A bőrviszketést provokálja vagy súlyosbítja minden, ami a bőrszárazságot fokozza. Így például a hosszantartó, melegvizes fürdők, meleg szaunák, vagy a téli hideg és a száraz levegő is. A tusfürdők, habfürdők szárító hatása jól ismert, a testápolókban, kozmetikumokban lévő illatanyagok, kémiai tartósítószerek tovább súlyosbíthatják a viszketést – figyelmeztet dr. Garaczi Edina. Kutatási eredmények szerint az alvászavarok valamint a dohányzás is hozzájárul a bőrviszketés romlásához. Emellett az is ismert, hogy pszichés stressz, kimerültség, depresszió mellett a sokszor gyakrabban jelentkező tünetek nehezebben viselhetők és kezelhetők.

Betegség is okozhatja

A bőr kiszáradása mellett bizonyos betegségek, például cukorbetegség, pajzsmirigy, máj vagy vesebetegség is okozhat testszerte jelentkező viszketést, ezért ezek kivizsgálása és kezelése is szükséges.

Komplex kezelés

A bőrviszketés kezelésében legfontosabb a bőr zsírozása megfelelő testápolók segítségével, a szintetikus anyagból készült ruhák helyett pamut öltözet viselése javasolt. A viszkető érzést antihisztamin tartalmú gyógyszerek részben csökkentik, de a betegség összetett probléma betegnek és orvosnak egyaránt. A krónikusan fennálló pruritus az életminőséget jelentősen rontja, ezért a betegek vezetése, a kezelés beállítása komplex orvosi feladat.