Allergiák

A nyári hónapokban évről-évre többen szenvednek allergiás tünetektől, a legerősebb allergén növény virágzása pedig még előttünk van. Azt, hogy melyik is ez a növény, a megelőzésről és kezelésről, illetve az allergiával kapcsolatos érdekességekről többet is megtudhat, ha kitölti rövid tesztünket, melyet dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével állítottunk össze.

1. Melyik növény okozza a legtöbb allergiás panaszt?

A. Juhar

B. Nyírfa

C. Parlagfű

A helyes válasz a „C”. Hazánkban a legerősebb allergén a parlagfű, virágzásának csúcsidőszaka augusztus közepétől szeptember közepéig tart. A gyomnövény az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A levegőbe jutó virágporszemek akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot. Terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is.

2. Tehetünk valamit az allergia megelőzéséért gyermekeknél?

A. Igen, csecsemőkortól kezdve, szigorú diétával.

B. Ha nem alakítunk ki túlzottan steril környezetet a gyermek körül, azzal támogatjuk az immunrendszer érését, ami segíthet az allergia megelőzésében.

C. Multivitamin készítményekkel.

A jó válasz ez esetben a „B”. Az allergia örökletes betegség, előfordulása jellemzően családi halmozódást mutat. Egy szülő esetén megközelítőleg 30, két szülő esetében már 80 százalékra tehető az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. A betegség tehát genetikailag meghatározott, de külső körülmények is játszanak szerepet abban, milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel. Az allergiáról leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy az immunrendszer hibás válaszreakciója. Az immunrendszer megfelelő éréséhez valóban szükség van a gyermeket érő mikrofertőzésekre, így kerülhetjük el azt, hogy a későbbiekben a szervezet számára veszélytelen anyagok ellen is védekezően lépjen fel. Ezen kívül az anyatejes táplálás és a dohányzás mellőzése a gyermek környezetében is lényeges a megelőzés szempontjából.

3. Az allergiás tünetekkel együtt kell élni?

A. Igen

B. Nem, létezik hosszútávon is tünetmentességet biztosító terápia.

A helyes válasz a „B”. Az immunterápia tartós megoldást biztosít az allergia ellen. Az egyetlen oki terápia, mely nemcsak a tüneteket csillapítja: a kezelés célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót. A gyermekeknél is alkalmazható terápia lényege, hogy az allergén magas fokban tisztított kivonatának szigorúan ellenőrzött adagolásával az allergiás beteg immunrendszere idővel megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, így az nem okoz panaszokat. A teljes 3-5 éven át tartó kezeléssel 10-12 év tünetmentes időszak érhető el, de a betegek tapasztalatai alapján már az első évtől jelentősen csökkenti a panaszokat.

4. Mi okozza a poratka allergia tüneteit?

A. A lakásban szabad szemmel is jól látható por.

B. Egy apró élőlény: a poratka.

A helyes válasz itt is a „B”. A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

5. A nikkel allergia csak a bizsuk viselésénél jelenthet gondot?

A. Nem, a leggyakoribb allergiát okozó fém esetében tüneteket okozhatnak bizonyos élelmiszerek is.

B. Igen, elég, ha lecseréljük a fülbevalót, nyakláncot.

A jó válasz az „A”. Kevesen tudják, hogy a nikkel allergia nem csak bőrtüneteket okozhat. A nikkel allergia szindrómára jellemző lehet a hirtelen megjelenő kiterjedt csalánkiütés, kiterjedt ekcéma, mely sajátságosan bőrérintkezés nélkül alakul ki.

A nikkel allergia okozhat még fejfájást, fáradékonyságot, vérszegénységet, hasi fájdalmat, hasmenést, puffadást, hányingert. A tünetek okozója az étkezéssel bevitt nikkel, amely a tápcsatornából felszívódva hoz létre általános allergiás tüneteket. A tünetek ellen létezik megoldás: a deszenzitizálás, amely szájon át, szigorúan ellenőrzött emelkedő dózisban adagolt nikkelt tartalmazó készítmény szedésével hozzászoktatja az allergiás beteg immunrendszerét az allergiás tüneteket kiváltó nikkel elviseléséhez.

A csípős, vagy puffasztó hatású, liszt- vagy tejtartalmú ételekről számtalan tévhit kering a köztudatban, melyek tisztázásához most gasztroenterológus szakértő segítségét kértük.

Aki sok csípőset eszik, gyomorfekélyt kap

A csípős étel önmagában ugyan fekélyt nem okoz, azonban meglévő fekély esetén fogyasztása valóban fokozhatja a panaszokat – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Gyomorfekélynek nevezzük, ha a gyomornyálkahártya folytonossága megszakad, legalább 5 mm kiterjedésű területen.

A gyomorfekélyek egy részét egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza, de bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a gyomor falát borító nyálkahártya elvékonyodásához, vérzések kialakulásához.

Laktóz-intolerancia esetén ne igyon tejet

Fontos, hogy a tejcukor-érzékenységet (laktóz-intolerancia) megkülönböztessük a tejallergiától. A tejallergiás beteg számára valóban semmilyen tejtartalmú étel fogyasztása nem javasolt. Laktóz-intolerancia esetén azonban néhány készítmény – joghurt, kefír, túró, sajtok - az étrendbe illeszthető. Öt éves kor felett a laktáz enzim termelődése a szervezetben csökken, ezért gyakrabban jelentkezhet hasfájás, puffadás a tejtermékek fogyasztását követően. A panaszok laktózmentes készítmények, illetve a patikából beszerezhető laktáz enzim pótlását biztosító gyógyszer fogyasztásával orvosolhatóak.

Kerülje a puffadást, mellőzze a babot

A leginkább puffasztó hatású ételként került a köztudatba, a valóságban azonban korántsem okoz annyi panaszt, mint azt gondolják róla. A bab a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan a szárazhüvelyesek családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy jóval több energiát és rostot tartalmaznak, mint a zöldségek nagy része. Emellett kiváló forrásai a B1 vitaminnak, káliumnak és magnéziumnak. A hüvelyesekben egy triszacharid található, mely gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A kellemetlen mellékhatások megelőzése végett a szárazhüvelyeseket a főzést megelőzően 8-12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd fedő nélkül főzni. Ízesítésként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segíthet elkerülni.

A lisztérzékenység könnyen felismerhető

A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni intoleranciát jelent, melynek gyakori tünetei a liszttartalmú ételek fogyasztása kapcsán fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés. A tapasztalt szakember azonban a kevésbé ismert jelek alapján is felismerheti az intő jeleket: vashiányos vérszegénység, depresszió, csontritkulás is lisztérzékenységet jelezhet. A tipikus panaszok elmaradása mellett, tünetszegény esetben előfordulhat, hogy a betegség diagnózisára már csak a súlyosabb szövődmények kialakulása után kerül sor. Kezeletlen esetben a lisztérzékenység a bélnyálkahártyán komoly elváltozásokat okozhat, az így létrejött felszívódási zavar pedig vérszegénységhez, vagy gyermekeknél a fejlődés elmaradásához vezethet. Fontos tehát minden panaszt komolyan venni, gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.

Csak a tej- vagy liszttartalmú ételek jelenthetnek gondot

A lisztérzékenység, tejallergia, vagy laktóz-intolerancia mellett a hisztamin tartalmú ételek is kellemetlen tüneteket okozhatnak, az arra érzékenyeknél. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után, allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet. Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor és sör sajtok. A sörélesztő, kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom ( különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés / marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.

A legtöbb strandon, üzletsoron, a turisták által látogatott helyek közelében egyre-másra bukkannak fel az ideiglenes tetoválásokat készítő művészek. Az alkotásokat fiatalok, idősebbek is szívesen viselik, nem árt azonban az óvatosság, a fekete színt biztosító adalékanyag allergiát okozhat.

Henna a természetben

A henna a Lawsonia inermis növény levelének szárított, por formában elterjedt, rendkívül népszerű festékanyaga. Természetes vöröses-barna színét a növény levelében jelen lévő festékanyag a 2-hydroxy-1,4-naphthoquinone (lawsone) adja. A festékanyag a bőrben, hajszálban, körömben lévő keratinnal érintkezve vörös elszíneződést okoz, emiatt is nevezik vörös hennának. A természetes vörös henna biztonsággal használható, csak nagyon ritkán okoz allergiás reakciót.

A fekete haj- és szempillafestékre is ügyeljen!

A fekete henna a természetes vörös festékanyagon kívül azonban már PPD-t (p-phenylenediamine) is tartalmaz, mely a sötét szín kialakulásáért felelős. A fekete hennát főleg hajfestésre, szempillafestésre vagy átmeneti fekete henna tetoválásra használják. A PPD alkotóelem nagyon gyakran, körülbelül 2,5%-ban okoz allergiás tünetet – figyelmeztet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A fekete henna festék alkalmazásának helyén az arra érzékeny egyéneknél 1-3 nap múlva jelentkeznek viszkető, vörös hólyagcsák. Ha első alkalommal próbálunk henna tetoválást, akkor 1-2 hét múlva a mintázat helyén duzzanat, vörös kiütések, ekcéma jelentkezhet. Mivel a PPD a tartós hajfestékekben is előfordulhat, így gyakran jelentkezik allergia a tartós hajfestékekre is. A hajfestékek, szempillafestékek az arcon, fejbőrön súlyos allergiás tüneteket okoznak, ritkán életveszélyes fulladás, arc- szemhéj-duzzanat, légzési nehezítettség is felléphet.

Használat előtt végezzen bőrpróbát!

A PPD-allergia az úgynevezett rátevéses bőrpróbával (epicutan teszt) vizsgálható. Amennyiben fekete hajfestéket, szempillafestéket vagy fekete henna tetoválást szeretnénk, minden esetben javasolt előzetesen bőrpróba végzése. A bőrpróbát úgy végezhetjük, hogy az adott festékből kis mennyiséget kenünk például a felkar belső részére, vagy a fül mögött a nyak területére, és azt három napig nem mossuk le. A következő 3 napban figyeljük, hogy a teszt helyén vörös kiütés, bőrpír vagy duzzanat jelentkezik-e. Amennyiben lehetőség van rá úgy a természetes henna is hasonló bőrpróbával tesztelhető, mely általában negatív eredményt ad.

A végleges tetoválás sem jelent garanciát

A vörös henna nagyon ritkán okoz problémát, így viszonylag biztonsággal használható. Ha korábban készíttettünk már – ideiglenes, vagy tartós - tetoválást, akkor a kérdés az, hogy a korábbi tartós tetoválás vagy tartós hajfesték tartalmazott-e PPD-t, valamint hogy a PPD-re kialakult-e allergiás érzékenység. Amennyiben a PPD-re érzékeny egyén használ ismételten fekete hennát, úgy biztosan jelentkezik ismételten allergiás ekcéma, súlyos esetben akár anaphylaxia is felléphet. Emiatt nagyon fontos a különböző festékanyagok összetételének pontos ismerete.