Allergiák

Kisgyermekes szülőként gondolnunk kell arra, hogy a korábbi jól bevált karácsonyi menüsort a kicsi életkorának megfelelően alakítsuk át. Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának tanácsai segíthetnek ebben.

Mindent a maga idejében

Gyermekeknél az ételallergiás tünetek 90 százalékát a tej, tojás, szója, és a mogyoró okozza. Fontos, hogy az ételek megfelelő időben történő bevezetéséről az ünnepi menü tervezése során se feledkezzünk meg. A túl korán bevezetett táplálékok a gyermeknél hányást, hasmenést, haspuffadást, csalánkiütést okozhatnak. Kisebb gyermekek számára készítsünk ezért külön baba-menüt, de az egy év körüli gyermekek már szívesen falatoznak a család számára készített fogásokból is.

Ötletek életkor szerint

7 hónapos korig

A hozzátáplálás kezdeti időszakában törekedjünk arra, hogy a gyermek megismerje a gyümölcsök, zöldségek természetes ízét. Először préslevekkel, gyümölcslevekkel kezdjünk, majd később áttérhetünk a gyümölcspépre. Egyszerre csak egy új ízt kóstoltassunk meg a babával, ezt később kombinálhatjuk a már megszokott ízekkel. 3-5 naponta vezethetünk be új ízeket. A cukrozás, szózás mellőzésével segíthetjük azt is, hogy a későbbiekben táplálkozása során kerülje ezek túlzott használatát. A gyümölcsök természetes formában tartalmaznak cukrot, ez a fruktóz. Így tehát nem kell aggódnunk, hogy a fűszerezés, sózás nélkül készült étel ízetlen lesz a baba számára. Igazán karácsonyi jellegű ételünk a sütőtök, melyből remek főzeléket készíthetünk, ha a sütőtököt burgonyával puhára főzzük, majd pépesítjük. 7 hónapos kortól pici olajat is adhatunk hozzá, mely megkönnyíti az értékes zsírban oldódó vitaminok –például a sütőtökben található A-vitamin- felszívódását.

8-9 hónapos korban

A gyermek számára készített karácsonyi menü összeállításánál ebben az életkorban már választhatunk húsféléket is, pépesítve. Készíthetünk például gesztenyés pulykát, melyet az életkornak megfelelően enyhén fűszerezhetünk is. Köretként almaszószt szolgálhatunk fel hozzá. A pulykamellet szilvával, aszalt szilvával is tölthetjük.

9-10 hónapos korban

Ebben az életkorban készíthetünk rakott padlizsánt, vagy zöldbabot is, de karácsonyi menüként kínálhatunk töltött káposztát is. Készíthetjük darált marha, vagy sertéshúsból, de ügyeljünk rá, hogy a felnőtteknek szánt fogáshoz képest a baba ételét kevésbé sózzuk, fűszerezzük, zsiradékként pedig olajt használjunk az elkészítéséhez.

12 hónapos kor után

A legtöbb egy év körüli kisgyermek már szívesen segédkezik a konyhában és élvezettel fogyasztja azokat a fogásokat, melyeket a család többi tagja is. Allergizáló hatásuk miatt diós- és mákos bejgli helyett készítsünk inkább gesztenyés bejglit a gyermek részére. Mézet a baba 1 éves kora után kaphat, így készíthetünk mézes puszedlit is. Újdonság lehet az ünnepi asztalon a baba számára a halból készült étel. Megkínálhatjuk a halászlében főtt hallal is, de ügyeljünk rá, hogy tálalás előtt gondosan eltávolítsuk a szálkákat.

Csak ismert összetevőket!

Bármilyen, korábban nem fogyasztott étel okozhat szokatlan tüneteket a babánál, ezért az új ételek bevezetését ne az ünnepi időszakban kezdjük meg. A karácsonyi menü összeállításánál olyan alapanyagokat válasszunk, melyeket a gyermek már korábban is fogyasztott és nem okozott panaszt.

A közelgő ünnepi időszakban az is elfogyaszt néhány pohárral, aki év közben csak ritkán iszik alkoholt. A kulináris élvezeteken túl, egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen italt választunk majd a karácsonyi menü mellé, vagy az újévi koccintáshoz. Néhány alkohol hisztamin tartalma ugyanis kifejezetten magas, így az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat.

Fejfájás, kiütés, hasmenés

A hisztamin intolerancia kiváltó oka a diamino-oxidáz nevű enzim csökkent termelődése a szervezetben. A hisztamin lebontását végző enzim hiányában a beteg, hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után kellemetlen tünetek megjelenését tapasztalhatja: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet – sorolja a jellegzetes panaszokat dr. Augusztinovicz Monika, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész orvosa. A vörösbor hisztamin tartalma igen magas, emellett az alkoholos italok többsége fokozza a szervezet hisztamin termelését is, így igen gyakran járulnak hozzá a tünetek megjelenéséhez az arra érzékenyeknél.

Válassza inkább a fehéret!

Az alkoholos italok között első helyen a vörösbor áll, mely a legmagasabb hisztamin tartalommal rendelkezik. A német, Der Hautarzt folyóirat egy régebbi,  1993-as számában jelent meg egy kutatás, mely az egyes borfajták elfogyasztásának következtében fellépő, kellemetlen tünetek kialakulásának okát vizsgálta, külön figyelmet szentelve a hisztamin szerepének az egyes panaszok létrejöttében.  A kutatás során 52 fajta bor (vörös, fehér és pezsgő) és 17 féle sör hisztamin értékelését végezték el radioimmunoassay (RIA) módszerrel. Az igen érzékeny mérési módszer segítségével megállapították, hogy a hisztamin szint a vörös borok esetében a legmagasabb (60-3800 microg /l). Ennél valamivel alacsonyabb a pezsgő hisztamin tartalma (15-670 micog/l). A sorban következő alkohol a sör (21-305 microg/l), a legkevesebb hisztamint pedig a fehér bor tartalmazza (3-120 microgrammes/l).

Nem csak az alkohol tartalmaz hisztamint

Hisztamin intolerancia esetén az absztinencia sem jelent panaszmentességet, az alkoholos italok mellett ugyanis léteznek egyéb, kifejezetten magas hisztamin tartalmú ételek is, például a sajtok- különösen a Camembert, Brie, Gruyere, Cheddar, Roquefort,Parmesan- , sörélesztő, kagyló, a halak többsége, a halkonzerv. Ezen kívül a paradicsom - különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup - a spenót, csirke, sertés, marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé és az ananász. Panaszok esetén, amennyiben az allergiát kizártuk és hisztamin intolerancia gyanúja megalapozottnak tűnik, vérvételt végzünk.  Laboratóriumi vizsgálattal igazolható a diamino-oxidáz enzim csökkent szintje.  Diéta mellett étkezés előtt az enzim tabletta formájú bevétele jelent megoldást.

Az ünnep közeledtével szokásaink is megváltoznak. A lakásban elhelyezett díszek, illatosítók, az ünnepi menü, a szervezéssel járó stressz, de akár a karácsonyfa is szokatlan tüneteket okozhat, az arra érzékenyeknél. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a gyakori allergéneket.

Óvatosan az illatosítókkal!

Az ünnepre hangolódás jegyében előkerülnek a mécsesek, illóolajok, párologtatók, illatos gyertyák. A meghitt hangulat mellett, jelenlétük sokak számára irritáló is lehet. Allergiás, asztmás beteg környezetében inkább kerüljük használatukat, mert a légutakba jutva köhögést, tüsszögést, nehézlégzést okozhatnak.

Ha a nyírfától tüsszög, kerülje az almát, diót, mogyorót!

Keresztallergia a nyírfaallergiás betegek egy részénél csak pollenszezonban jelentkezik, de sokan egész évben szenvednek tőle. A panaszokat az egyes fehérjék szerkezeti hasonlósága okozza, melynek következtében az allergiás szervezet nem tesz különbséget köztük, és mindkettőre tünetekkel reagál. A nyírfapollenre allergiás betegek esetében leggyakrabban az alma fogyasztása jár kellemetlen tünetekkel: okozhat bizsergő, égő érzést a szájban, viszkető érzést a torokban. A betegek jellemzően a csonthéjasokat sem tudják fogyasztani, van, aki sülve, főve sem.

Karácsonyfa , mint allergénforrás

A fenyőfa törzsén penészgombák telepedhetnek meg, melyek aztán a lakás levegőjébe bekerülve légúti panaszokat okozhatnak. Erős túlérzékenység esetén a lakásba kerülő kis mennyiségű penész is tüneteket okozhat, ezért ilyen esetekben jobb megoldás, ha műfenyőt választunk – tanácsolja dr. Balogh Katalin. Fontos, hogy megbízható helyről vásároljuk a terméket, a csomagolásból frissen kibontva szellőztessük át a szabadban, a későbbi években pedig használat előtt mindig portalanítsuk.

Nyugodjon meg, a hangulatának és az egészségének is jót tesz

Akár a tökéletességre törekszünk, akár túl későn kezdünk hozzá a szervezéshez, az eredmény mindkét esetben az lesz, hogy idegesen, kimerülten töltjük majd az ünnepet. A túl sok stressz miatt az allergiás, asztmás panaszok is felerősödhetnek. Érdemes tehát lazítani.

Mennyiség helyett minőség

A gazdagon terített, ínycsiklandó falatoktól roskadozó asztalok mellett könnyen elcsábulunk, ha így is van, ügyeljünk rá, hogy készételek, csokoládék és üdítők helyett a természetes összetevőket tartalmazó, házi készítésű fogásokat részesítsük előnyben, persze mértékkel. A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák – hívja fel a figyelmet a Budai Allergiaközpont főorvosa.  Előfordulhat az is, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten bőrpír, vagy csalánkiütés formájában.

Rejtett allergénforrások?

Télen többet tartózkodunk a lakásban, a belső, gyakran párás levegőben pedig a háziporatka allergia tünetei még intenzívebben jelentkezhetnek. Allergiás, asztmás betegeknél panaszokat okozhat az egyébként igen hangulatos kandallók levegőbe jutó égésterméke is, de a karácsonyi díszek megválasztásánál sem árt, ha elővigyázatosak vagyunk. Egyes díszek latex tartalma az arra érzékenyeknél problémát okozhat. A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik.

A betegség különböző formáinak megismerése azért fontos, mert az eltérő típusú ekcémák másfajta kezelést igényelnek. Az allergiás bőrbetegségek leggyakoribb változatait dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa ismertette.

Egyre több a beteg

A közhiedelemmel ellentétben az ekcéma nem csak a csecsemők és kisgyermekek betegsége, gyakran jelentkezik felnőttkorban is. Nem minden esetben áll ételallergia a megjelenésének hátterében és nem tévesztendő össze a tüneteiben hasonló pikkelysömörrel sem. Tény azonban, hogy megfelelő kezeléssel és életmóddal a kellemetlen panaszok megszüntethetők, vagy csökkenthetők. Az allergiás betegségek terjedése napjainkban folyamatos, így az ekcémás tünetek is egyre több beteget érintenek. Lehet, hogy Ön is tapasztalta már a kellemetlen égő érzéssel, viszketéssel járó foltok megjelenését? Az alábbi felsorolás segíthet beazonosítani a tüneteket.

Seborrheás ekcéma

Hátterében a bőr szerkezeti hibája áll, fokozott zsírosodás, korpázó hámlás jellemzi főleg a faggyúmirigyekben gazdag bőrfelületeken.

Tünetei: a fejbőrön erősen viszkető, korpázó hámlás, a szemöldökök vonalában, arcon, orrszárnyak mellett vörös, hámló gócok jelentkezése.

Kezelése: a seborrheás ekcémát nem tudjuk véglegesen megszűnteti, de a tüneti kezelés jelentősen csökkenti a panaszokat.

Mikrobiális ekcéma

Ez esetben baktériumok, vagy gombák allergiás alapon váltanak ki ekcémát.

Tünetei: típusosan a végtagokon vagy a törzsön kerek hámló gócok jelennek meg, melyek erősen viszketnek.

Kezelése: az ekcéma kezelésében ilyenkor fontos a gyulladásos góc felderítése és kezelése. Amennyiben a gócot megszűntetjük, úgy az ekcéma is megszűnik.

Tenyéri-talpi ekcéma

Kialakulásának hátterében állhat gócfertőzés, de sok esetben pszichés stressz provokálja a tüneteket. Nagyon gyakran jelentkezik atópiás ekcémában.

Tünetei: kezdetben apró, nagyon viszkető hólyagcsák formájában jelentkezik (dyshidrosis). Tartós fennállás esetén a hólyagok beszáradnak, helyükön száraz, viszkető, hámló plakkok maradnak fenn.

Kezelés: a tüneti terápia mellett célzott vizsgálatokkal a háttérben álló okok feltárása. A gyulladásos gócok (gyakori mandulagyulladás, rossz fog) a meglevő ekcémás tüneteket rontják. Az ekcémát nem a gócok okozzák, de tovább rontják a tüneteket. Ilyen esetekben a gócok eltávolítása javasolt.

Kontakt ekcéma

A bőrrel érintkező különböző anyagok váltják ki.

Tünetei: az alapvetően két formát különítünk el: lehet allergiás ekcéma, amikor a bőrrel érintkező anyaggal szemben valódi allergia áll fenn (például fémek, kozmetikumok, illatanyagok). A másik forma az irritatív ekcéma, amikor például savak, lúgok, zsíroldó vegyületek maró hatásuk miatt provokálnak ekcémás tüneteket.

Kezelése: a kontakt ekcéma kezelésében alapvető a kiváltó ok azonosítása és annak kerülése. Kivizsgálása az úgynevezett rátevéses bőrpróba (epicután teszt) segítségével történik.

Foto-allergia

A tünetek a napfény és különböző kozmetikai készítmények (naptejek, fényvédők), testápolókban lévő illatanyagok vagy gyógyszerek együttes hatására jelentkeznek. Foto-allergiát okozhatnak a bőrünkkel érintkező növények (pl. paszternák, fehérrépa levele, gyomnövények), de gyógynövényeket tartalmazó kenőcsök is.

Tünetei: az érintkezés helyén jelentkező jellegzetes ekcémás panaszok: vörös, viszkető, száraz foltok kialakulása.

Kezelése: Fontos a napfény szerepének tisztázása az ekcéma kiváltásában, mert ilyenkor a fény kerülése megszűnteti a panaszokat is.

A múltról és a jelenről a szakma hazai úttörőjével, a több évtizedes munkájáért Pro Sanitate kitüntetésben részesült dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus főorvossal beszélgettünk.

Ételallergia, lisztérzékenység, laktózintolerancia, tejallergia, speciális tápszerek - a 80-as években, Magyarországon jórészt ismeretlen fogalmak. Miért érezte mégis fontosnak a gyermek gasztroenterológiai rendelés megszervezését?

- A gyermekgyógyászati szakvizsga 1968-as megszerzését követően 1981-ben nyílt lehetőségem a Genfi Gyermekklinikán gasztroenterológiát tanulni. Itthon, az akkoriban még gyerekcipőben járó szakterület fontosságát kevesen ismerték fel. Megfelelő diagnosztikus módszerek nélkül, és a Nyugat-Európában akkoriban már elterjedt, speciális terápiára alkalmas gyógytápszerek hiányában nemcsak a diagnózis megállapításában, de a kezelésben sem tudtunk teljes értékű megoldást kínálni a gyermekek számára. Jórészt a svájci tapasztalatokra alapozva, 1985-ös hazatérésemet követően még az év októberében elindítottuk a gasztroenterológiai rendelést a Madarász utcai Gyermekkórház Rendelőintézetében. A szakrendelés beindításának hiánypótló szerepét a betegszám folyamatos növekedése is igazolta: voltak évek, amikor 10 ezer beteg fordult meg nálunk.

Hogyan sikerült előteremteni a hiányzó diagnosztikai és terápiás eszközöket?

- Mivel külföldi vizsgálótesztek akkoriban nem kerültek az országba, saját fejlesztéssel sikerült a táplálékallergia és lisztérzékenység diagnosztikus eszköztárát bővíteni. A Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézettel 1988-ban kezdtük a közös kutatómunkát, aminek az eredményeképpen két diagnosztikus eljárásunk került szabadalmazásra. Az egyik szabadalom alapján kifejlesztett allergia vizsgálókészletet a mai napig forgalmazzák. Mindezt azonban még mindig csak fél sikerként könyvelhettük el, hiszen hiába a diagnózis, ha nincsenek a kezeléshez szükséges speciális tápszerek hazánkban. A helyzet az 1990-es évek elején oldódott meg, a gyógytápszerek hazai regisztrációjával és elterjedésével komplex megoldást tudtunk nyújtani a betegek kezelésére.

Több közlemény, könyv, publikáció első, illetve társszerzője, 1992 óta az orvostudomány kandidátusa, számos díj, elismerés birtokosa.  2009-ben Gyermekgasztroenterológiai Életműdíjat vehetett át.  A 2013 októberében átadott, egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati tevékenységért járó Pro Sanitate díj kapcsán mégsem szakmai érdemeit, sokkal inkább a betegekkel való kapcsolat fontosságát hangsúlyozza.

- Természetesen megtisztelő a szakma részéről érkező elismerés, de számomra az igazi örömöt a gyógyításban elért sikerek, betegeim ragaszkodása és szeretete jelentik. Pályám során számos olyan nehézséggel találkoztam, melyek közül sok a mai fiatalok számára már ismeretlen. A betegszám azonban nem változott az elmúlt évek alatt, sőt az allergiások száma folyamatos emelkedést mutat: felszívódási zavarok, coeliakia, laktózérzékenység, tejallergia, s ezek egyéb szakterületeket is érintő jelei: csalánkiütés, ekcéma a leggyakoribb panaszok. Jó érzés, hogy ma már gyors és komplex vizsgálatok állnak rendelkezésre a terápia során korszerű készítményeket alkalmazhatunk, és szükség esetén a diétás tanácsadás is a betegek rendelkezésére áll.  A Budai Allergiaközpontban a mai napig dolgozom, hiszen a szakmai életemben a legfontosabbnak a betegekkel való napi kapcsolatot, a mindennapi gyógyító munkát érzem.

A parlagfű pollenszórásának csúcsidőszakában a lakosság egyre nagyobb része tapasztalja allergiás tünetek jelentkezését. A szakember szerint a védekezés kulcsa - a parlagfű irtás mellett – a jól beállított tüneti kezelés, vagy a tartós megoldást nyújtó immunterápia.

Már óvodáskorban is jelentkezhet

A légúti allergiák előfordulása a teljes lakosság körében 25%, ebből a parlagfűre allergiás betegek aránya csaknem 60%, ez a szám pedig jóval magasabb a környező országoknál – mondja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Ez azt jelenti, hogy hazánkban megközelítőleg 1,5 millió parlagfű allergiás él jelenleg. A betegek számának évről-évre történő emelkedése mellett megfigyelhető, hogy a tünetek egyre fiatalabb korában jelentkeznek: ma már 3-4 éveseknél is tapasztalhatjuk a légúti allergiára utaló jeleket: orrfolyás, az orr, a szemek viszketése, könnyezés, a szemek pirossága, orrdugulás, torokkaparás a leginkább jellemző tünetek. A számok emelkedésének legfőbb okai a hazánkra jellemző erős parlagfű fertőzöttség és a légszennyezettség.

Városokban erősebb panaszok?

Tévhit, miszerint a parlagfű allergia a vidéken élőket sújtja elsősorban, akik a természet közelsége miatt inkább találkozhatnak a tüneteket okozó allergén növénnyel. Valójában az allergiások száma a nagyobb városokban magasabb, mint a vidéken élőknél. A parlagfű igénytelen és agresszív terjedésű gyomnövény, a városban épp úgy képes benépesíteni üresen álló telkeket, mint vidéki környezetben mezőket, útszéli helyeket. A városokban a helyzetet az egész országra jellemző erős parlagfű fertőzöttség mellett a légszennyezettség is súlyosbítja. A parlagfű pollenfelülete buzogányfejre emlékeztet, melyre könnyen rátapadnak a levegőben lévő szennyeződések, például koromszemcsék, és a pollen allergén molekuláival együttes hatást váltanak ki – részletezi a jelenség okait dr. Balogh Katalin. A légszennyezettség további veszélye, hogy a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így  megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára  testidegen fehérjék sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak. 

Kezelje idejében a tüneteket!

Ha az év egy adott időszakában, évről-évre visszatérő panaszoktól szenved, érdemes allergiavizsgálatot végeztetnie. A vizsgálat pollenszezonban vérből, az év egyéb időszakában bőrpróba segítségével végezhető el. Az allergén növény beazonosítása nélkülözhetetlen a pontos diagnózishoz, ezután van lehetőség a kezelés megkezdésére. A tüneti kezelést allergológus szakorvossal kell megbeszélni, ha sikerült jól beállítani, a továbbiakban lehet patikában vásárolni, illetve családorvossal íratni a szükséges készítményeket. A lényeg, hogy semmiképp sem javasolt elhanyagolni a panaszokat, a rosszul beállított kezelés ugyanis nem szünteti meg a tüneteket, a tartósan fennálló orrdugulás pedig súlyosabb betegséghez - például idült arcüreg-gyulladáshoz is vezethet, ilyen esetekben pedig gyakran műtét szükséges. Az elhanyagolt allergia emellett további allergiák megjelenését is előidézheti, súlyosabb esetben pedig asztmához is vezethet.

Jegyezze fel a következő szezonra: immunterápia

Az allergia megfékezésében egyedülálló lehetőség az immunterápia, mely nemcsak a tüneteket képes tartósan enyhíteni, de az említett két szövődmény ellen is védelmet biztosít. A teljes terápia 3-5 évig tart, de segítségével már az első évben jelentősen csökkenek a panaszok – számolt be a betegek tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. A tabletta, vagy cseppek formájában adagolható készítmények alkalmazása nem vesz igénybe napi pár percnél hosszabb időt és a beteg otthonában történik. A kezelés során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja: nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek. Az immunterápiás kezelés segítségével a beteg szervezete lépésről-lépésre hozzászokik az allergiát kiváltó anyaghoz, illetve megelőzhetőek az olyan súlyosabb, allergia következtében kialakuló szövődmények is, mint az asztma. Parlagfű allergiás betegeknek érdemes már most gondolniuk a következő szezonra, a kezelést ugyanis az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal meg kell kezdeni.

Gyomorrontás, hasfájás, hasmenés, hányás – a gyomor- és bélrendszeri fertőzések tünetei sokszor a higiéniás szabályok betartásával megelőzhetőek lennének. Mit tegyünk, hogy a nyári melegben az étkezések kellemetlen mellékhatásait elkerüljük?

Nem csak a tojás okozhatja

Az ételmérgezéssel összefüggésben elsőként a tojásra, a tejtermékekre, vagy húsokra gondolunk, pedig a zöldség-, vagy gyümölcsfélék is okoznak panaszokat – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az Egyesült Államokban 2011-ben lezajlott lisztériajárványt például fertőzött sárgadinnye fogyasztása idézte elő, de 2009-ből ismerünk olyan eseteket is, ahol fertőzött mogyoró okozott szalmonellás megbetegedéseket. A sokszor kórházi ellátást is igénylő, vagy akár végzetes kimenetelű esetek többsége azonban az ételek helyes tárolásával és elkészítési módjával, illetve alapos tisztítással megelőzhető. A fertőzések többsége a várandósokra, idős, legyengült immunrendszerű egyénekre és kisgyermekekre jelent nagyobb veszélyt, így esetükben mindig nagy körültekintéssel járjunk el az ételek elkészítése során.

Betegségek és tünetek

Az előbbiekben említett, magas lázat, izomfájdalmat, hányingert, hasmenést okozó lisztériabaktérium a gyümölcsök, zöldségek mellett kész hústermékekben, joghurtokban, lágy sajtokban is előfordulhat. A tejtermékek mellett a nyers tojás és húsok, illetve bizonyos zöldségfélék fogyasztása szalmonellafertőzést is okozhat. A tünetek hasonlóak, a 12-72 órán belül jelentkező szalmonellás panaszokkal szemben a lisztéria esetében azonban a fertőzött étel elfogyasztását követő 2 naptól kezdődően akár 2 hónappal később is megjelenhetnek. Az E.coli nevű kórokozó nevét is ismerhetjük már a hírekből, 2006-ban fertőzött spenót fogyasztása okozott járványt az Egyesült Államokban. A hasi fájdalmakat, hasmenést, hányást okozó baktérium emellett darált marhahúsban, pasztőrözés nélküli gyümölcslevekben, vagy tejben is előfordulhat. A májbetegséget okozó, fáradtsággal, lázzal, levertséggel és súlyvesztéssel járó Hepatitisz A fertőzések egyértelműen a higiéniás szabályok elmulasztását jelzik. A betegség ellen létezik védőoltás is, de megelőzését az ételek készítése, elfogyasztása előtti alapos kézmosással segíthetjük. A gyakran egyszerű gyomorhurutként kezelt, gyomorgörcsöket, heves hasmenést, hányást okozó norovírusok egy-két napig okoznak panaszokat, míg a csirkehúsokban előforduló Campylobacter nevű korokozó akár véres hasmenést is előidézhet. A felsoroltak mellett a tenger gyümölcseivel is bánjunk óvatosan, alapos átsütés nélkül a szervezetbe jutva szintén fertőzések forrásai lehetnek.

Mire figyeljünk?

• Alapvető, de sokszor mégsem fordítunk rá kellő időt, figyelmet: mossunk kezet, mielőtt a konyhába lépünk, akár főzés, sütés, vagy étkezés céljából tesszük.
• A zöldségeket, gyümölcsöket felhasználás előtt alaposan mossuk és szárítsuk meg, fogyasztásig tároljuk hűtőben, elkülönítve a több élelmiszertől.
• A spenót, saláta, káposzta és egyéb zöldségek külső leveleit távolítsuk el, a többi, felhasználásra szánt levelet külön-külön, egyesével mossuk le.
• A főzés szintén segíthet a fertőzések megelőzésében, magas hőmérsékleten a legtöbb kórokozó elpusztul.
• A konyhapultot, vágódeszkát mindig alaposan tisztítsuk meg, különösen nyers hús, vagy zöldségek feldolgozását követően.
• Az elkészített ételt rövid időn belül tálaljuk és fogyasszuk el, a maradékot mielőbb tegyük hűtőbe.
• Húsok készítése során soha ne tegyük a már alaposan átsütött, kész terméket a még feldolgozás előtt használt, korábban a nyers hús tárolására szolgáló edénybe.
• A lejárt szavatosságú terméket ne fogyasszuk el, még akkor sem, ha hűtőben tároltuk.
• A tojásokat feltörés előtt mindig alaposan mossuk át. A nyers tojást tartalmazó ételeket kerüljük a nyári melegben, ezek szinte pillanatok alatt megromolhatnak a hűtőből kivéve. Ez okból a lágytojás fogyasztása sem javasolt, a tojást tartalmazó fogásokat süssük alaposan át.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A gyomorfertőzések többsége ágynyugalom, diéta és bőséges folyadék fogyasztás hatására magától is gyógyul pár napon-egy héten belül. A rizikócsoportba tartozó idősek, kisgyermekek és legyengült immunrendszerű betegek esetében azonban súlyosabb panaszok is jelentkezhetnek, melyek kezelése orvosi segítséget, gyakran kórházi kezelést igényel. Forduljunk orvoshoz, ha elhúzódó, magas láz, véres széklet, csillapíthatatlan hányás, vagy 3 napnál tovább tartó hasmenés jelentkezik. A vizelet csökkenése, a száraz száj, zavartság a kiszáradás jelei lehetnek, gyanú esetén hívjunk orvosi segítséget.

A júniusban megrendezett, 2013-as Allergológiai Világkongresszuson az atópiás ekcémával kapcsolatos legfrissebb eredményeket is megismerhették az érdeklődők. Az elhangzott újdonságokról Dr. Garaczi Edina, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-allergológusának segítségével számolunk be.

Mi okozza az atópiás ekcémát?

Ma már jól ismert, hogy a csecsemőkori atópiás ekcémát a bőr kifejezett kiszáradása okozza. Ennek hátterében a kutatók a bőrben egy bizonyos anyag, a filaggrin fehérje kóros, vagy csökkent termelődését igazolták, melyet az adott gén hibás működése okoz. Emellett bizonyos lipidek, ceramidok csökkent termelése is hozzájárul a bőr kiszáradásához. Az atópiás ekcéma kezelésében tehát az első és alapvető lépés a bőr megfelelő zsírozása: lipidpótló, esszenciális zsírsavakban gazdag testápolókkal. Minden tényező, ami fokozza a bőrszárazságot,- például téli hideg idő, szél, vagy víz- rontja az ekcémát. Emellett az is jól ismert, hogy pszichés tényezők, stressz nagymértékben befolyásolják a tüneteket.

Igaz, hogy minden esetben ételallergia áll az atópiás ekcéma hátterében?

Nem igaz. Korábban azt feltételeztük, hogy a csecsemőkori ekcémát valamilyen étel (például tej vagy tojás) fogyasztása okozza. Az utóbbi években végzett kutatások eredményei viszont azt igazolták, hogy az ekcémás csecsemők csak egy részénél alakul ki valódi ételallergia. Az ételallergia biztos diagnózisa diétát követően végzett terheléses vizsgálattal állítható fel, amikor például tejtermék vagy tojás tartalmú ételek adása után megfigyeljük a gyermekek bőrtüneteit. Csak akkor kell diétát tartani, ha az adott étel fogyasztása után biztosan romlanak az ekcémás tünetek, tehát az összefüggés egyértelműen igazolható. Nagyon fontos, hogy sem a laborvizsgálatok, sem a bőrtesztek nem nyújtanak biztos diagnózist, így önmagukban ezek alapján sose kezdjünk gyermekünknél diétát.

Újdonságok az ekcémás csecsemők hozzátáplálásáról

A csecsemők hozzátáplálását 4-6 hónapos kor között kell elkezdeni. Nagyon fontos, hogy a hozzátáplálást az anyatejes szoptatás mellett kezdjük el, így csökken az allergiás érzékenység kialakulása. Korábban az ekcémás csecsemőknél a gyakori allergiát okozó tejtermékek, vagy tojás bevezetése csak 1 éves kor után volt javasolt. Széles körű klinikai vizsgálatok eredményei alapján ezt az időpontot jelenleg 4-6 hónapos kor közé teszik. Ebben az életkorban az elfogyasztott ételekre úgynevezett tolerancia alakul ki, vagyis a csecsemők hozzászoknak az elfogyasztott ételekhez. Későbbi életkorokban a tejfehérjék vagy a tojás allergének már gyakrabban provokálhatnak allergiát. Vagyis a gyakori allergének bevezetését is fél éves kor körül javasolt elkezdeni, kis mennyiségekben, feldolgozott formákban (tejtermékek, tojást tartalmazó ételek formájában). Az új ajánlások ezen kívül nem javasolnak diétát sem terhesség alatt, sem szoptató édesanyáknak.

Hisztamin felszabadító ételek kerülése

Bizonyos gyümölcsök (eper, málna) a hisztamin felszabadító tulajdonságuk miatt 2 éves kor alatt továbbra sem javasoltak. Hasonlóak az érlelt sajtok (camembert, brie sajt) és bizonyos halfélék is. Tartósítószerek, színezőanyagok, aromák szintén fokozott hisztamin felszabadulást okozhatnak, ezzel rontják a meglevő ekcémás tüneteket, ezért ezeket továbbra is érdemes kerülni.

A nyári hónapokban évről-évre többen szenvednek allergiás tünetektől, a legerősebb allergén növény virágzása pedig még előttünk van. Azt, hogy melyik is ez a növény, a megelőzésről és kezelésről, illetve az allergiával kapcsolatos érdekességekről többet is megtudhat, ha kitölti rövid tesztünket, melyet dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével állítottunk össze.

1. Melyik növény okozza a legtöbb allergiás panaszt?

A. Juhar

B. Nyírfa

C. Parlagfű

A helyes válasz a „C”. Hazánkban a legerősebb allergén a parlagfű, virágzásának csúcsidőszaka augusztus közepétől szeptember közepéig tart. A gyomnövény az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A levegőbe jutó virágporszemek akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot. Terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is.

2. Tehetünk valamit az allergia megelőzéséért gyermekeknél?

A. Igen, csecsemőkortól kezdve, szigorú diétával.

B. Ha nem alakítunk ki túlzottan steril környezetet a gyermek körül, azzal támogatjuk az immunrendszer érését, ami segíthet az allergia megelőzésében.

C. Multivitamin készítményekkel.

A jó válasz ez esetben a „B”. Az allergia örökletes betegség, előfordulása jellemzően családi halmozódást mutat. Egy szülő esetén megközelítőleg 30, két szülő esetében már 80 százalékra tehető az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. A betegség tehát genetikailag meghatározott, de külső körülmények is játszanak szerepet abban, milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel. Az allergiáról leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy az immunrendszer hibás válaszreakciója. Az immunrendszer megfelelő éréséhez valóban szükség van a gyermeket érő mikrofertőzésekre, így kerülhetjük el azt, hogy a későbbiekben a szervezet számára veszélytelen anyagok ellen is védekezően lépjen fel. Ezen kívül az anyatejes táplálás és a dohányzás mellőzése a gyermek környezetében is lényeges a megelőzés szempontjából.

3. Az allergiás tünetekkel együtt kell élni?

A. Igen

B. Nem, létezik hosszútávon is tünetmentességet biztosító terápia.

A helyes válasz a „B”. Az immunterápia tartós megoldást biztosít az allergia ellen. Az egyetlen oki terápia, mely nemcsak a tüneteket csillapítja: a kezelés célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót. A gyermekeknél is alkalmazható terápia lényege, hogy az allergén magas fokban tisztított kivonatának szigorúan ellenőrzött adagolásával az allergiás beteg immunrendszere idővel megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, így az nem okoz panaszokat. A teljes 3-5 éven át tartó kezeléssel 10-12 év tünetmentes időszak érhető el, de a betegek tapasztalatai alapján már az első évtől jelentősen csökkenti a panaszokat.

4. Mi okozza a poratka allergia tüneteit?

A. A lakásban szabad szemmel is jól látható por.

B. Egy apró élőlény: a poratka.

A helyes válasz itt is a „B”. A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

5. A nikkel allergia csak a bizsuk viselésénél jelenthet gondot?

A. Nem, a leggyakoribb allergiát okozó fém esetében tüneteket okozhatnak bizonyos élelmiszerek is.

B. Igen, elég, ha lecseréljük a fülbevalót, nyakláncot.

A jó válasz az „A”. Kevesen tudják, hogy a nikkel allergia nem csak bőrtüneteket okozhat. A nikkel allergia szindrómára jellemző lehet a hirtelen megjelenő kiterjedt csalánkiütés, kiterjedt ekcéma, mely sajátságosan bőrérintkezés nélkül alakul ki.

A nikkel allergia okozhat még fejfájást, fáradékonyságot, vérszegénységet, hasi fájdalmat, hasmenést, puffadást, hányingert. A tünetek okozója az étkezéssel bevitt nikkel, amely a tápcsatornából felszívódva hoz létre általános allergiás tüneteket. A tünetek ellen létezik megoldás: a deszenzitizálás, amely szájon át, szigorúan ellenőrzött emelkedő dózisban adagolt nikkelt tartalmazó készítmény szedésével hozzászoktatja az allergiás beteg immunrendszerét az allergiás tüneteket kiváltó nikkel elviseléséhez.

A csípős, vagy puffasztó hatású, liszt- vagy tejtartalmú ételekről számtalan tévhit kering a köztudatban, melyek tisztázásához most gasztroenterológus szakértő segítségét kértük.

Aki sok csípőset eszik, gyomorfekélyt kap

A csípős étel önmagában ugyan fekélyt nem okoz, azonban meglévő fekély esetén fogyasztása valóban fokozhatja a panaszokat – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Gyomorfekélynek nevezzük, ha a gyomornyálkahártya folytonossága megszakad, legalább 5 mm kiterjedésű területen.

A gyomorfekélyek egy részét egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza, de bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a gyomor falát borító nyálkahártya elvékonyodásához, vérzések kialakulásához.

Laktóz-intolerancia esetén ne igyon tejet

Fontos, hogy a tejcukor-érzékenységet (laktóz-intolerancia) megkülönböztessük a tejallergiától. A tejallergiás beteg számára valóban semmilyen tejtartalmú étel fogyasztása nem javasolt. Laktóz-intolerancia esetén azonban néhány készítmény – joghurt, kefír, túró, sajtok - az étrendbe illeszthető. Öt éves kor felett a laktáz enzim termelődése a szervezetben csökken, ezért gyakrabban jelentkezhet hasfájás, puffadás a tejtermékek fogyasztását követően. A panaszok laktózmentes készítmények, illetve a patikából beszerezhető laktáz enzim pótlását biztosító gyógyszer fogyasztásával orvosolhatóak.

Kerülje a puffadást, mellőzze a babot

A leginkább puffasztó hatású ételként került a köztudatba, a valóságban azonban korántsem okoz annyi panaszt, mint azt gondolják róla. A bab a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan a szárazhüvelyesek családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy jóval több energiát és rostot tartalmaznak, mint a zöldségek nagy része. Emellett kiváló forrásai a B1 vitaminnak, káliumnak és magnéziumnak. A hüvelyesekben egy triszacharid található, mely gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A kellemetlen mellékhatások megelőzése végett a szárazhüvelyeseket a főzést megelőzően 8-12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd fedő nélkül főzni. Ízesítésként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segíthet elkerülni.

A lisztérzékenység könnyen felismerhető

A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni intoleranciát jelent, melynek gyakori tünetei a liszttartalmú ételek fogyasztása kapcsán fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés. A tapasztalt szakember azonban a kevésbé ismert jelek alapján is felismerheti az intő jeleket: vashiányos vérszegénység, depresszió, csontritkulás is lisztérzékenységet jelezhet. A tipikus panaszok elmaradása mellett, tünetszegény esetben előfordulhat, hogy a betegség diagnózisára már csak a súlyosabb szövődmények kialakulása után kerül sor. Kezeletlen esetben a lisztérzékenység a bélnyálkahártyán komoly elváltozásokat okozhat, az így létrejött felszívódási zavar pedig vérszegénységhez, vagy gyermekeknél a fejlődés elmaradásához vezethet. Fontos tehát minden panaszt komolyan venni, gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.

Csak a tej- vagy liszttartalmú ételek jelenthetnek gondot

A lisztérzékenység, tejallergia, vagy laktóz-intolerancia mellett a hisztamin tartalmú ételek is kellemetlen tüneteket okozhatnak, az arra érzékenyeknél. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után, allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet. Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor és sör sajtok. A sörélesztő, kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom ( különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés / marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.

A legtöbb strandon, üzletsoron, a turisták által látogatott helyek közelében egyre-másra bukkannak fel az ideiglenes tetoválásokat készítő művészek. Az alkotásokat fiatalok, idősebbek is szívesen viselik, nem árt azonban az óvatosság, a fekete színt biztosító adalékanyag allergiát okozhat.

Henna a természetben

A henna a Lawsonia inermis növény levelének szárított, por formában elterjedt, rendkívül népszerű festékanyaga. Természetes vöröses-barna színét a növény levelében jelen lévő festékanyag a 2-hydroxy-1,4-naphthoquinone (lawsone) adja. A festékanyag a bőrben, hajszálban, körömben lévő keratinnal érintkezve vörös elszíneződést okoz, emiatt is nevezik vörös hennának. A természetes vörös henna biztonsággal használható, csak nagyon ritkán okoz allergiás reakciót.

A fekete haj- és szempillafestékre is ügyeljen!

A fekete henna a természetes vörös festékanyagon kívül azonban már PPD-t (p-phenylenediamine) is tartalmaz, mely a sötét szín kialakulásáért felelős. A fekete hennát főleg hajfestésre, szempillafestésre vagy átmeneti fekete henna tetoválásra használják. A PPD alkotóelem nagyon gyakran, körülbelül 2,5%-ban okoz allergiás tünetet – figyelmeztet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A fekete henna festék alkalmazásának helyén az arra érzékeny egyéneknél 1-3 nap múlva jelentkeznek viszkető, vörös hólyagcsák. Ha első alkalommal próbálunk henna tetoválást, akkor 1-2 hét múlva a mintázat helyén duzzanat, vörös kiütések, ekcéma jelentkezhet. Mivel a PPD a tartós hajfestékekben is előfordulhat, így gyakran jelentkezik allergia a tartós hajfestékekre is. A hajfestékek, szempillafestékek az arcon, fejbőrön súlyos allergiás tüneteket okoznak, ritkán életveszélyes fulladás, arc- szemhéj-duzzanat, légzési nehezítettség is felléphet.

Használat előtt végezzen bőrpróbát!

A PPD-allergia az úgynevezett rátevéses bőrpróbával (epicutan teszt) vizsgálható. Amennyiben fekete hajfestéket, szempillafestéket vagy fekete henna tetoválást szeretnénk, minden esetben javasolt előzetesen bőrpróba végzése. A bőrpróbát úgy végezhetjük, hogy az adott festékből kis mennyiséget kenünk például a felkar belső részére, vagy a fül mögött a nyak területére, és azt három napig nem mossuk le. A következő 3 napban figyeljük, hogy a teszt helyén vörös kiütés, bőrpír vagy duzzanat jelentkezik-e. Amennyiben lehetőség van rá úgy a természetes henna is hasonló bőrpróbával tesztelhető, mely általában negatív eredményt ad.

A végleges tetoválás sem jelent garanciát

A vörös henna nagyon ritkán okoz problémát, így viszonylag biztonsággal használható. Ha korábban készíttettünk már – ideiglenes, vagy tartós - tetoválást, akkor a kérdés az, hogy a korábbi tartós tetoválás vagy tartós hajfesték tartalmazott-e PPD-t, valamint hogy a PPD-re kialakult-e allergiás érzékenység. Amennyiben a PPD-re érzékeny egyén használ ismételten fekete hennát, úgy biztosan jelentkezik ismételten allergiás ekcéma, súlyos esetben akár anaphylaxia is felléphet. Emiatt nagyon fontos a különböző festékanyagok összetételének pontos ismerete.

Egészségesek, frissek, ebben a szezonban könnyen beszerezhetőek és a nyári hőségben akár önálló étkezésként is szívesen választjuk a gyümölcsöket. Szakértő segítségével járjuk körbe a fogyasztásukkal kapcsolatban felmerülő gyakori kérdéseket.

Naponta mennyi gyümölcs fogyasztása javasolt?

A legtöbb friss, hazai idénygyümölcs vitamin tartalma magas. Ezekből érdemes naponta több alkalommal is fogyasztani. A piros színű gyümölcsökben olyan antioxidánsok is vannak, amik különösen előnyösek a szervezet számára – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A sárga-narancssárga gyümölcsök-zöldségek nagyobb mennyiségű A-vitamint tartalmaznak. Legkönnyebben emészthető gyümölcseink az eper - de fogyasztása az arra érzékenyeknél allergiát okozhat -, a cseresznye - mellékhatásként puffadás jelentkezhet – a meggy, a narancs, a citrom - savanyú, ezért refluxos betegeknek nem javasolt – a sárgabarack és szilva. Az alma és a körte főzve jobban emészthető. A kiegyensúlyozott táplálkozás elvét követve érdemes „színesen”, azaz minden fajtából fogyasztanunk, szezonnak megfelelően. Fontos, hogy a gyümölcsöket mindig két étkezés között, vagy étkezés előtt fogyasszuk, ellenkező esetben a gyümölcsök nem hasznosulnak kellőképpen a szervezetben és kellemetlen erjedéses folyamatokat indíthatnak el.

Gyomorégést okozhatnak?

Az égető, maró, kellemetlen érzést a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav okozza.  Gyakran a túl gyorsan, vagy az egyszerre elfogyasztott túl nagy mennyiségű étel a gond, de a mozgáshiány, vagy a túlsúly is fokozhatja a tünetek erősségét, gyakoriságát. A reflux-betegek számára különös odafigyelést igényel a helyes táplálkozási szokások betartása. Gyakran, de keveset kell ennie, mert a túlterhelt gyomorból nagyobb a valószínűsége a visszacsorgás létrejöttének. Várandósság idején is gyakori a reflux tünetek megjelenése. A terhesség elején ez hormonális hatásokra, később, a magzat fejlődésével pedig a hasban növekvő nyomás a gyomrot is nyomja, sokszor felfelé. Szülés után a panaszok rendszerint elmúlnak, így kezelésükre csak a várandósság időszaka alatt kell külön figyelmet fordítanunk. Gyomorégést a túl zsíros, fűszeres ételek fogyasztása mellett valóban gyakran okoznak gyümölcsök is, különösen a savas kategóriába tartozókat érdemes kerülni: a meggy, a narancs, a savanyúbb almafajták. Amennyiben nem szeretne lemondani az említett gyümölcsök fogyasztásáról, patikában vásárolható olyan, várandósok által is biztonsággal használható zselésedő anyag, mely étkezés után bevéve a reflux tüneteinek fellépését megakadályozza.

Érdemes gyümölcsnapot tartani?

A bizonyos időközönként – havi 1-2 alkalommal - beiktatott gyümölcsnapok segíthetnek a gyomor-és bélrendszer tehermentesítésében, a méregtelenítésben. A rostdús gyümölcsök tehát jótékony hatással vannak a szervezetre, a gyümölcsnapok azonban fogyókúraként, huzamosabb időn át nem alkalmazhatók. Gyümölcsnapot tartani gyermekeknél egyáltalán nem javasolt, bizonyos betegségek, tartós gyógyszerszedés esetén pedig csak orvosi javallatra végezzük. Ügyeljünk rá, hogy gyümölcsöket ne csak egy-egy kiemelt nap alkalmával, inkább rendszeresen fogyasszunk!

Kellemetlen mellékhatás: fruktóz felszívódási zavar

A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, más néven fruktóz adja. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktózfelszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is. Magas fruktóztartalmú ételek: alma, birsalma, körte, füge, szőlő, kristálycukor, méz.

A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértőnk segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Későn fordulunk allergológushoz

A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.

Ellenőrizze a tüneteit!

A következő táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb tüneteket, illetve azt, hogy melyik betegségre jellemzőek.

A nátha hét napig, az allergia a szezon végéig tart

A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7-10 nap. Ez idő alatt a tüneteket csillapíthatjuk, az erre a célra megfelelő gyógykészítményekkel. A megfázások döntő többsége szeptember és március közti időszakban fordul elő. A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát, az időjárás függvényében február végétől- március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával. A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha visszatérő panaszaink vannak, hasonló tüneteink jelentkeztek az előző év egy adott időszakában, akkor felmerül a pollenallergia gyanúja – figyelmeztet dr. Balogh Katalin. Az allergiaellenes tüneti készítmények akkor alkalmazhatók igazán eredményesen, ha az allergén növény virágzásának elején, a pollenszórás kezdetekor elkezdjük a szedésüket, ezért fontos, hogy ismerjük a panaszokat okozó növényt, nyomonkövessük az aktuális pollenjelentést és idejében orvoshoz forduljunk, beszerezzük a szükséges készítményeket. Jó, ha tudjuk, hogy a tüneti szerek mellett létezik tartós megoldás is az allergia ellen: az immunterápia. Megkezdéséhez szakorvosi vizsgálat és allergia teszt elvégzése szükséges. A teljes, 10-12 év tünetmentességet biztosító terápia 3-5 éven át tart, de a tapasztalatok szerint már az első évben jelentősen enyhíti – különösen az orrdugulás és a szemtünetek esetében - a panaszokat.

A gyerekek folyadékigénye az életkorral és az évszakokkal együtt változik. A kevés folyadékfogyasztás csecsemőknél könnyen vezethet kiszáradáshoz, nagyobb gyerekeknél pedig csökkenti a koncentrációs- és teljesítőképességet, fejfájás alakulhat ki. Mikor, mit és mennyit igyanak a gyermekek?

Az első időszak

Az anyatejet a természet úgy alkotta meg, hogy a csecsemő folyadék- és táplálékszükségletét egyaránt biztosítsa. Szoptatáskor először híg, vízszerű tej ürül, amelyet ún. szomjoltó tejnek is neveznek, majd a szoptatás második felében ez sűrűbbé válik, amely zsír- és kalóriadúsabb tej. A tápszer összetétele is fedezi a kicsik folyadékigényét, kiegészítésre mindkét táplálási mód esetében csak fél éves kor után, a szilárd táplálékok bevezetését követően van szükség.

Bizonyos körülmények mellett mégis külön figyelmet kell fordítanunk a folyadékpótlásra, már a baba fél éves korát megelőzően is – magyarázza Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermekgyógyásza. Ilyen helyzet adódhat, ha a baba lázas beteg. A láz nagy mennyiségű folyadékot von el a szervezetétől és mivel a kicsik só- és vízháztartása rendkívül érzékeny, a magas láz könnyen okozhat kiszáradást.

A kiszáradás jelei:

-a baba sápadt, bágyadt, aluszékony, szemei karikásak, bőre száraz. Csecsemőknél a kiszáradás jellegzetes tünete, ha a kutacs fekvő testhelyzetben besüpped.

A láz mellett a hasmenéssel, hányással járó betegségek, a nyári hőség, vagy télen a túlfűtött lakásban a meleg hatására is sok folyadékot veszít a kicsi szervezete. Ilyen esetekben a babát az anyatej mellett babavízzel, esetleg forralt, majd lehűtött csapvízzel kínáljuk meg. Az ásványvíz magas ásványi anyag tartalma megterheli a pici veséjét, ezért 1 éves kor alatt ezt nem javasoljuk. Vásárolhatunk a csecsemő életkorának megfelelő instant teaporokat is, vagy készíthetünk házilag is koffeinmentes gyümölcsteát, de ügyeljünk rá, hogy 1 éves kor alatt ne mézzel, inkább szőlő-, vagy gyümölcscukorral ízesítsük.

Fél éves kor után

A hozzátáplálás bevezetését különböző gyümölcs-, és zöldséglevek kóstolgatásával kezdjük, így ebben az időszakban még nem kell figyelmet fordítanunk folyadékpótlásra. A későbbiekben bevezetett főzelékfélék, pépek és babakekszek mellett már a pici folyadékigénye is növekedhet.

Mennyi folyadékra van szüksége a kicsinek?

0-6 hónap: a tejes táplálás megfelelő mennyiségű folyadékot biztosít

6-12 hónap: 1dl

1 éves: 6 dl

2-3 év: 7dl

Óvodás kor: 1l

A felsorolt mennyiségekben természetesen lehetnek egyéni különbségek. Vannak gyerekek, akik kifejezetten szeretnek inni, többször is kérnek a nap folyamán, míg másokat lefoglalnak az egyéb tennivalók és nekünk, szülőknek kell figyelnünk arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak.

Az első szülinap után

Ásványvizek

Az ásványvizek közül válasszunk szénsavmentes változatot. A szénsavas vízben oldott gázok a gyomorban felszabadulva feszítő érzést, refluxot provokálhatnak, haspuffadást okozhatnak. A feszülő has kellemetlen érzetet kelt a gyermekben. Különböző ásványvizekben minden ionnak más-más a koncentrációja, ezért érdemes váltogatni a különböző márkákat.

Gyümölcslevek

Az üdítők közül leginkább a tartósító- és színezékanyagot nem tartalmazó természetes gyümölcslevek a legegészségesebbek. Igaz, a friss gyümölcsöt nem pótolja teljes mértékben, de részlegesen vitamin-forrásként szolgálhat.

Mesterséges üdítőitalok

Bármennyire is népszerűek, különösen a kóla-félék – egészségtelenek és nem gyermekeknek valók. Koffein tartalmuk izgatólag hat, ha a gyermek egy bizonyos mennyiségnél többet iszik meg, nyugtalan lesz, nem tud elaludni. Foszforsav tartalma erős marószer, ezért a fogakat tönkreteszi. Ezt igazolja egy korábbi kísérlet, melynek során egy pohár kólába tettek egy gyermek tejfogat, s az néhány napon belül teljesen feloldódott abban! Ezen kívül édessége miatt fogszuvasodást is okoz, hizlal. A benne levő illatanyag, a perubalzsam pedig allergiás reakciót válthat ki. Ilyenkor az erre érzékenyeken kipirulás, csalánkiütések jelennek meg. Nemcsak a kólától, más színezékanyagokat tartalmazó üdítőtől is hasonló tünetek észlelhetők.

Tea

A kicsinek szánt teák megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy ne gyümölcsaromával illatosított fekete teát válasszunk. Ezek a termékek nem csak koffeint tartalmaznak, de a gyümölcsaromák (színezék és illatanyagok) miatt ritkán allergiás tüneteket kiváltó hatásuk is lehet. A teák közül a valódi gyümölcstea ajánlható a leginkább. Ezt akár ízesíteni sem kell, hiszen a benne levő gyümölcsök kellemes aromát biztosítanak.

Mikor igyon a gyermek?

A kicsinek ne étkezés előtt adjunk inni. A legjobb, ha étkezés után, vagy két étkezés közt oltja szomját. Játék közben a gyerekek gyakran elfeledkeznek az ivásról, ilyenkor kínáljuk őket gyakrabban. Sportolás, séta alkalmával is mindig iktassunk be „ivószüneteket”.

Az árvizek nem csak a balesetveszély és az ivóvízbázis fertőzése révén fenyegetik az egészségünket. A levonuló ár nyomán a beázott falakon, átnedvesedett bútorokon, elpusztult növényzeten elszaporodnak a penészgombák, amelyek allergiát és asztmát okozhatnak. A megoldási lehetőségekről dr. Magyar Donát, a Budai Allergiaközpont aerobiológusa beszélt. 

Allergizáló gombák

Az árvíz során az épületanyag nagy mennyiségű vizet vesz fel, mely a magas vízaktivitású gombák elterjedéséhez vezet. A vízigény alapján ugyanis más penészgomba fajokra számíthatunk egy enyhébb nedvesedés esetén, mint a tartós átázást követően. Az árvizeket követően Stachybotrys, Chaetomium, Ulocladium, Trichoderma, és Aureobasidium gombanemzetségek jelenhetnek meg, melyek allergiát és asztmát okozhatnak.

Így védekezzünk a penész ellen

1. Kárfelmérés. 

Penészmentesítés előtt kérjen tájékoztatást a biztosítójától a bizonyítékok dokumentálási módjára (fénykép, tárgyi bizonyíték, helyszíni kárbecslés) vonatkozóan. Az egészségkárosodás kockázatának dokumentálására aerobiológiai vizsgálatot is igényelhetnek. Ha a biztosítótársaság megköveteli, a tönkrement tárgyakat tárolja egy lakáson kívüli, zárt, száraz helyen.

2. Szárítás. 

A penészgombatelepek kialakulásához általában három nap szükséges a vizesedést követően. Mivel ezek nagy mennyiségű spórát termelnek, ezek újabb penésztelepek kialakulásához vezetnek, tehát minél tovább várunk a penészmentesítéssel, a helyzet annál rosszabb lesz. Amint az elöntött házba vissza lehet térni, el kell kezdeni a penészesedés felszámolását. Először hazatérve nyissunk ki minden ajtót-ablakot, hogy meginduljon a kiszáradás. A szellőztetést csak akkor szüneteltessük, ha a kültéri levegő relatív páratartalma meghaladja a 60%-ot. A maradék vizet töröljük fel a padlóról. A penészes vagy szennyvízzel átitatott porózus anyagokat távolítsuk el, zárt szemeteszsákban dobjuk ki. Porózus anyag a tapéta, a gipszkarton, a szigetelőanyagok, a vakolat, a többszörös falfesték-rétegek, szőnyeg, fa- és papír tárgyak, matrac, plüssállatok – ezeket nem lehet kellőképpen megtisztítani, ha bepenészedtek. A spóraterjedését megelőzésére a fertőzött tárgyakat burkoljuk be műanyag zacskóval. Az átnedvesedett tárgyak kiszárításához vessük be a hősugárzókat, páramentesítőket. Nagy teljesítményű hőlégfúvókat, párátlanítókat bérelhetünk a fal szárítására (ha ehhez áramfejlesztő kell, az nem üzemeltethető beltérben, ablak alatt vagy az erkélyen!). Emellett nagyon fontos, hogy folyamatosan szellőztessünk.

Az átázott szőnyegeket, kárpitokat legtöbbször ki is kell dobni. Ha megmenthető, tisztítsuk ki, fertőtlenítsük, és mielőbb szárítsuk meg. A szennyvízzel átitatott töltőanyagot (szivacs, toll) ne használjuk fel.
Távolítsuk el a gipszkarton falakat, ellenőrizzük a ház szigetelését. Az átázott szigetelés sokáig nedves marad, és rejtett penész kialakulásához vezet, illetve az épületanyagban farontó gombák telepedhetnek meg. A burkolatok visszahelyezése előtt győződjünk meg arról, hogy a szigetelés és a faanyag megszáradt (fa esetén a nedvességtartalom ne legyen 14%-nál magasabb). A bútorokat és az új burkolatot csak a teljesen kiszáradt épületben tegyék helyre. Az épület kiszárítása türelmet próbáló feladat, hónapokat is igénybe vehet.

3. Penészmentesítés. 

Ne végezzék penészallergiások, gyermekek, idősek, várandósok, gyengült immunrendszerűek és légúti betegségben szenvedők.

Haladjunk helyiségről-helyiségre, fokozatosan izolálva a munkaterületet a lakás többi részétől. A penészgomba-telepek lekaparásával nagy mennyiségű spóra jut a levegőbe. A fertőzött helyiség ajtaját zárjuk le műanyag fóliával, hogy a spórák ne terjedjenek szét a lakásban. A munka közben folyamatosan szellőztessünk. A szellőzőberendezéseket ne üzemeltessük, amíg szakemberek nem tisztították meg. Nagyobb épületekben a bontás során negatív légnyomást kell kialakítani a helyiségben, ezalatt a folyosón pozitív légnyomást kell biztosítani.

- A mosógépben tisztítható textíliákat általában meg lehet menteni, amennyiben a penészgombák nem okoztak maradandó károsodást az anyagukban.
- A nem kárpítozott bútorok is megmenthetők, ennek érdekében az udvaron tisztítsuk meg őket. Ha a penészesedés csak a felületet érinti, hagyjuk a tűző napon, majd söpörjük le a kiszáradt, elpusztult penészt. A résekből HEPA szűrős porszívóval eltávolíthatók a lerakódott gombaelemek. Figyelem! Az elhalt spórák is allergizálnak!
- A nem porózus felszínű tárgyakat, mint a műanyag, üveg, beton, különböző fémek stb. könnyen megtisztíthatók a penésztől.
- Az értékes bútorok, könyvek megmentését bízzuk szakértőre, restaurátorra.

4. Lemosás/fertőtlenítés. 

A penésztelepek eltávolítását követően jöhet a lemosás és a fertőtlenítés. Ez a résekben és durva felületeken a fizikai eltávolítás után megmaradt gombaelemek és a szennyvízmaradványok miatt feltétlenül szükséges. A lemosásnál két vödörrel dolgozzunk, egyikben öblítünk, a másikkal lemosunk. A vizet gyakran cseréljük. A tisztításhoz ne használjunk foszfát-tartalmú szereket- a foszfát táplálja a mikroorganizmusokat. A lemosást követően töröljük a felületet szárazra.

A fertőtlenítésre a hypooldat (10 liter vízhez 6 dl háztartási hypo) is megfelelő, ez szagtalanít is. Fertőtleníteni kell a padlót, a falakat, a konyhát és a fürdőszobát is.

A takarítás során legyünk elővigyázatosak. Ne keverjük a különféle tisztítószereket, pl. savakat, ecetet, vízkőoldót hypóval. Bizonyos tisztítószerek egyes felületeken (alumínium, rozsdamentes acél, linóleum) elszíneződést okozhatnak, ezért kezelés előtt érdemes kis területen kipróbálni ezeket. A nagy mennyiségű penészgomba-spóra tartós belélegzése egészségkárosító hatású. Penészmentesítéskor használjunk kesztyűt, valamint hosszú ujjú és hosszúszárú munkaruhát, zárt cipőt, sapkát. Erős fertőzés esetén viseljünk légszűrő maszkot (a penészgomba spórákhoz ajánlott légszűrő maszkok részecskeszűrő betétje 3M 2125 P2R és 3M 2135 P3 kódszámmal kapható. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy a maszk szabályosan illeszkedik és résmentesen zár).

A penész eltávolítását ne magunk végezzük, ha allergiásak vagyunk valamelyik penészgomba-fajra. E munkát ne végezzék 12 év alatti gyermekek, idősek, várandósok, valamilyen immunrendszert gyengítő alapbetegségben illetve légúti megbetegedésben szenvedők. Ez utóbbiak végig tartsák készenlétben a gyógyszereiket. A fertőtlenítőszerek elpusztítják a penészgombát, de nem akadályozzák meg, hogy ismét megjelenjen a gombatelep. A végső megoldás csak a teljes kiszáradással érhető el.

5. Ellenőrzés. 

A fertőzés megszüntetése után kísérjük folyamatosan figyelemmel, hogy nem jelentkezik-e ismét nedvesedés és penészesedés. Ha az épület még nem száradt ki kellőképpen, a tisztítást és a szárítást újra el kell végezni.

IgE ellenanyag-szint mérése

IgE ellenanyag nagy mennyiségben az I. típusú allergis reakció során szabadult fel. Ez adja az allergiák legnagyobb részét.

Jellemző rá az allergénnel való talalkozást követő gyors kezdet, heves tünetek. Előfeltétele, hogy az adott allergénnel a szervezet korábban már találkozzon.

Az allergiás reakció során az allergént felismerik a vérben keringő IgE ellenanyagok, kötődnek hozzá. Az ellenanyagok másik végükkel a hízósejtekhez kapcsolódnak, amikből többek között hisztamint szabadítanak fel. Ez a hisztamin aztán hasmenést, hányást, nyálkahártyaduzzanatot, viszketést, bőrkiütést, tüsszögést, köhögést okoz.

Jellemző ételek, melyek IgE típusú allergiás reakciók okozhatnak

Tejfehérje, tojás, búza, kivi, őszibarack, földimogyoró, húsok, kagyló, rák, szója, stb.

IgE mérése

Össz IgE: Célja, hogy a szervezet allergiás reaktív állapotáról információt kapjunk. Emelkedett össz IgE szint allergia fennálllására utalhat. De emelkedett lehet az össz IgE allergián kívül: parazita-fertőzéskor.

Specifikus IgE: Célja, hogy meghatározzuk, mely allergénre allergiás a szerveztünk. Allergia esetén az adott allergénnel szemben termelődött IgE szint emelkedett.

Pozitív eredmény

Pozitívnakértelmezzük a vizsgálati eredményt akkor, ha az IgE szint a normálisnál magasabb.

Fontos, hogy

• csak olyan allergénnel szemben lehet magas az IgE szint, amivel életünkben már találkoztunk (pl. ha soha ne edtünk kagylót, akkor kagylóval szemben nem lehet emelkedett az IgE szint)
• alacsony IgE szint nem azt jelenti, hogy azzal az anyaggal szemben nem vagyunk / leszünk allergiásak (jelentheti azt is, hogy még soha nem találkoztunk vele)
• az emelkedés mértékét is figyelembe kell venni

Fontos továbbá, hogy az IgE allergia vizsgálatot a klinikai tünetekkel együtt kell értékelni. Az allergia diagnózisának biztos kimondásához a tüneteknek és az IgE szint emelkedésnek egymással összhangban kell lennie. Enhye IgE emelkedés tünetek nélkül még nem jelenti az allergia fennálltát.

Negatív eredmény

Az IgE közvetítette allergiás reakció az allergiák csak egy formája. Ezen kívül több más mechanizmussal működő allergia van. Ezeket más tesztekkel kell vizsgálni.

A negatív IgE vizsgálati eredmény nem jelenti, hogy a vizsgált személynek nincs ételallergiája. Tünetek esetén a vizsgálatot érdemes tovább folytatni:

• más allergének irányában
• más mechanizmusú allergia irányában
• ételintolerancia irányában

Felkészülés a vizsgálatra

Nem igényel felkészülést. A vizsgálat eredménye független a antihisztamin gyógyszer szedésétől, a vizsgálat előtt elfogyasztott táplálékoktól, a napszaktól.

Vizsgálat előnye

Bármikor elvégezhető. Antihisztamin szedését nem kell felfüggyeszteni. Kisgyermekeknél is elvégezhető.

Vizsgálat hátránya

Az allergiás tünetekkel kisebb a korrelációja a Prick tesztnél.

Viszonylag magas az álpozitív esetek aránya. 100 nem allergiás - nem emelkedett IgE szint - esetben kb 10-15 esetnél a vizsgálat emelkedett IgE szintet ad. (Ezért fontos, hogy a diagnózist allergológus szakember mondja ki az eredményeket a klinikummal történő összevetést követően.)

 Hazánkban sok a parlagfűvel erősen fertőzött terület, nem véletlen, hogy a leggyakoribb allergiás panasz is a gyomnövény késő nyári, korai őszi virágzásának idején jelentkezik. Az allergia tüneteinek erősségét a lakóhelyünk elhelyezkedése is befolyásolja, de akkor is van megoldás, ha épp a legszennyezettebb városok egyikében élünk.

Allergén epicentrumok

Az Asthma and Allergy Foundation of America elkészítette a legfrissebb, Spring Allergy Capitals néven megjelent listát, mely az allergiások szempontjából legkedvezőtlenebb körülményeket biztosító városokat rangsorolja. A százas lista első helyére az idei évben a Mississippi állambeli Jackson városa került, mely magas pollenszámával és az allergiaellenes gyógyszerek jelentős mértékű fogyasztásával léphetett a képzeletbeli dobogó első fokára. A lista elkészítésekor az említett adatok mellett a készítők figyelembe vették még az egy főre jutó allergológusok számát is, ez az első tíz helyezett esetében a legmagasabb. Érdekesség még, hogy az első három helyezett városban megegyezőek a gyakori allergének, eszerint a vörös cédrus, vadmálna, szilfa, fűzfa és nyárfa okozza a legtöbb panaszt. A következőkben annak jártunk utána, vajon a helyi sajátosságokat figyelembe véve, összeállíthatunk-e egy hasonló listát Magyarországra vonatkoztatva is.

Évszakonként változó allergének

A hazai helyzet valamivel egyszerűbb, mivel országunkban sem az éghajlat, sem pedig a vegetáció tekintetében nem beszélhetünk lényeges különbségekről, ezért az allergének eloszlása sem mutat akkora változatosságot, mint a nagyobb területű és földrajzilag is változatosabb Egyesült Államokban – felelte kérdésünkre dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A légköri allergéneket allergenitásuk szerint csoportosítjuk. A négy csillaggal jelölt csoportba a magas allergenitású növényeket soroljuk, melyek sokak számára okoznak panaszokat. Hazánkban ide tartozik a parlagfű mellett a pázsitfűfélék és az üröm. A három csillaggal ellátott csoport tagjait érdemes még kiemelnünk, ezek szintén gyakran okoznak tüneteket. A legismertebbek közülük talán a fűz, a kőris, az éger, a nyír, a tölgy és a mogyoró. Az egyes allergének azonban inkább csak évszakok tekintetében mutatnak eloszlást és nem területileg. Az allergén növények virágzásának időpontját a pollennaptár tartalmazza, mely az aktuális időjárás függvényében mutathat némi eltérést.

Az első számú ellenség

Hazánkban a legtöbb panaszt egyértelműen a parlagfű okozza. A növény adottságai miatt kiirtása lehetetlennek tűnő feladat, mivel egyetlen egyede is több száz pollent képes a levegőbe juttatni, melyek azután a szél szárnyán hatalmas távolságokra is eljutnak. Hihetetlenül ellenálló faj, így a mostanában gyakran szélsőséges időjárás sem befolyásolja döntően a terjedését. Parlagfűvel legerősebben fertőzött területek elsősorban a nyugati országrészben, a Balaton körül találhatók, de augusztus közepe környékén, a növény virágzásának csúcsidőszakában a Csongrád és Szabolcs-Szatmár Bereg megye területén élő allergiás betegek is tüneteik rosszabbodását tapasztalhatják. A legkedvezőbb helyzetben az Északi-középhegység területén élők vannak, mivel a gyomnövény a tengerszint felett 400 méteres magasságban már egyáltalán nem, vagy csak nehezen él meg.

Harmóniában a természettel: immunterápia

Ha mégsem vagyunk olyan szerencsések, hogy a legkevésbé fertőzött területek egyikének az irányítószáma szerepeljen a lakcímünkben; sőt épp ellenkezőleg, a házunk ablaka egy gondozatlan, parlagfűtől hemzsegő rétre vagy a belvárosban álló elhanyagolt, gyomos telekre néz, akkor sem a költözés az egyetlen lehetőség. Az immunterápiás kezelés eddig is sokak számára jelentett megoldást és népszerűsége az elmúlt évek alatt egyre nő – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. A 3-5 éven át tartó kezelés segítségével a betegek már az első allergiaszezon alatt is jelentős, átlagosan 50%-os mértékű javulást érnek el, melyet a következő évben újabb 20-25%-os tünetcsökkenés követ. Az immunterápia azonban nem pusztán ideiglenes megoldást jelent, a kezelés segítségével 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el. Az immunterápia hatására a beteg szervezete megtanulja elviselni azt az anyagot, ami korábban az allergiás tüneteket kiváltotta, így többé az sem okoz problémát, ha lakóhelyén, vagy nyaralás alatt parlagfű szezonban a szabadban kell tartózkodnia. Elmúlik az orrdugulás, orrfolyás kellemetlen érzése, ezáltal ismét nyugodt lehet az éjszaka, megszűnik az allergiaszezonban gyakran jelentkező kialvatlanság, fáradtság is. Az immunterápia a parlagfű mellett több gyakori allergén - például fűpollen, háziporatka, vagy fekete üröm - esetén is alkalmazható.

www.allergiakozpont.hu

Gyerekek és házi kedvencek

Minden szülő életében elérkezik a pillanat, amikor a cseperedő gyermek egyre inkább vágyik valamilyen házi kedvenc társaságára. A véget nem érő alkudozások és ígéretek többnyire elérik céljukat és elgondolkozunk azon, hogy milyen állat is lenne a leginkább megfelelő.

Új trend: a csupasz háziállat

Létezik kopasz tengerimalac, hírességek kedvence a kínai meztelen kutya, de beszerezhetünk akár csupasz macskát is, mindez azonban csak esztétikai kérdés. Háziállat-allergia esetén ugyanis nem csak a szőrszál, vagy a toll allergizálhat. Tüneteket válthatnak ki az állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, sőt a leváló hámsejtek darabjai is. Sőt, a legtöbb gondot épp ezek az apró részecskék okozzák - figyelmeztet dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Bekerülnek a lakás levegőjébe, ülepedő porába, a bútorok huzatába, a szőnyegekbe és a drapériákba. A beszáradt nyál és faggyú feltöredezve, elporladva sokszor a lakás állattól elzárt, távoli részeibe is eljut a légáram útján és még a legalaposabb takarítás mellett is akár évekig kimutatható és tüneteket okozhat.

Allergén házi kedvenc ranglista

Allergia tekintetében nem állíthatunk fel egyértelmű sorrendet. Leggyakoribb e téren a macska-, illetve a kutyaszőr-allergia, előfordul azonban allergiás reakció lóra, hullámos papagájra, aranyhörcsögre, tengerimalacra és szinte minden otthon vagy a ház körül tartott állatra. Mindez azonban leginkább egyéni érzékenység kérdése. A házi kedvencek által okozott panaszok is a jellegzetes allergiás tünetek formájában jelentkeznek: köhögés, tüsszögés, szemviszketés. Az állat ketrecének, fekhelyének tisztán tartása, vagy az állattal történő érintkezés hatására bőrreakciók is jelentkezhetnek.

Húsvéti kedvencek

Az ünnep közeledtével egyre több helyen jelennek meg a kisnyulakat, kacsákat eladásra kínáló árusok, de az állatkereskedések is kibővítik kínálatukat ebben az időszakban. Ha alaposan átgondoltuk és valóban kisállatot szánunk ajándékba, a következőkre mindenképp figyeljünk. A nyúlszőr allergia a tesztek eredményei szerint nem ritka, a tünetek között szénanátha, asztma és csalánkiütés is szerepel. Ha házi kedvencnek a nyulat választjuk, lehetőség szerint tartsuk a kertben vagy az erkélyen. Rendszeresen fürdessük, és a szőrét keféljük át, a ketrecét tisztítsuk meg, az almot cseréljük, így csökkenthető a lakásban elszóródó allergén mennyiség. A simogatások után kézmosás, ruhacsere is szükséges lehet. Az élő kiskacsa vásárlásával kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy a hazai vizsgálatok szerint az allergiás betegek 15,9 százalékánál lehetett kimutatni liba, csirke, kacsa toll allergénnel szembeni érzékenységet. A leggyakrabban a liba és a kacsa toll allergizál, ennek oka, hogy többnyire ezekkel töltik meg a párnákat. A toll általában atkákkal szennyezett, ezért sokáig úgy vélték, hogy a tollallergiát is az atkák okozzák, mígnem a toll önálló allergizáló hatását laboratóriumi kísérletekkel is igazolták.

Állatok és allergiák

Az állattartás kérdésével érdemes óvatosan bánnunk, ha korábban már jelentkezett panaszunk emiatt. Javasolt ezért vásárlás előtt javasolt többször felkeresnünk a tenyésztőt, vagy kereskedést, ahonnan beszerezzük majd az állatot és megfigyelni, okoz-e esetleg panaszokat. Ha korábban már egyértelműen jelentkeztek tünetek, javasolt allergia vizsgálatot végeztetni, amiből megtudhatjuk valóban fennáll-e az érzékenység. Nehezíti a helyzetet, hogy az allergia fajta specifikus, tehát pl. ha valaki allergiás a házimacskára, lehet, hogy a sziámira nem, vagy fordítva. A kutyafajtáknál is hasonló a helyzet – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin.

Plusz egy érdekesség

Az immunrendszerről tudni kell, hogy két alapvető része vesz részt a kórokozók elleni védelemben, illetve az allergiás reakciók kialakításában. A két sejtcsoport balansz-szerűen működik, tehát ahol az egyik a sok “feladat” következtében megerősödik, elnyomja a másikat. Ezért ha sok apró, úgynevezett mikrofertőzés éri a kisgyermeket, az immunrendszer fertőzések ellen védő része elnyomja az allergiát létrehozó részét. Felmérések példaként hozzák azt, hogy az úgynevezett farmer életmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban alakul ki légúti allergia, vagy ahol kisgyermekkorban kutya élt egy lakásban a családdal, kevesebben lettek allergiások fiatal felnőtt korukra.

www.allergiakozpont.hu

Allergénmentes fémként terjedt el: implantátumok, ékszerek készülnek belőle. Egyre több kutatás igazolja azonban, hogy a titánium allergia létező jelenség, a szerteágazó tünetek miatt pedig sok a diagnosztizálatlan beteg.

Nem mindenkinek jelent megoldást

A fémallergiák okozta panaszok különösen nők körében fordulnak elő gyakran. A legtöbb tünet megjelenése a nikkelből készült ékszerek, övcsatok viseléséhez köthető – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A fogászatban és az ortopédiai műtétek során alkalmazott implantátumok ezért - a fémallergiás betegek számára – a hypoallergénként ismert titániumból készülnek. Korábbi vizsgálatok is igazolták azonban, hogy sajnos ez sem jelent mindenki számára megoldást, a titániumból készült implantátumok, ékszerek is allergiás reakciót okozhatnak.

Bonyolult diagnózis

Fémallergia leggyakrabban az allergénnel történt érintkezés helyén megjelenő viszketés, bőrkiütések, bőrvörösség tüneteivel azonosítható. A tünetek erőssége egyéni érzékenység függvénye, elhelyezkedése pedig ékszerek viselése kapcsán elsősorban a fülcimpán, nyakon, vagy piercingek esetében az érintett testrészen, például a köldök területén jellemző. Fogászati implantátumok esetében a szájüregben is hasonló jeleket tapasztalhatunk, ezen kívül szájüregi fekélyek, ínygyulladás, az arcon bőrkiütés is jelentkezhet. A fémallergia viszonylag könnyen beazonosítható jelei mellett azonban kevésbé egyértelmű tünetek is jelentkezhetnek.

Krónikus fáradtságot is okozhat

A titánium érzékenység a bőrtünetek mellett krónikus fáradtság szindróma formájában is jelentkezhet. A betegség legjellemzőbb tünete: a fél évnél hosszabb ideje fennálló, fizikai, vagy lelki megterheléstől függetlenül jelentkező, pihenés, kikapcsolódás hatására sem múló fáradtság. További tünetek lehetnek még a koncentrációzavar, az álmatlanság, torokfájás, a fejfájás, ízületi és izom- és hasi fájdalmak. Amennyiben az elmúlt időszakban hasonló, elhúzódó panaszokat tapasztalt és ezek jelentkezése összefüggésbe hozható a titániummal – fülbevaló, piercing, implantátum beültetése, fogászati, vagy ortopédiai műtét során – gondolnia kell arra, hogy a tüneteket titánium allergia is okozhatja.

Egyszerű vizsgálattal igazolható

A titánium allergia vérvizsgálattal kimutatható. A limfocita-transzformációs teszt specializáltan, az ún. késleltetett érzékenység igazolására alkalmas. Olyan esetekben tehát, amikor nem jelentkeznek rövid időn belül, a jól látható bőrtünetek, de a krónikus fáradtság tüneteit tapasztalja, a vérvizsgálat segíthet tisztázni, hogy panaszait titánium allergia okozza-e. A hamarosan elérhető vizsgálat alkalmazható megelőzés céljából is: ha a betegnek már volt korábban találkozása titániummal, ha egyéb allergiás betegsége van, ha ismert fémallergiás, ha netán van már implantátuma és tünetei vannak, a következő implantáció előtt feltétlenül javasolt elvégeztetnie – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin.

www.allergiakozpont.hu

  Napsütéses időben akár fél óra szabadban eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D-vitamin szükségletünket fedezzük. A téli borongós hónapok alatt azonban gyakran alakul ki hiányállapot, melynek tünete például a gyakori légúti fertőzésekben is megmutatkozhat.

Kevés napfény

D–vitamin hiány kialakulhat a csökkent D3-vitamin bevitelből a helytelen táplálkozás és a nem megfelelő mennyiségű napfény következtében – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekorvos-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Napfény-hiány nem csak a napfényben szegény országokban alakulhat ki, de afrikai országokban is, ahol a napfénytől védeni kell a testet és ezért az egész testet ruházat fedi. A napfény kedvező hatása nagymértékben csökken a magas faktorú fényvédő készítmények alkalmazásával is, melyek nem csak a leégést, de a bőrben a D-vitamin képződését is meggátolják.

Betegségek is előidézhetnek hiányállapotot

A külső körülményeken kívül a szervezet kóros állapotai, betegségek és egyes gyógyszerek állandó szedése is vezethetnek D-vitamin hiányhoz. A bél olyan megbetegedései melyek felszívódási zavarral, zsírszéklet ürülésével járnak – megakadályozva a tápanyagok és a vitaminok felszívódását is – D-vitamin hiányos állapothoz vezetnek. A D-vitamin feldolgozásához és hasznosulásához ép máj- és veseműködés is szükséges, ezeknek a szerveknek a betegségei esetében a normál mennyiségű D-vitamin bevitel mellett is hiányállapot jön létre. A D-vitamin szervezetben betöltött szerepéhez megfelelő kalciumbevitel, kalcium és foszfor arány szükséges, a mellékpajzsmirigy hormonjának szabályozó szerepe mellett.

Intő jelek és vizsgálatok

Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető tünet lehet. Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal és csontsűrűség méréssel történhet. Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet individuális D-vitamin kezelést javasolni. Egyénre szabott D-vitamin kezeléssel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek.

A szükséges napi mennyiség meghatározása

A helyes táplálkozás és a szabad levegőn tartózkodás mellett szükség lehet a D3-vitamin pótlására. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni. Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezetben felhalmozódik és ezáltal komoly mellékhatásai lehetnek, ami akár veseelégtelenséghez is vezethet. Ezért orvosi tanács nélkül a D-vitamin szedése nem ajánlott.

www.allergiakozpont.hu

Téli időszakban különösen gyakori, hogy a bőr vörös, száraz, helyenként fájdalmasan kirepedezik. Ha a tünetek viszketéssel, esetleg kiütésekkel párosulnak, érdemes orvoshoz fordulni, a panaszokat ugyanis más-más betegségek okozhatják.

Tetőtől-talpig

Különböző bőrbetegségek nagyon hasonló tüneteket produkálhatnak. A pontos diagnózis felállítása nagyon fontos, mert a különböző elváltozások eltérő terápiákat igényelnek – hívja fel a figyelmet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az allergiás bőrbetegségek leggyakoribb formái közé tartoznak a különböző ekcémák. Azonban nem minden viszkető vörös folt vagy plakk hátterében áll allergiás ekcéma. Hirtelen megjelenő bőrtüneteket olyan betegségek is okozhatnak, amelyek nem allergiás eredetűek.

A bőrtünetek sokszínűsége

Az ekcéma bizonyos esetekben hasonló lehet például a pikkelysömör tüneteihez, vagy felületes gombafertőzéshez. A vörös, száraz, viszkető foltokkal jelentkező ekcéma tünetei életkoronként is mutathatnak eltéréseket. Pikkelysömör, vagy orvosi nevén psoriasis esetén testszerte pikkelyesen hámló, vörös foltok jelentkeznek, kéz- és lábkörmök is érintettek lehetnek. Arcon megjelenő bőrpír, viszkető vagy fájdalmas kiütések esetén az ekcémán kívül rosacea fennállásának lehetőségére is gondolni kell. A rosacea főleg az arc középső területein értágulatokkal, gyulladt és gennyes csomókkal jelentkező bőrbetegség. A hajas fejbőr viszketéséért gyakran nem sampon okozta allergia, hanem egy gyakori bőrbetegség, a seborrhea a felelős. A tünetek ez esetben a pubertáskor környékén kezdődnek: fokozott faggyútermelés, a hajas fejbőrön, szemöldököknél, orrszárnyi redőben, mellkason kialakuló zsíros korpázó hámlás és bőrvörösség jellemzi.

Belgyógyászati betegségek bőrtünetei

A bőrön jelentkező tünetek hátterében több ok is állhat, a megfelelő kezeléshez ilyen esetben komplex kivizsgálásra, több szakorvos bevonására is szükség lehet. Leggyakrabban belgyógyászati problémák állnak a problémák hátterében. Gyomor-bélrendszeri panaszok, hormonális eltérések vagy lappangó diabétesz is provokálhat bőrtüneteket. A panaszokat súlyosbíthatja vagy előidézheti lelki probléma, stressz is. Ilyen esetekben a kezeléshez pszichoterápia bevonására is szükség lehet.

Miért forduljon orvoshoz?

A fentiekből is jól látható, hogy a bőrön jelentkező tünetek sok esetben komplex kivizsgálást és személyre szabott kezelést igényelnek. Az orvosi vizsgálat előtt otthon kipróbált terápiák nemcsak, hogy nem hoznak megfelelő eredményt, de így a módosult klinikai kép a diagnózis felállítását nehezíti az orvos számára.

Öngyógyítás helyett érdemesebb tehát szakember tanácsát kérni a bőrpanaszok kezeléséhez. Így megelőzhetők a hosszas kivizsgálások, valamint hibás diagnózisok alapján hosszasan alkalmazott, kevésbé hatékony kezelések és azok mellékhatásai.

www.allergiakozpont.hu

A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendő gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az időszakban növelheti az asztma kockázatát.

Öröklődés és környezet

Az allergiára való hajlam öröklődik, egy szülő esetén 30, míg két allergiás szülő esetén már közel 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is valamilyen formában jelentkezik a betegség – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Azt, hogy az öröklött hajlamból valóban kialakul-e allergia, több tényező is befolyásolja. A környezetnek különösen fontos szerepe van ebből a szempontból. Ezért javasoljuk például, hogy allergiára hajlamos kisgyermekeknél fordítsunk külön figyelmet a hozzátáplálásra, hogy a gyermek környezetében igyekezzünk minimalizálni a lakáson belüli allergének: penészgomba és poratka számát. Korábbi kutatások alapján született az az ajánlás, mely szerint allergiás családban a gyermek születésének időpontját nem célszerű a magas pollenkoncentrációval járó hónapokra időzíteni. Svéd kutatók eredményei pedig most a terhesség utolsó három hónapjának fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az utolsó trimeszter

A várandósság utolsó harmada különösen jelentős a tüdő fejlődésének szempontjából. Erre az időszakra tehető a léghólyagocskák kialakulása, a tüdő egyre nagyobb felületének létrejötte. A 28. hét körül kezdődik azon felületaktív anyagok termelése, amelyek megakadályozzák a magzat tüdőben található léghólyagok összetapadását, ezáltal lehetővé téve a születés utáni megfelelő légzést. Az ebben a kritikus időszakban átélt kedvezőtlen külső tényezők mind károsan befolyásolják a légzőszerv megfelelő fejlődését.

Gyermekkori asztma és pollenek

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség, a korai légzőrendszeri fertőzések is, a gyermekkori asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam. A svéd Umea University kutatói 110,000 várandósság alakulását követték nyomon a gyermekek megszületését követő első év végéig. Megfigyeléseik alapján az utolsó trimeszter idején magas pollenkoncentrációban fejlődő gyermekek az első évben gyakrabban szorultak kórházi kezelésre, asztmatikus tünetek miatt. A kutatók feltételezik, hogy az öröklődés mellett az összefüggés oka a magas pollenkoncentráció, mely befolyásolja a gyermek és immunrendszerének fejlődését is. Lehetségesnek tartják, hogy az allergiás, asztmás édesanyánál ebben az időszakban kialakult súlyosabb légzőszervi panaszok miatt bekövetkező koraszülések is szerepet játszanak az asztma kialakulásában. A koraszülés ugyanis, ahogyan már korábban is említettük önmagában is a légúti betegségek rizikófaktora a születendő gyermeknél.

www.allergiakozpont.hu

Kisbabánk fejlődése során számos kérdés vetődhet fel bennünk, például az egyes ételek bevezetésének időpontjával kapcsolatban is. A következőkben a hozzátáplálással kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre keresünk válaszokat, szakértőnk segítségével.

Mikor kezdjük?

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük meg – magyarázza dr. Polgár Marianne   gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

Bolti, vagy házi?

A készen vásárolható bébiételek utazások alkalmával nyújtanak nagy segítséget, de használhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készülnek, a baba életkorának megfelelő összetevőket tartalmazzák. Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel valósíthatóak meg és mindig a gyermek szája íze szerint alakíthatjuk az összetevőket. Érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kérdésben valószínű, hogy gyermekünk dönt majd.

Ízesítsük-e a babaételeket?

Kezdő szülőként aggódva figyeljük, vajon elnyeri-e gyermekünk tetszését az első bébiétel. Az kezdeti kudarcok után se csüggedjünk, az étel elutasításának ugyanis több oka lehet – hívja fel a figyelmet dr. Polgár Marianne. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd.

Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt követően történjen.

A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, mely kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket a baba számára a már jól ismert anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre éppen ezért a kezdeti időszakban nincs szükség.

Allergének az étlapon

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént az élet 17. és 24. hete között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén tartalmú  élelmiszerek  fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.

Mi a glutén? A búza, árpa, rozs, zab fehérjéje, ami a mindennapi étkezésben a szervezet számára fontos energiát szolgáltató élelmiszerekben, a cereáliákban fordul elő. Olyan esetekben, ha a gyermek szervezete nem képes a gabonafélékben lévő fehérjét a glutént megemészteni, akkor „lisztérzékenység” coeliakia alakul ki.  A glutén megfelelő időben történő bevezetése segíti nem csak a gyermek sokoldalúbb táplálkozását, de a coeliakia és a gabonaallergia kialakulásának csökkenését is.

Mikor adhatunk tehéntejet a babának?

Az ételallergiák megelőzéséért sokat tehetünk, ha az allergizáló összetevőket később vezetjük be a baba étrendjébe. Különösen azokban a családokban fontos erre ügyelni, ahol előfordul allergiás betegség. Mivel a tehéntej gyakran okoz allergiát, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.

Meddig főzzünk külön a picinek?

A baba a hozzátáplálás megkezdését követő fél évben, nagyjából 6-12 hónapos kora közt számos új ízt ismer meg. Egyszerre csak egy új ételt vezetünk be, így könnyen azonosíthatjuk az étel fogyasztását követően esetleg jelentkező szokatlan tünet (kiütés, hasmenés) okát. Különösen több gyermekes családokban gyakori, hogy a legkisebb is azt az ételt szeretné fogyasztani a közös étkezésék során, amit a testvérei. Itt is fontos, hogy figyelembe vegyük az egyéni különbözőségeket. Vannak babák, akik már hat hónaposan kinézik a szüleik szájából a falatot, mások még két évesen is a baba-ételeket szeretik. Ha úgy látjuk, hogy a kicsi szívesebben fogyasztja a nagyobbaknak készített ételeket és életkora engedi, készítsük el számára is ugyanazt a fogást, néhány apró változtatással. A kicsinek szánt ételeket fűszerezzük kevésbé, tgy zsír helyett olajat hasehéntej helyett főzzük tápszerrel, vagy anyatejjel. Egy év közeli gyermeknél, ha módosítunk a család többi tagja számára készült ételek összetevőin, a kicsit is bátran kínálhatjuk belőle. Ilyen esetekben fontos, hoználjuk és az étel ne legyen túl sós, se túl fűszeres. Kipróbálhatunk olyan egészséges fogásokat is, amit a kicsi is nyugodtan fogyaszthat. Ez lehet akár grillezett hús, sok friss zöldséggel, de készíthetünk párolt ételeket is.

www.allergiakozpont.hu