Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mit kell tudni a latex-allergiáról?

A tünetek akár olyan mindennapos használati tárgyakkal való érintkezés után is jelentkezhetnek, mint a gumikesztyű, papucs, vagy esőkabát.

Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológust kérdeztük.

latex-allergiaA latex gyakori alapanyaga az egészségügyben használt eszközöknek. A műtétek során is használatos kesztyűk, az injekciós fecskendők, intubáló tubusok, katéterek és kesztyűk is tartalmazzák.
A latex-érzékenység ezért a leggyakoribb az egészségügyi dolgozók között, de szintén foglalkozási ártalomnak számít fodrászoknál és élelmiszeripari dolgozóknál. Sok, a hétköznapokban gyakran használt tárgy is tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél: ilyen a csecsemők számára készült cumi, az esőkabát, a labda, papucs, gumióvszer, vagy a ruha gumírozása is.

 A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik. Ritkább esetekben bekövetkezhet szívritmus emelkedés, remegés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, anafilaxiás sokk.

A latex-allergia vizsgálatokkal igazolható. Kezelésének egyetlen módja a latex tartalmú eszközök használatának mellőzése. A tünetek kezelése kapcsán említést kell tennünk a latex-gyümölcs keresztreakciókról. A latex allergiások számára ez okból a banán, avokadó, eper, mangó, őszibarack és citrusfélék fogyasztása nem javasolt. A felsoroltakon kívül gyakori társult allergén a mogyoró, papaya, burgonya, paradicsom is.

0 Tovább

Ekcéma és ételallergia – újra!

A nagy érdeklődésre való tekintettel visszatérünk egy korábbi bejegyzéshez, melyben a csecsemőkori ekcéma és a későbbi életkorban megjelenő ételallergia közti összefüggés okait kutattuk. Dr. Hidvégi Edit, gyermek gasztroenterológust most a megelőzésről kérdeztük.

ekcéma és ételallergia kapcsolataAz előző írás alapján úgy tűnhet, a csecsemőkorban jelentkező ekcéma egyenes utat jelent a majdani ételallergiához.

Az allergiás menetelés folyamata valóban egyfajta törvényszerűség?

- Az allergiás menetelés végső állomása az iskolás kor környékén megjelenő asztmás betegség, de ahogyan ez sem jelentkezik minden gyermeknél, úgy az sem ismert, hogy a kezdeti jelek után a gyermek tünetei átlépnek-e más típusú allergiába.

Pontos adat nincs arra vonatkozóan, hogy a csecsemőkori ekcéma az esetek hány százalékában jár a későbbiekben további allergiás tünetek megjelenésével, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenség nagyon gyakori.

A megelőzés kapcsán felmerül a kérdés, hogy ekcémás csecsemő esetében a hozzátáplálás során befolyásolható, illetve csökkenthető-e a későbbi ételallergia kialakulásának kockázata?

- Biztos recept nincs a folyamat megfékezésére, azonban szülőként törekednünk kell a megelőzésre. Amennyiben a családban előfordult allergia, akár egyik, akár másik szülő részéről, a szoptatás nagymértékben segít csökkenteni a gyermeknél az allergiás tünetek kialakulását. Kutatások bizonyítják a probiotikumok szerepét is az allergia megelőzésében: csecsemőknél például csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A hozzátáplálás során is fontos ügyelnünk az ételek bevezetésének időpontjára. A legújabb ajánlások alapján a fél éves kor környékén, még a szoptatás alatt bevezetett ételek kevésbé lesznek allergének. Ezen kívül az olajos magvak (mandula, mogyoró, dió stb.) kerülése is ajánlott a gyermek 3 éves koráig.

0 Tovább

Nem a por okozza!

Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével. Bármennyire is azt hisszük, a poratka-allergia nem azonos a háziporra való érzékenységgel.

poratka allergia nem egyenlő a háziporralA probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

 A házipor-atka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a háziporral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását

(a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő.

Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. 

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

0 Tovább

Tünetmentes parlagfű szezon?

A hazai lakosság ötöde szenved egész évben, vagy szezonálisan, az év egy adott időszakában ismételten visszatérő panaszok formájában az allergiás nátha tüneteitől. A legtöbb panaszt a parlagfű allergia okozza, melynek tünetei a nyári-kora őszi hónapokban jelentkeznek. Az immunterápiás kezelést dr. Balogh Katalin, allergológus mutatja be.

 

A parlagfű allergia jellegzetes tünetei, az orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, szemviszketés a nyári hónapokban jelentkeznek. A növény virágzása július közepétől október közepéig tart, augusztus közepén éri el tetőpontját. Sokak számára a hagyományos kezelésekkel elért eredmény nem kielégítő, vagy idegenkednek a gyógyszerek szedésétől, esetleg tartanak betegségük súlyosbodásától. Számukra jelent ideális megoldást az immunterápiás kezelés, melynek segítségével tartósan megszabadulhatnak az allergiás tünetektől.

 

Az allergén-specifikus immunterápia célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót, méghozzá azáltal, hogy a beteg szervezetét az allergén magas fokban tisztított kivonatának, szigorúan ellenőrzött adagolásával hozzászoktatjuk ahhoz. Az immunterápia segítségével így az allergiás beteg immunrendszere megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, valamint az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy újabb dolgokra allergiássá váljon, és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását.

 

A tapasztalatok szerint az allergiás tünetek már az első évben jelentősen csökkenek, a teljes terápia időtartama azonban egyéntől függően 3-5 év. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

 

Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát parlagfű allergia esetén a kezelést célszerű áprilisban megkezdeni. Az immunterápiás kezelés megkezdése előtt allergiavizsgálatot végzünk, majd a diagnózis alapján a kezelőorvos személyre szabott terápiát állít össze. A kontroll vizsgálat időnként itt is szükséges.

0 Tovább

Allergia: a lélek betegsége?

Parlagfű szezon idején sokan, sokféle megoldást keresünk az allergiás tünetek csillapítására. A gyógyszeres kezelés mellett létezik egy módszer, mely egyrészt a stressz csökkentésével, másrészt a hatékony légzéstechnika segítségével teheti könnyebbé a pollenszezont.

Kertész Katinka, autogén trénert kérdeztük.

 Az allergiával kapcsolatos kutatások is régóta keresik az allergia és a lelki tényezők közti összefüggés okát. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a beteget érő folyamatos, mindennapi stresszhelyzet is egy lényeges környezeti tényező, mely szintén szerepet játszhat az allergia kialakulásában. Az allergiás tünetek többségében jól kezelhetők gyógyszeres terápia segítségével, azonban előfordul, hogy a beteg panaszai a kezelés ellenére sem javulnak. Ilyen esetekben felvetődhet, hogy a stressz nem csak a betegség megjelenésében, de a tünetek rosszabbodásában is szerepet játszhat, vagyis az állapotromlás hátterében lelki problémák állnak. A már kezelt betegeknél az új, súlyosabb tünetek megjelenésének hátterében gyakran munkahelyi, magánéleti konfliktus áll.

 

A lelki tényezők tehát fontos szerepet játszanak az első tünetek megjelenésében épp úgy, mint a már meglévő panaszok felerősödésében. A folyamatos stressz és a lelkünket nyomasztó terhek ellen úgy vehetjük fel a harcot, ha megtanuljuk saját érzelmeinket és testünk működését kontrollálni. Az autogén tréning egy olyan relaxációs módszer, amely erősíti a test természetes, öngyógyító folyamatait. A relaxációs technika elsajátításával az allergiás betegek testük tudatos megfigyelésével képessé válnak a tünetek és a betegség által okozott stressz csökkentésére is. A módszer segítségével az allergiás tünetek súlyossága terén jelentős javulás érhető el, így a gyógyszerek mennyisége egyéntől függően csökkenthető, vagy elhagyható.

0 Tovább

Ekcémától az ételallergiáig

Az ekcéma nem csak tünete, de fontos előrejelzője is lehet a későbbi életkorban jelentkező ételallergiás panaszoknak. Az ekcéma és az ételallergiák közötti kapcsolatról dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológust kérdeztük.

ekcéma és a későbbi ételallergia kapcsolataA kisgyermekkori ekcémára a rendkívül száraz bőr mellett a végtagok hajlataiban, a nyakon, a fül mögött és a szem körül kialakuló, általában erős viszketéssel járó bőrgyulladás a jellemző. Azokban a családokban, ahol előfordult már allergiás megbetegedés, különös gonddal kell kezelni a csecsemő- és kisgyermekkori ekcéma kérdését. Az allergiás betegségek klinikai megnyilvánulása életkorok szerinti megoszlást mutat.


Az atópiás - allergiára hajlamos - gyermekeknél gyakran az ekcéma jelenti a későbbi allergiás betegségek kialakulásának első állomását. Ezt a folyamatot „allergiás menetelésként” ismerhetjük. A csecsemőkori bőrtüneteket követően, vagy azokkal egy időben a gyermeknél táplálékallergia is jelentkezhet. Az asztma megjelenése inkább a késő óvodáskor-iskoláskorra tehető, míg az allergiás nátha nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél jelenik meg, habár egyre többször észleljük már óvodáskorban is.


A betegségek tehát követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, a későbbi életkorban más allergiákra is hajlamos lehet.

3 Tovább

Önt is fullasztja a munkahelyi környezet?

A nyaralásból visszatérve súlyosbodó allergiás tünetekért könnyen lehet, hogy nem csak a parlagfű a felelős. A munkahelyi környezetben számos allergén található, amelyek panaszokat okozhatnak. Dr. Dózsa Izabellát a foglalkozási asztmáról kérdeztük.

 

munkahelyi allergénekA foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr (30%), a pékek liszt (9%), a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek, a lakkokkal dolgozók izocianát, a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Nagy számban fordul elő még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók körében.

Allergiás asztma esetén - ha az asztmás panaszokat valamilyen, a munkahelyi környezetben található allergén okozza - az érzékenység kialakulása néhány héttől sok évig is terjedhet. A kifejlődött betegség azután egyértelmű tüneteket produkál: az allergén belégzését követő néhány percen belül köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Így a beteg maga észleli az összefüggést légzési panaszai és a munkahelye között.

A betegség felismerését nehezíti, ha a tünetek az expozíciót követően több óra késéssel, esetleg munkaidő után, otthon jelentkeznek. Ilyenkor a munkahellyel való ok-okozati összefüggés nem mindig vetődik fel. Az összefüggés felismerését segítheti, ha az asztmás panaszok a munkahelytől távol, hétvégén, esetleg szabadság idején javulnak vagy megszűnnek, majd reexpozíció esetén kiújulnak: pl. a hétvégi tünetmentes időszak után hétfőn ismét jelentkezik nehézlégzés a munkahelyén megjelenő betegen.

 

0 Tovább

Allergiák

blogavatar

Allergia blog információt közvetít a mára szinte minden embert érintő allergiáról legyen az szénanátha, ételallergia, asztma, gyógyszerallergia, fémallergia. Hírek, információk, összefoglalók a megelőzésről, diagnosztikáról, kezelési lehetőségekről.

Utolsó kommentek