Allergiák

Az asztma jól kontrollálható krónikus betegség, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. Dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza elmondja, hogyan készüljünk az első vizsgálatra.

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, melynek főbb tünetei a következők: gyakori, főként éjszaka jelentkező köhögés, zihálás, sípoló légzés, mellkasi szorítás, vagy nyomás. A felsorolt panaszok alapján különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkasi röntgen, szükség esetén gyomor pH vizsgálat – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést tüdőgyógyász végzi.

Az első vizitre érdemes a betegeknek alaposan felkészülniük. Lényeges, hogy átbeszéljük milyen gyógyszereket, táplálékkiegészítőket szednek. Tartanak-e háziállatot, dohányoznak, illetve sportolnak-e. A beteg állapotának megfelelően tanácsokat adunk a mindennapokhoz, a továbbiakban próbáljuk kizárni az asztmát súlyosbító tényezőket. A kezelőorvos segítségére lehet, ha a beteg rendszeresen lejegyzi mikor, minek hatására rosszabbodtak, illetve javultak tünetei. Az asztmás tüneteket egyaránt befolyásolhatja a stressz, az időjárás változásai, de a tünetek akár napszakonként is eltérőek lehetnek. Mindezek átbeszélése szintén fontos támpontot nyújt a gyógyszeres terápia beállításához.

A szükséges vizsgálatok elvégzése és a beteg alapos kikérdezése után a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszerek listáját. Az asztma akció tervből azt is megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. A kezelőorvos elmagyarázza a készítmények alkalmazásának helyes módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja.

A nem megfelelően kezelt allergia, rövidtávon a beteg életminőségét rontja, hosszabb távon pedig szövődmények megjelenéséhez is vezethet, mely lehet további allergiák kialakulása, vagy asztmás betegség is. Dr. Balogh Katalin, allergológus a két leggyakoribb tévedésre hívja fel a figyelmet.

Allergia? Irány a patika!
Az allergiás tüneteket a betegek gyakran recept nélkül megvásárolható készítményekkel igyekeznek csillapítani. Az első tévhit azonban épp az, hogy az orvosi vizsgálat nélkül vásárolt antihisztamin tartalmú szerek épp oly hatékonyak lehetnek a tünetek kezelésében, mint a receptre vásárolható allergia ellenes gyógyszerek. Tény, hogy az antihisztamin tartalmú szerek valóban alkalmasak az allergia bizonyos tüneteinek kezelésére, azonban számos panasz ellen kevés segítséget nyújthatnak: például a nyálkahártya duzzanat következtében jelentkező tartós orrdugulás, vagy az allergia gyakori velejárójaként jelentkező gyulladás kezelésére.

Orrcsepp-függőség helyett
Az allergia jellegzetes tünetei az orrfolyás és az orrdugulás. A recept nélkül megvásárolható orrcseppekkel átmenetileg enyhíthetők a panaszok, de a készítmények huzamosabb időn át történő alkalmazásával épp ellenkező hatást érünk el. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez. A recept nélkül kapható orrcseppek használata a betegtájékoztatóban leírt időn túl tehát nem javasolt. Tartós megoldást egy olyan, allergológus szakorvos által felírt, szteroid tartalmú készítmény jelenti, mely hosszú távon képes a gyulladást és a duzzanatot is csökkenteni.

Az allergiás panaszok hatékony kezelésének egyre elterjedtebb módja az immunterápia.

A ma elérhető kezelési módok közül jelenleg ez az egyetlen eszköz, mely nem csak a tüneteket kezeli, de idővel képes a beteget hozzászoktatni ahhoz az allergénhez, amely korábban panaszokat okozott. A kezelés lépéseit dr. Balogh Katalin allergológus ismertette.

Hazánkban ma elsősorban a következő allergénekkel szemben alkalmaznak immunterápiát: parlagfű és/vagy fekete üröm, fűkeverék, gyomok, gabonafélék pollenje, háziporatka, fák és cserjék pollenje, állati szőrök (kutya, macska...) és rovarméreg. (méh, darázs)

Az allergén specifikus immunterápia alsó korhatára általában 5 év, készítményenként változhat.

Felső korhatár lényegében nincs, a beteg egészségi állapota határozza meg.

A kezelés során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során fokozatosan növekvő mennyiségben, nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. 

A kezelés megkezdése előtt az első lépés az allergén pontos azonosítása, ez történhet alkaros bőrteszt segítségével, vagy laboratóriumi úton. Immunterápiás kezeléseknél injekciós és szájon át -nyelv alatt- alkalmazható, ún. szublingvális készítmények léteznek. Pollenallergiák esetén egyre inkább jellemző a szublingvális készítmények alkalmazása tabletta, vagy cseppek formájában adagolva.

Pollenallergiás betegek esetében lehetőség van szezonális allergén immunterápiás kezelésre. A terápia évente 4-6 hónapig tart. A tüneteket kiváltó pollen szóródása előtt 2-4 hónappal kezdjük el, és folytatjuk a virágzás idején is, 1-2 hónapig. Az eredmények az esetek többségében már az első év pollenszezonjában mutatkoznak.

A terápia teljes időtartama 3-5 év, melynek hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

A nyári hónapokban egymást követi a finomabbnál finomabb, friss gyümölcsök szezonja.

Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust arról kérdeztük, hogy mit tegyünk, ha fogyasztásukat követően, rendszeresen kellemetlen tüneteket tapasztalunk.

A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, másnéven fruktóz adja. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktóz felszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is.

A fruktóz felszívódás zavarát H2 kilégzéses terhelési teszttel határozhatjuk meg. A kezelésben a magas szacharóz és fruktóz tartalmú ételek kerülése az elsődleges. A terápia mindig egyénre szabott, a diéta időtartama a kiváltó okon múlik: attól is függ, a panaszok öröklött szacharáz zavar, vagy a bélnyálkahártya komplex károsodása miatt jöttek-e létre. Ami magas fruktóz tartalma miatt egyértelműen mellőzendő: az alma, a körte, a birsalma, a füge és a szőlő. A mindennapos használatban levő kristálycukor, porcukor répa-cukrot tartalmaz, aminek része a fruktóz, ezért ez, továbbá a méz is kerülendő. 

Az allergiás betegek nagy százalékánál jelentkezik egy időben asztma is. Ilyenkor az allergének elkerülésére fokozottan ügyelni kell, mert azok könnyen asztmás rohamot provokálhatnak a betegeknél. A tünetekről és kezelésről dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt kérdeztük.

Az asztmás betegségnek különböző típusai léteznek. Attól függően, hogy a panaszokat mi váltja ki, beszélhetünk például fizikai terhelés indukált-, foglalkozási-, vagy allergiás asztmáról. Az asztmás betegek állapotát rendszerint rontja és könnyen rohamot is provokálhat a dohányfüst, a légszennyezettség és sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is. Allergiás asztma esetén a panaszok a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre - hatására jelentkeznek.

A kiváltó okok tehát különbözőek, a tünetek azonban az asztmás betegség típusától függetlenül hasonlóak: köhögés, sípoló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi feszülés érzés.

Asztmás tünetek esetén mindenképp érdemes orvosi segítséget kérnünk annak érdekében is, hogy megakadályozzuk a panaszok súlyosbodását. A szükséges vizsgálatok elvégzése és a beteg alapos kikérdezése után, amennyiben asztma igazolódik, a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszerek listáját. Az asztma akció tervből azt is megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. A kezelőorvos elmagyarázza a készítmények alkalmazásának helyes módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja.

Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik - főleg allergiaszezonban - olyankor is erősödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben. A panaszokat ez esetben keresztallergia is okozhatja. Az okokról dr. Balogh Katalin, allergológust kérdeztük.

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük. Egyik legismertebb a görögdinnye-parlagfű keresztallergia.

A keresztallergiáknak az orális allergia szindróma kialakulásában van leginkább szerepe. Ilyen esetekben a szájüregben lép fel először az allergiás válasz. Fontos ismertetőjele, hogy a szájüregben kellemetlen viszketés alakul ki, ajakduzzanat, nyelvduzzanat, garatvizenyő, hasi görcsök jelentkezhetnek, nagyon ritkán anafilaxia is előfordul.

Parlagfű allergiásoknál a görögdinnye mellett problémát okozhat a sárgadinnye, paradicsom, uborka fogyasztása is.

A keresztallergia kezelésének egyik módja, ha a beteg a tüneteket okozó ételek fogyasztását mellőzi. Sokan azonban nem szívesen mondanak le nyári hőségben egy szelet hűsítő görögdinnye elfogyasztásáról, számukra jelenthet megoldást az immunterápia.

A kezelés hatékonyan alkalmazható mind az allergiás, mind pedig az orális allergia szindróma tüneteinek kezelésében. A kezelés eredményességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy az allergiás tüneteket már most, az allergén növények virágzásának időpontjában megfigyeljük, hogy a szakorvossal egyeztetve pollenszezon előtt 2-4 hónappal a terápiát megkezdhessük.

Márka, ár, faktorszám. Több szempontot is mérlegelünk, mikor a tökéletes naptejet keressük. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-kozmetológus még egy fontos tényezőre hívja fel a figyelmet.

 Nem szabad figyelmen kívül az a tényt sem, hogy a kozmetikai készítmények is allergiát válthatnak ki, vagy a napfény és a kozmetikai készítmény együttes hatására fotoallergia alakulhat ki.

A tünetek nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem a test egyéb pontjain is: a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.

Az allergiáért elsősorban a készítményekben lévő illatanyagok és konzerválószerek a felelősek. Az érzékeny, allergiára hajlamos emberek ezért különös odafigyeléssel válasszák ki kozmetikumaikat!

A készítmények kiválasztásakor alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak, fényérzékenyítők és a verejtékkel se lépjenek reakcióba. Sajnos ezeknek a kívánalmaknak ma még nem minden készítmény felel meg.

Az okok felderítése összetett feladat, tehát amennyiben a termék elhagyásával és egy más márka választásával sem oldódnak meg problémáink, úgy feltétlenül kérjük bőrgyógyász szakorvos segítségét.

Ne feledjük el, amennyiben új terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, s mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt egész testünkön alkalmaznánk!

Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász tanácsai az asztmás roham megelőzéséhez:

Asztmás rohamot számtalan tényező provokálhat. Kiválthatják bizonyos fertőzések, allergének, de az időjárás változásai és lelki megterhelés is elősegíthetik kialakulását. A súlyosabb rohamokat jó eséllyel megelőzhetjük, ha a megfelelő gyógykezelést a kezdeti jelek észlelésekor alkalmazzuk. Kezdeti jeleknek, figyelmeztető jeleknek nevezzük azokat, melyek sokszor már napokkal előbb jelzik az asztmás roham közeledtét, vagy közvetlenül az asztmás roham elején jelentkeznek. Rendszerint megelőzik a súlyos tünetek kialakulását, és figyelmeztetően hatnak, lehetővé téve a roham kifejlődésének megakadályozását.

A kezdeti tünetek közé tartoznak:

• Elsősorban éjszaka, vagy terhelésre jelentkező gyakori köhögés

• Légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása.
• Testmozgás során gyengeség érzet, főképpen ha ez sípoló légzéssel, szapora légzéssel illetve köhögéssel társul.
• A levegő csúcsáramlásának lassulása (légzésfunkciós készülékkel mérhető)
• Meghűlés, felső légúti hurut jelei.
• Alvászavarok.
  
  

A kezelőorvossal egyeztetve minden beteg elkészítheti a személyre szabott asztma akció tervet, amely tartalmazza a szükséges gyógyszerek alkalmazásának módját, melyek segítségével a súlyosabb rohamok megelőzhetők.

Égő, szúró, viszkető érzés – a méh-, vagy darázscsípés normál tünetei. Dr. Pintér Judit allergológustól azt is megtudhatjuk, hogy mit tegyünk, ha a panaszok ennél súlyosabbak, vagy fokozódnak?

A méh- és darázsméreg allergia tünetei lehetnek enyhe, helyi panaszok, de súlyos, életveszélyes állapot is kialakulhat. Az enyhébb panaszok közül különös figyelmet igényel, ha a csípés helyén több napon át tartósan fennálló, vörös, viszkető, nagyméretű, 12 cm-t meghaladó átmérőjű duzzanatot tapasztalunk. A csípés helyén jelentkező szokatlan reakciók – elhúzódó, az átlagosan nagyobb méretű duzzanat - után mindenképpen forduljunk allergológus szakorvoshoz.

Méh, darázsméreg allergia esetén – szerencsére ritkán- már az első csípés is súlyos allergiás rohamot válthat ki. Ha azt tapasztaljuk, hogy a csípést követő rövid időn ( 20-30 percen) belül az egész testen bőrkiütések, bőrvörösség keletkezik, az ajak, a szem vizenyősen beduzzad, fulladás lép fel, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. A beteg állapota ilyen esetben gyorsan romolhat és akár pár perc alatt is kialakulhat a legsúlyosabb, akár végzetes kimenetelű reakció, az anafilaxia, melynek során szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki.

A darázs- vagy méh méreganyagra adott allergiás reakció vérvizsgálattal, a szervezetben IgE ellenanyag kimutatásával igazolható. Ebben az esetben a szükséges gyógyszerek mellett hozzájuthatunk a gégevizenyő, így a fulladás megelőzésére szolgáló auto-injektorhoz is. Az önbelövős fecskendőt a csípés után azonnal használva a szakszerű segítség megérkezéséig megelőzhetjük a súlyosabb, akár végzetes tünetek kialakulását.

Fontos, hogy a vérvizsgálat nem csak a csípést követő napokban, de az egész év folyamán bármikor elvégezhető, az allergiát igazoló ellenanyag kimutatható.