Allergiák

Allergia bármely életkorban jelentkezhet, így nem ritka, hogy pollenszezonban már az óvodáskorú gyermekek is orrdugulásról, tüsszögésről panaszkodnak.
Dr. Balogh Katalin allergológust a tünetekről és vizsgálatokról kérdeztük.

Az utóbbi években sajnos nem csak az allergiások számának emelkedésében tapasztalható változás, de a tünetek is egyre fiatalabb életkorban mutatkoznak. A légúti allergiára jellemző tünetek előfordulása korábban 5 éves kor környékén, vagy később volt tapasztalható, napjainkban azonban egyre gyakoribb, hogy már 3-4 éves gyermekeknél is jelentkeznek a szénanátha tipikus jelei.

Ha a gyermek jellemzően az év egy adott időszakában tüsszög, orrfolyás, orrdugulás jelentkezik, szemviszketésre panaszkodik, akkor valóban felmerül a szezonális allergia gyanúja. A tünetek jelentkezhetnek egész évben is, ilyenkor a panaszokat jellemzően lakáson belüli allergén váltja ki, ez lehet háziporatka, vagy háziállatok szőre is.

Fontos, hogy a tüneteket ne keverjük össze a tavaszi-őszi időszakban gyakori náthával. Egyértelmű különbség, hogy a náthás panaszok rendszerint rövid időn belül megszűnnek, ezen kívül az allergia nem okoz hőemelkedést, lázat sem.

Az allergia vizsgálata történhet alkaros bőrteszt, vagy vérvizsgálat segítségével. Az, hogy mikor, melyik módszerrel vizsgálunk, egyéni elbírálás kérdése. Kisebb, 2 év alatti gyermekeknél jellemzően vérvizsgálattal történik az allergének meghatározása, de pollenszezonban, életkortól függetlenül is, ugyanezzel a módszerrel végezzük a vizsgálatot. Az alkaros bőrtesztet, vagy Prick-tesztet rendszerint nagyobb gyermekeknél, felnőtteknél és szezonon kívül alkalmazzuk.

Vörös, viszkető foltok, rohamszerű viszketési inger. Az ekcémás tünetek hatékony csillapításához a szakszerű kezelés mellett hasznos, ha a következő tanácsokat is betartjuk. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus javaslatai:

Az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. 

A kezelésében alkalmazott helyi szteroid és immunmoduláló készítmények mellett a terápia fontos része a száraz bőr megóvása, a rendszeres bőrápolás, lipidpótlás biztosítása. A naturkozmetikumok használata javasolható, de tudnunk kell, hogy bizonyos gyógynövények erős allergénként is szerepelhetnek. Tisztálkodáshoz és szépségápoláshoz válasszuk inkább a gyógyszertárban beszerezhető, speciálisan az ekcémás bőr ápolására kifejlesztett illatanyag- és színezékmentes készítményeket.

Az étkezések során –a táplálékallergiás betegek kivételével- nem szükséges külön diétát tartani. Táplálkozásunk legyen változatos, friss összetevőkben gazdag. A tartósítószereket és adalékanyagokat érdemes elkerülnünk. Az erős, fűszeres ételek fogyasztása nem javasolt, mivel ezek a verejtékkel távozva fokozhatják a tüneteket.

Az ekcémás betegeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk bőrük megfelelő hidratálására. Kádban való hosszas fürdőzés helyett válasszuk inkább a zuhanyozást, utána speciális testápoló használata ajánlott.

A ruházat megválasztásánál ügyeljünk rá, hogy a bőrrel lehetőleg csak pamut ruhanemű érintkezzen, kerüljük a műszálas anyagokat és a gyapjút.

Az allergia kellemetlen tünetei közül - a betegek elmondása alapján - a legtöbb problémát az orrdugulás okozza. Dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész tanácsai következnek.

Mit ne tegyünk?

A recept nélkül kapható orrcseppek használata a betegtájékoztatóban leírt időn, általában egy héten túl, nem javasolt. Az orrcseppek ugyanis a nyálkahártya térfogatának csökkentésével biztosítják a szabad légzést. A készítmények használatával az orrnyálkahártya vérellátását biztosító erek összehúzódnak, ilyen módon az érintett területen csökken a véráramlás, s az addig jelentősen duzzadt nyálkahártya mérete lecsökken. A készítmények huzamosabb időn át történő alkalmazásával azonban épp ellenkező hatást érhetünk el. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.

Hogyan kezelhető?

A háttérben álló okok felmérése - az allergiavizsgálat mellett - történhet a fül-orr-gégészetben használt endoszkóp, vagy 3D CT készülék segítségével. Így jól áttekinthető az orrüreg teljes területe, pontos képet kaphatunk az orrnyálkahártya állapotáról, az esetleges szervi elváltozásokról is. A pontos diagnózis felállítása után a betegek minden esetben egyéni, személyre szabott kezelési tervet kapnak az orrdugulás megszüntetéséhez. Amennyiben egyéb szervi eltérés nem mutatható ki, az allergiás orrdugulás kezelésére a szakorvos által felírt, receptre kapható szerek nyújtanak hosszú távú megoldást. Ezeket a készítményeket minden esetben a felírt módon és ideig szükséges alkalmazni a kívánt hatás elérésére és a szövődmények elkerülése érdekében. A gyógyszeres kezelés hasznos kiegészítése lehet a sós vizes orröblítés, az orrnyálkahártya speciális fénykezelése- a Rhinolight terápia - vagy a száraz sókamra kúra is.

A nyári melegben az ásványvíz mellett más italokkal is szívesen oltjuk szomjunkat. A színes, cukrozott, ízesített üdítők azonban nem csak a plusz kilók miatt jelentenek veszélyt. Az ételadalékokról dr. Balogh Katalin, allergológust kérdeztük.

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák.

Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

 Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

Az élelmiszer-adalék allergia vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevő epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia.

Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevőt tartalmazó készítményeket.

A szénanáthás tüneteket gyakran összetéveszthetők a megfázásos panaszokkal. A két betegség közti különbségekről dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, allergológust kérdeztük.

Hideg italok fogyasztása, nem megfelelő klímahasználat – a nyári nátha tipikus kiváltó okai. A tünetek valóban hasonlóak, az allergiát azonban valamilyen allergén okozza. Allergia esetén a tünetek jelentkezhetnek egész évben, ez esetben az allergének valószínűleg a lakáson belül keresendők, a leggyakrabban poratka, háziállatok szőre, vagy penészgomba lehetnek. A szezonálisan kialakuló panaszokat pollenek okozhatják. Ilyen esetben az allergiás tünetek: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, köhögés tipikusan az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek.

A leggyakoribb és talán legismertebb allergén növény a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus közepétől szeptember közepéig éri el csúcsidőszakát.

A felsorolt panaszok esetén az allergén bőrteszttel, vagy vérből végzett vizsgálattal könnyen azonosítható. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Azon anyag körül, melyben található allergénre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki amellett, hogy viszketés is jelentkezik. Az allergén azonosítása után a kezelőorvos összeállítja a személyre szabott kezelési tervet, illetve hasznos tanácsokat kaphatunk a mindennapokhoz, melyek segítségével a gyógyszeres kezelés még eredményesebbé tehető.

A túl hideg levegő és a rosszul karbantartott légkondicionáló nem tesz jót. Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász azt is elmondja, miért.

Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy –különösen gyerekek esetében – mellőzzük a légkondicionáló túlzott használatát, nem tartózkodunk a klímából kiáramló hideg levegő útjában, elkerülve ezzel a nyári náthás, meghűléses tüneteket, ízületi panaszokat.

Ha a klíma bekapcsolását követően kellemetlen, poshadt szag áramlik a berendezésből, a jelenség oka nem más, mint a készülékben lerakódott kosz, por, baktérium- és gombatenyészetek.

A légkondicionálókban leggyakrabban található mikroorganizmusok közül talán a legfontosabb a Legionella. Az általa okozott enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár.

A nem megfelelően karbantartott berendezések ezen kívül az alábbi betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet:

 -hypersensitiv pneumonitis, (túlérzékenység okozta tüdőgyulladás)

-asztma,

-allergia,

-szisztémas mycosis, (az egész szervezetet érintő gombafertőzés)

-aspergillosis, (tüdőben előszeretettel megtelepedő gomba okozta gyulladás)

A szakszerű tisztítás megakadályozza, hogy a készülékben a különböző mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, majd a klíma bekapcsolásával folyamatosan keringetésre kerüljenek a beltéri levegőben. A munkahelyi, otthoni és az autóban felszerelt klímát évente legalább egyszer vegyszeresen ki kell tisztíttatni, vagy, ha a szűrőt már nem elég vegyileg kezelni, akkor az egészet ki kell cserélni.

A berendezések karbantartásához mindig kérjük szakember segítségét, ezzel sok bajt előzhetünk meg.