Allergiák

A fűszerek okozta allergiás tünetek igen változatos formában jelentkezhetnek. Amennyiben az elfogyasztott étel tartalmazza az allergént, úgy a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszert érintik - hasmenés, hasfájás, puffadás jelentkezhet -, de gyakran bőrkiütést is okoznak – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Krémekben, kozmetikumokban található, főként illatanyagként használt allergének, bőrrel való érintkezés útján csalánkiütést, ekcémát, belélegezve orrfolyást, légzési nehézséget okozhatnak. Allergiás tüneteket leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, fekete bors, kakukkfű, kömény, fűszerpaprika és koriander okoznak.

Rejtett allergének

A fűszer-allergia diagnózisát nehezíti, hogy a betegek sokszor maguk sem gondolnak arra, hogy panaszaikat az ízesítéshez, vagy illatanyagként használt növények okozzák. Becslések szerint azonban az ételallergiák közel 2 százalékáért a fűszerek a felelősek, így ez sokak számára okoz nehézséget a mindennapokban. A betegség felismerését és a megfelelő kezelést egyaránt nehezíti, hogy nincs külön szabályozás arra vonatkozóan, hogy a gyártók kötelesek feltüntetni a fűszereket az összetevők közt, a termékek csomagolásán.

Gyógynövény vagy allergén?

Az American College of Allergy, Asthma and Immunology (ACAAI) egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a panaszok főként nők körében jelentkeznek. Nem árt, ha óvatosan választunk kozmetikumokat, sok esetben ugyanis épp a természetesnek vélt natúr, vagy gyógynövényeket tartalmazó termékekkel ártunk a legtöbbet magunknak. A kozmetikumok, fogkrémek mellett a gyógyhatású készítmények is panaszokat okozhatnak. A nyírfapollen és a fekete üröm például rendszeres összetevői a gyulladásos folyamatok csökkentésére használatos gyógykészítményeknek, azonban mindkét növény igen erős allergén is egyben.

Életen át tartó odafigyelés

Amennyiben allergiavizsgálat során bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban valamely fűszer okozza, a kezelés egyetlen módja az allergén elkerülése. Mindezt késztermékek esetében nehezíti a már említett feliratozási hiányosság, és a fűszerek sokszínűsége is. Egyes termékek más-más típust tartalmazhatnak egy azon fűszerből, és a feldolgozás során is megváltozhat az allergenicitásuk. Hő hatására, tehát főzés, sütés közben egyes fűszerekben jelentősen csökkenhet a panaszt okozó allergének száma, de típustól függően akár sokszorosára is emelkedhet. A fűszer-allergia kezelése tehát folyamatos és gondos odafigyelést igényel a betegek részéről.

Az Egészségügyi Világszervezet 2008-as felmérései alapján a COPD 2030-ra a harmadik vezető halálok lesz a világon. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt a tünetekről és kezelésről kérdeztük.

A betegség lassan alakul ki: kezdetben a belélegzett füst hatására a hörgők nyálkahártyája begyullad. A gyulladás számos kedvezőtlen folyamatot indít el a tüdőkben, melynek eredményeképpen a kilégzés nehezítetté válik, tüdőtágulat alakul ki. Egyre több jel mutat arra, hogy a COPD kapcsán kialakuló gyulladás nemcsak a légutak izomzatát károsíthatja, hanem testszerte a szövetek gyulladását idézheti elő, amely az érintett szervek működésének károsodásához vezethet: csökken a működőképes vázizomzat és a szívizom, valamint a csontok tömege, károsodhatnak az ízületek, izomsorvadás, csontritkulás, ízületi panaszok léphetnek fel.

 Milyen tünetekből ismerhetjük fel?

• Köhögés, sípoló légzés, az erőltetett kilégzés hossza megnő
• Bő köpetürítés, főleg a reggeli órákban
• A fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés akár az első tünet is lehet a dominálóan tüdőtágulással járó típusban
• Súlyos tüdőtágulat esetén jellemző a hordó alakú mellkas, alsó bordaközök behúzódása belégzésben közben, kilégzésben az ajkak csücsörítése
• Súlyos stádiumban kellemetlen mellkasi érzések, feszülés a légzőizmok túlterhelése miatt

Jelen ismereteink szerint a COPD nem gyógyítható, de kezelhető betegség. A gyógyszeres kezelésnek és a légzés rehabilitációnak a legfontosabb célja a tüdőfunkció romlásának lassítása, a betegség tüneteinek enyhítése vagy megszűntetése, illetve a fizikai terhelhetőség, és ezáltal az életminőség javítása.

A dohányzás, számos egyéb káros hatása mellett növeli az asztma és a COPD kialakulásának a veszélyét is. Ennek ellenére sokan, már meglévő betegségük ellenére sem mondanak le szenvedélyükről. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász segítségével most a leggyakoribb érveket-kifogásokat vesszük sorra.

1. El fogok hízni.

A nikotin valóban felgyorsítja a természetes anyagcserét, így ennek hiányában a fokozott táplálékbevitel zsír formájában raktározódik. Ennek kiváló ellenszere, ha a leszokás egyben életmódváltást is jelent és a füstmentes életvitelt rendszeres mozgással párosítjuk. Bizonyos ételek elhagyása mind a testsúly megőrzésének érdekében, mind pedig a kísértés ellen hatékony lehet. A kávéfogyasztás mellőzése, az édességek, a nassolás kerülése csökkentheti a cigaretta utáni vágyat.

2. A tovább dohányzó barátaim hatására visszaszokom.

A dohányzásról való leszokást sok esetben valóban nem könnyíti meg a baráti társaság, akik hajlamosak figyelmen kívül hagyni elhatározásunkat. Érdemes ezért őket is rábeszélnünk, hogy hagyjanak fel káros szenvedélyükkel, azonban ha ez mégsem sikerül, kérjük szakember segítségét! Dohányzásról leszoktató kezeléseken olyan csoportok tagjai lehetünk, akik ugyanazokkal a nehézségekkel birkóznak meg, így könnyebb a tapasztalatok átbeszélése, egymás támogatása.

3. A dohányzás megnyugtat, ha leszokom, feszültebb leszek.

Sokan így érzik, de valójában a nikotin a stimulánsok közé tartozik. Felgyorsítja a szervezet működési folyamatait és szaporábbá teszi szívverést. Szakszerű segítség mellett hozzájuthatunk azokhoz a gyógyszerekhez, táplálék-kiegészítőkhöz, amelyek segítségével a leszokás okozta stressz és a dohányzás káros hatásai is csökkenthetőek.

 A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek tünetei mögé. A magyar felnőttek 55 százaléka küzd valamilyen gyakorisággal a reflux-szal, különösen negyven éves kor után. Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológust a tünetekről és megoldásokról kérdeztük.

Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. Az egyik leggyakoribb tünet a gyomorégés, amit rossz szájíz, szájüregi égés és kellemetlen szájszag is kísér. Az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat. A savas felböfögés során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom csípős ízt okoz, köhögésre ingerel és nyelési nehézségeket okozhat. Súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, ami a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat. .

- A reflux-betegnek gyakran, de keveset kell ennie, mert a túlterhelt gyomorból nagyobb a valószínűsége a visszacsorgás létrejöttének. A túl híg gyomortartalom is könnyebben jut vissza a nyelőcsőbe, ezért – különösen lefekvés előtt – nem szabad sok folyadékot fogyasztani, napközben is sokszor, de egyszerre keveset.

- Az éjszakai saváttörés megelőzésére az ágy feji végét kell megemelni, hogy a vízszintes helyzetben ne folyhasson visszafelé a savas folyadék.

- A vény nélkül kapható savlekötők a panaszokat gyakran mérséklik, vagy átmenetileg megszüntetik, de a nyálkahártya károsodását, és így a betegség előrehaladását nem akadályozzák meg. Ezért ha tartósan szedjük őket orvos tudta nélkül, az a helyes diagnózis felállítását késleltetheti.

- A reflux tartós stressz hatására is létrejöhet, vagy súlyosbodhat.

- Ki kell zárni a hajlamosító tényezőket, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Kerülendők a csokoládé, a feketekávé, a szénsavas üdítők, a paradicsomos ételek, az erős fűszerek, a mentol és a zsír is.

- A kezelőorvost tájékoztatni kell a betegségről, és érdemes kiiktatni azokat a gyógyszereket, amelyek gyomor-nyelőcső közti záróizom tónusát csökkentik, vagy a gyomorsavtermelés fokozása révén károsítják a nyálkahártyát. Ilyenek elsősorban a szteroidok, nyugtatók, gyulladáscsökkentők, és egyes vérnyomáscsökkentő szerek.

Az elmúlt napokban Nyíregyháza mellett Miskolc, Kazincbarcika és Putnok is bekerült azoknak a városoknak a listájába, ahol a szálló por  koncentrációja majdnem kétszerese az egészségügyi határértéknek. Miskolcon a szálló por koncentrációja átlépte a tájékoztatási küszöbérté

ket.

Szombat délután az egészségügyi határéték két és félszeresére emelkedett a PM10, azaz a szálló por koncetrációja Nyíregyháza térségében. A szmogos levegőt elsősorban a héten kialakult hideg légpárnának köszönhetjük, mely megakadályozza, hogy egy érkező front "kisöpörje" a rossz levegőt hazánkból.

Az idősebbek és a fiatalok, valamint a légzőszervi betegséggel küzdők számára javasolt, hogy ne tartózkodjanak sokat az utcákon. Az autóvezetők, pedig lehetőség szerint inkább használjanak tömegközlekedési eszközöket.

Fotó: MTI

Hazánkban a tojás a tej mellett az egyik leggyakoribb allergén. Dr. Hidvégi Edit gyermek gasztoenterológust a tünetekről és kezelésről kérdeztük.

Az anya által fogyasztott ételek bizonyos mennyiségben átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is, ezért az ételallergia tünetei már a szoptatás időszakában is jelentkezhetnek: a babánál bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok jelentkezhetnek. A tojást 8 hónapos kor után vezethetjük be a babák étrendjébe. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően fellépő bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, száj körüli zsibbadás, az arc, a torok duzzadása, légzés nehézsége, hányás, hasmenés, hasi fájdalom esetén kell gondolnunk tojásallergiára.

A betegeknél fontos figyelnünk arra is, hogy  ritkán a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkezhetnek. Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat.

A tojásallergia egyetlen kezelési módja, a tojásmentes diéta betartása, mely –különösen gyermekeknél – sokszor nem könnyű feladat. Tojásfehérje számos élelmiszerben található, leginkább a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufélék, a tésztafélék, a krémtöltelékek és fagylaltok tartalmazzák. Fontos, hogy bevásárlás során mindig olvassuk el az egyes ételek összetevőit is.

Az alábbiak tojásfehérje jelenlétére utalnak: albumin, tojás (tojássárgája, tojásfehérje, tojáspor, szárított tojás), tojáshelyettesítők, tojáslikőr, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin, tojáshab.

A gyermekek többsége 3 éves korára kinövi a tojásallergiát. Előfordulhat, hogy ez későbbi életkorra tolódik és az esetek kisebb százalékában ugyan, de a tojásallergia egész élet során megmaradhat.

A fogászati allergiás panaszok elkerülésére, a fogorvosok a titánból készült fogpótlások alkalmazását javasolják. A titán sem nyújt azonban megoldást mindenkinek. Dr. Balogh Katalin allergológus elmondja, miért.

A fogászatban használt fémek közül az allergiás reakciók okozói döntően a nikkel, króm, kobalt, arany és réz. Az aranyról már a 80-as években is kimutatták, hogy fogászati implantátumokban történő felhasználása, az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki. Az implantátumok éppen ezért a legtöbb esetben egy korábban hipoallergénként ismert anyag, a titán felhasználásával készülnek. Az elmúlt években azonban egyre több eset igazolta, hogy az ortopédiában és a fogászatban alkalmazott, titánból készült implantátumok is allergiás reakciót okozhatnak. A titán által leggyakrabban kiváltott I-es és IV-es típusú allergiás reakciók főbb tünetei: égő és bizsergő érzés, szájszárazsággal vagy anélkül, az ízlelés elvesztésével, vagy más általános tünetekkel, úgy mint fejfájás, gyomorhurut, súlyvesztés, ízületi fájdalmak, izomfájdalom. Szájüregi allergia jele lehet bőrvörösség, ajak ödéma, vagy bevérzések a szájpadon, szájüregi fekélyek, íngyulladás, térképnyelv, a szájzug fájdalmas berepedezése, ajak körüli ekcémás bőrelváltozások, vagy a szájnyálkahártya jellegzetes úgynevezett lichenoid reakciói.

Fémallergia esetén az egyetlen kezelési mód, ha a tüneteket okozó fémből készült tárgyak használatát mellőzzük. Érdemes ezért még az implantátumok beültetése előtt fémallergia vizsgálatot végeztetnünk. A fémallergia vizsgálat segítségével igazolható. Fogászati beavatkozások, implantátum beültetése előtt különösen javasolt a teszt elvégzése azon pácienseknél, akiknél egyéb fémre már jelentkezett allergiás reakció. Elengedhetetlen a vizsgálat olyan esetben, ha a beteg már elveszítette egy vagy több implantátumát, az ilyen betegeknél ugyanis közel 50%-ban igazoltak fémallergiát.

Elsősorban a francia nemzet szokásai és tapasztalatai alapján ma már több országban is népszerű az egyes borok sajtokhoz való társítása. A bor legjobb barátjaként is definiált tejtermékek és az alkoholos ital azonban kellemetlen tüneteket is produkálhat az arra érzékenyeknél. A hisztamin intoleranciáról dr. Augusztinovicz Mónikát, a Budai Allergiaközpont allergológus, fül-orr-gégész orvosát kérdeztük.

Mi a hisztamin szerepe a szervezetben?

A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, mely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel kerül be. A hisztamin talán legismertebb funkciója az allergiás reakciókban betöltött szerepe. Az allergiás rohamok alatt a hisztamin hirtelen és nagy mennyiségben szabadul fel, és közvetítő anyagként játszik szerepet a jellegzetes tünetek - orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, csalánkiütés, gyomor-és bélrendszeri panaszok - kialakulásában.

Bizonyos élelmiszerek is tartalmaznak hisztamint eltérő mennyiségben, így az étkezések során is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin szint mértéke.
Mindez problémát akkor jelent, ha a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően. Ezt a jelenséget hisztamin intoleranciának nevezzük.

Milyen tüneteket okoz a hisztamin intolerancia?

A hisztamin normális esetben a májban bomlik le, lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet.

Melyek a magas hisztamin tartalmú ételek?

Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörös bor és sör sajtok, különösen a Camambert, Brie, Gruyere, Cheddar, Roquefort, Parmesan. A sörélesztő, kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom ( különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés / marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.

Milyen lépésekből áll a hisztamin intolerancia vizsgálata és a kezelés?

A kórtörténet felvétele után, amennyiben az allergiát kizártuk és hisztamin intolerancia gyanúja megalapozottnak tűnik, vérvételt végzünk.  Laboratóriumi vizsgálattal igazolható a diamino-oxidáz enzim csökkent szintje.  Diéta mellett étkezés előtt az enzim tabletta formájú bevétele jelent megoldást.

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai:

Allergénmentes környezet

Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak.
A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel.
Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen.

A lakáson belüli allergének (penészgomba, háziporatka) minimalizálására is törekednünk kell.

Várandósság alatt

Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.

Az anyatej szerepe

A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

Probiotikumok és megelőzés

Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

A sós levegő gyógyító erejét már az ókorban is ismerték. Alkalmazható légúti fertőzések, asztma, allergia ellen, de jótékony hatása a bőrproblémák kezelése terén is érvényesül. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász javaslatai következnek.

A sóbarlangok pozitív tulajdonságaira már az 1800-as évek közepén felfigyeltek, a sóbányákban dolgozó munkásoknál ugyanis nem alakult ki tüdőbetegség. Ezt követően számos kutatás igazolta alkalmazásának előnyeit különösen krónikus hörghurut esetén és más légúti betegségektől szenvedők körében.

A sós levegő belégzés útján gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A belélegzett sókristályok a légző járatok öntisztulását segítik elő. A speciális mikroklíma a következő esetekben javasolható: krónikus légzőszervi betegségek, hörghurut, nátha, torokgyulladás, és az arcüreggyulladás. A már említett gyulladáscsökkentő hatása nem csak belsőleg, de bizonyos bőrbetegségek kezelésére külsőleg is eredményesen alkalmazható: pikkelysömör, ekcéma, allergiás bőrbetegségek. Asztmás betegek esetében azonban a magas sókoncentráció rohamot is provokálhat. Különösen fontos ezért, hogy a betegek a terápia megkezdése előtt kezelőorvosukkal egyeztessenek.

A sós levegő jótékony hatását: sókabinban, sóbarlangban, vagy gyermekek számára sóhomokozóban már az ország több pontján is élvezhetjük. A gyógyulásról otthonunkban is gondoskodhatunk, sós levegő szűrő segítségével már a lakásba is sós levegőt varázsolhatunk.

A hűvösebb napok beköszöntével egyre több időt vagyunk kénytelenek a lakásban tölteni. Felnőttek esetében is, de különösen gyermekeknél fontos, hogy a belső levegő minősége megfelelő legyen. Ezzel ugyanis nagymértékben segíthetjük különböző légúti fertőzések és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.
Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai következnek.

A napjait túlfűtött szobában töltő, a kelleténél melegebb öltözetben utcára vitt gyerekeket pedig könnyebben megtámadják a téli, hurutos légúti betegségeket előidéző kórokozók is. Az ideálisnál hidegebb levegő pedig a kezek, lábak vérkeringésének a csökkenéséhez, lehűléséhez vezet, valamint a nyálkahártyák védekezőképességét is csökkentheti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, majd köhögés.

A lakásban nappal 23-24, éjszaka 20-22 fok az ideális hőmérséklet.

Fűtési szezonban, a lakások típusától függően két gyakori probléma jelentkezik a belső levegő páratartalmával kapcsolatban. A lakások egy részében a túlfűtöttség következtében a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A nedves környezet pedig ideális terepet biztosít a penészgomba és a háziporatka elszaporodásának, mely egyéni érzékenységtől függően allergiák kialakulásához vezethet.

A belső levegő ideális páratartalma 40-60 százalék közötti, ez higrométer segítségével mérhető.

A dohányfüst belélegzése növeli a hirtelen csecsemőhalál veszélyét, az asztma kialakulásának kockázatát és fogékonnyá tesz különböző fertőzésekre. Leginkább a kisbabákkal legközelebbi kontaktusban lévő anya dohányzása a károsító.

Kisgyermekes családoknál ezért különösen fontos, hogy a szülők és a lakásban tartózkodó felnőttek kerüljék a dohányzást!

Antibiotikumok mellé, hasmenéses betegségek kezelésére kötelező, emésztési panaszokra ajánlott. A probiotikumok, sokoldalú felhasználásuk mellett segíthetnek az allergia megelőzésében is. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, alkalmazásukkal kapcsolatban kérdeztük.

A probiotikum kifejezés több, különböző jótékony baktérium törzset jelöl. A probiotikumok a bélrendszerben találhatóak, szinte születésünktől fogva bélflóránk természetes részei, melyet szoptatással, vagy probiotikum tartalmú tápszer adásával tarthatunk egyensúlyban. Ez az egyensúlyi állapot azonban különböző okokból bármely életkorban felborulhat.

Az antibiotikumok szedése során például nem csak a kórokozók, de a jótékony baktériumok is elpusztulnak. Az egészséges bélflóra felborulását eredményezheti még a fokozott stressz, helytelen táplálkozás, hasmenéssel járó betegség, vagy gyulladásos bélbetegség. Ezek következtében jelentkezhetnek a főként haspuffadással, hasmenéssel járó kellemetlen tünetek. Ilyen esetekben probiotikumok szedésével kell gondoskodnunk a normál bélflóra helyreállításáról.

Fertőzéses megbetegedések esetén az elfogyasztott probiotikum kiszorítja a bélben levő kórokozó baktériumokat, gombákat, gátolja a vírusok káros hatását. Hasmenéses betegségek alatt vagy után adva segít a normál bélflóra helyreállításában. Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében is. Csecsemőkorban a probiotikumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a „jó baktériumok” adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás megbetegedések leggyakoribb kiváltói a táplálékok. A táplálékallergia tüneteiről és a vizsgálati lehetőségekről dr. Polgár Marianne, gyermek gasztroenterológus ad felvilágosítást.

A gyermekkori táplálékallergia előfordulása a 3 év alatti gyermekek körében 6-8% körüli. Az allergiás tünetek leggyakrabban a bőrön jelentkeznek, a csecsemő- és kisdedkori ekcéma oka az esetek közel 30%-ában táplálékallergia. A másik gyakori tünetcsoport a gyomor-és bélrendszert érintő panaszok: a gyermekeknél görcsös hasi fájdalom, hányás, hasmenés, étvágytalanság, a súlyfejlődés megállása tapasztalható.

Reflux mellett gyakran társbetegségként tejallergia is kimutatható, de csecsemő- és kisgyermekkorban a táplálékok okozhatnak légúti tüneteket is. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, melyet főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

 Táplálékallergiára utaló tünetek esetén a vizsgálat első lépése a részletes anamnézis, vagyis a beteg kikérdezése. Gyermekek esetében a szülőknek érdemes végiggondolni, előfordult-e a családban korábban allergiás betegség, milyen ételeket fogyaszt a gyermek, mikor jelentkeztek először a tünetek. Az allergének azonosítása 2 év alatti gyermekek esetében főként vérvizsgálattal történik, általában későbbi életkorban alkalmazzuk a prick-tesztet, de az allergia diagnózisának nélkülözhetetlen része a táplálék elimináció. Ennek lényege, hogy bizonyos ételek, étrendből történő kiiktatásával ellenőrizzük, hogy továbbra is jelentkeznek-e a tünetek. Az allergia diagnózisát igazolja, ha az elvont táplálékokat visszaadva a betegségi tünetek ismét megjelennek.

A mennyezeten, az ablakok, vagy a bejárati ajtó sarkaiban megbúvó penész könnyen észrevehető és igyekszünk is mihamarabb megszabadulni tőle. Ha azonban látszólag minden ok nélkül, hosszabb ideje tartó orrdugulás, köhögés gyötör a lakásban, ideje benézni a szekrények, falvédők mögé! Dr. Balogh Katalin allergológus a penész káros hatásaira és a rejtett penész lelőhelyekre hívja fel a figyelmet.

A penész megjelenése nem pusztán esztétikailag zavaró, de súlyos következményekkel is járhat, a házban élők egészségére nézve. A betegek tévesen, gyakran megfázásként kezelik az őszi-téli időszakban jelentkező panaszokat. Kezdetben légúti irritációt, orrdugulást, köhögést tapasztalnak, megfelelő kezelés hiányában pedig az elhúzódó panaszok következtében idült arcüreggyulladás is kialakulhat. A megfelelő gyógykezelés mellett fontos, hogy a probléma forrását is megszüntessük.

A penészgomba a magas páratartalom mellett különösen kedveli a hűvös, sötét zugokat. A fürdőszobai mosdó, szobanövények cserepei, konyha és ajtók, ablakok körüli, jól látható területeken kívül a lakásban akkor is magas lehet a gombaspórák koncentrációja, ha penésznek látszólag nyoma sincs. A probléma ilyenkor gyakran a ház szerkezetén belül, például a gipszkarton falak mögötti területen jelentkezik. A mikro repedéseken átjutó spórák miatt pedig a házban élőknél légúti panaszok jelentkezhetnek. A spórák akár a tapéta alatti területeken is megtelepedhetnek, különösen kedvelt számukra a fűrészporos tapéta által biztosított környezet. Ilyen esetekben a tapéta alatt megindult penészesedésre gyakran csak egy-két gyanús folt, elszíneződés figyelmeztet. A lakásban lévő hangszigetelés, vagy állmennyezet is számos gombatelepet rejthet. A külső, különösen az északi falakra helyezett ágyak, beépített szekrények, falvédők és képek mögötti területek átvizsgálása során is penészgomba telepekre lelhetünk.

Hajfestékek, arclemosó, krém, alapozó, szemfestékek, napvédő krémek, parfümök, körömlakkok. Egy nő bőre naponta megszámlálhatatlan illat- és színezőanyaggal, tartósítószerrel kerül kapcsolatba. Nem csoda tehát, hogy az utóbbi években megemelkedett a különböző bőrallergiák előfordulása is. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus a tünetekről és kozmetikumokról nyilatkozott.

Az allergiás reakció kialakulhat a termék használatát követően rövid idővel, de jelentkezhet akár napokkal, hetekkel később is. Ilyen esetekben nehezebb a kiváltó okok meghatározása. A leggyakrabban észlelt tünetek általában bőrpír, kiütés, hámlás és duzzanat a bőrfelszínen. A tünetek kezeléséhez bőrgyógyászati vizsgálat során kaphatunk segítséget. A bőrtünetek gyógyítása után érdemes kideríteni, hogy mi okozta a tüneteket, ekkor elvégezzük az epicutan allergia vizsgálatokat.

A bőrre egy speciális tapasz segítségével rögzítjük a vizsgálni kívánt anyagokat, majd többszöri leolvasást követően meghatározható a tüneteket kiváltó allergén.

 Napjainkban számos olyan termék kapható, amelyet hypoallergén jelzővel látnak el. Fontos azonban tudnunk, hogy ezek a kozmetikumok sem jelentenek teljes biztonságot az allergiás reakciók elkerülésére. A természetes alapanyagokból készült kozmetikumok sem mindenki számára jelentenek megoldást, nem ritka ugyanis, hogy épp bizonyos gyümölcs –citrus-, vagy gyógynövényfélékkel szemben alakul ki érzékenység.

 Az allergiás reakciók elkerülésének érdekében azt javaslom, ha bizonyos kozmetikumokat évek óta problémamentesen használunk, ragaszkodjunk hozzájuk. A termékek folyamatos váltogatásával ugyanis könnyen bukkanhatunk egy olyan összetevőre, ami allergiás tüneteket okoz. Amennyiben eddig nem sikerült megfelelő terméket találnunk, javasolt szakemberhez fordulnunk, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat és az eredmények tükrében javaslatot tesz, hogy milyen termékcsaládból érdemes válogatnunk.

A tünetek akár olyan mindennapos használati tárgyakkal való érintkezés után is jelentkezhetnek, mint a gumikesztyű, papucs, vagy esőkabát.

Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológust kérdeztük.

A latex gyakori alapanyaga az egészségügyben használt eszközöknek. A műtétek során is használatos kesztyűk, az injekciós fecskendők, intubáló tubusok, katéterek és kesztyűk is tartalmazzák.
A latex-érzékenység ezért a leggyakoribb az egészségügyi dolgozók között, de szintén foglalkozási ártalomnak számít fodrászoknál és élelmiszeripari dolgozóknál. Sok, a hétköznapokban gyakran használt tárgy is tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél: ilyen a csecsemők számára készült cumi, az esőkabát, a labda, papucs, gumióvszer, vagy a ruha gumírozása is.

 A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik. Ritkább esetekben bekövetkezhet szívritmus emelkedés, remegés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, anafilaxiás sokk.

A latex-allergia vizsgálatokkal igazolható. Kezelésének egyetlen módja a latex tartalmú eszközök használatának mellőzése. A tünetek kezelése kapcsán említést kell tennünk a latex-gyümölcs keresztreakciókról. A latex allergiások számára ez okból a banán, avokadó, eper, mangó, őszibarack és citrusfélék fogyasztása nem javasolt. A felsoroltakon kívül gyakori társult allergén a mogyoró, papaya, burgonya, paradicsom is.

A nagy érdeklődésre való tekintettel visszatérünk egy korábbi bejegyzéshez, melyben a csecsemőkori ekcéma és a későbbi életkorban megjelenő ételallergia közti összefüggés okait kutattuk. Dr. Hidvégi Edit, gyermek gasztroenterológust most a megelőzésről kérdeztük.

Az előző írás alapján úgy tűnhet, a csecsemőkorban jelentkező ekcéma egyenes utat jelent a majdani ételallergiához.

Az allergiás menetelés folyamata valóban egyfajta törvényszerűség?

- Az allergiás menetelés végső állomása az iskolás kor környékén megjelenő asztmás betegség, de ahogyan ez sem jelentkezik minden gyermeknél, úgy az sem ismert, hogy a kezdeti jelek után a gyermek tünetei átlépnek-e más típusú allergiába.

Pontos adat nincs arra vonatkozóan, hogy a csecsemőkori ekcéma az esetek hány százalékában jár a későbbiekben további allergiás tünetek megjelenésével, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenség nagyon gyakori.

A megelőzés kapcsán felmerül a kérdés, hogy ekcémás csecsemő esetében a hozzátáplálás során befolyásolható, illetve csökkenthető-e a későbbi ételallergia kialakulásának kockázata?

- Biztos recept nincs a folyamat megfékezésére, azonban szülőként törekednünk kell a megelőzésre. Amennyiben a családban előfordult allergia, akár egyik, akár másik szülő részéről, a szoptatás nagymértékben segít csökkenteni a gyermeknél az allergiás tünetek kialakulását. Kutatások bizonyítják a probiotikumok szerepét is az allergia megelőzésében: csecsemőknél például csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A hozzátáplálás során is fontos ügyelnünk az ételek bevezetésének időpontjára. A legújabb ajánlások alapján a fél éves kor környékén, még a szoptatás alatt bevezetett ételek kevésbé lesznek allergének. Ezen kívül az olajos magvak (mandula, mogyoró, dió stb.) kerülése is ajánlott a gyermek 3 éves koráig.

Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével. Bármennyire is azt hisszük, a poratka-allergia nem azonos a háziporra való érzékenységgel.

A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

 A házipor-atka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a háziporral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását

(a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő.

Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. 

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

A hazai lakosság ötöde szenved egész évben, vagy szezonálisan, az év egy adott időszakában ismételten visszatérő panaszok formájában az allergiás nátha tüneteitől. A legtöbb panaszt a parlagfű allergia okozza, melynek tünetei a nyári-kora őszi hónapokban jelentkeznek. Az immunterápiás kezelést dr. Balogh Katalin, allergológus mutatja be.

A parlagfű allergia jellegzetes tünetei, az orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, szemviszketés a nyári hónapokban jelentkeznek. A növény virágzása július közepétől október közepéig tart, augusztus közepén éri el tetőpontját. Sokak számára a hagyományos kezelésekkel elért eredmény nem kielégítő, vagy idegenkednek a gyógyszerek szedésétől, esetleg tartanak betegségük súlyosbodásától. Számukra jelent ideális megoldást az immunterápiás kezelés, melynek segítségével tartósan megszabadulhatnak az allergiás tünetektől.

Az allergén-specifikus immunterápia célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót, méghozzá azáltal, hogy a beteg szervezetét az allergén magas fokban tisztított kivonatának, szigorúan ellenőrzött adagolásával hozzászoktatjuk ahhoz. Az immunterápia segítségével így az allergiás beteg immunrendszere megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, valamint az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy újabb dolgokra allergiássá váljon, és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását.

A tapasztalatok szerint az allergiás tünetek már az első évben jelentősen csökkenek, a teljes terápia időtartama azonban egyéntől függően 3-5 év. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát parlagfű allergia esetén a kezelést célszerű áprilisban megkezdeni. Az immunterápiás kezelés megkezdése előtt allergiavizsgálatot végzünk, majd a diagnózis alapján a kezelőorvos személyre szabott terápiát állít össze. A kontroll vizsgálat időnként itt is szükséges.

Parlagfű szezon idején sokan, sokféle megoldást keresünk az allergiás tünetek csillapítására. A gyógyszeres kezelés mellett létezik egy módszer, mely egyrészt a stressz csökkentésével, másrészt a hatékony légzéstechnika segítségével teheti könnyebbé a pollenszezont.

Kertész Katinka, autogén trénert kérdeztük.

 Az allergiával kapcsolatos kutatások is régóta keresik az allergia és a lelki tényezők közti összefüggés okát. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a beteget érő folyamatos, mindennapi stresszhelyzet is egy lényeges környezeti tényező, mely szintén szerepet játszhat az allergia kialakulásában. Az allergiás tünetek többségében jól kezelhetők gyógyszeres terápia segítségével, azonban előfordul, hogy a beteg panaszai a kezelés ellenére sem javulnak. Ilyen esetekben felvetődhet, hogy a stressz nem csak a betegség megjelenésében, de a tünetek rosszabbodásában is szerepet játszhat, vagyis az állapotromlás hátterében lelki problémák állnak. A már kezelt betegeknél az új, súlyosabb tünetek megjelenésének hátterében gyakran munkahelyi, magánéleti konfliktus áll.

A lelki tényezők tehát fontos szerepet játszanak az első tünetek megjelenésében épp úgy, mint a már meglévő panaszok felerősödésében. A folyamatos stressz és a lelkünket nyomasztó terhek ellen úgy vehetjük fel a harcot, ha megtanuljuk saját érzelmeinket és testünk működését kontrollálni. Az autogén tréning egy olyan relaxációs módszer, amely erősíti a test természetes, öngyógyító folyamatait. A relaxációs technika elsajátításával az allergiás betegek testük tudatos megfigyelésével képessé válnak a tünetek és a betegség által okozott stressz csökkentésére is. A módszer segítségével az allergiás tünetek súlyossága terén jelentős javulás érhető el, így a gyógyszerek mennyisége egyéntől függően csökkenthető, vagy elhagyható.

Az ekcéma nem csak tünete, de fontos előrejelzője is lehet a későbbi életkorban jelentkező ételallergiás panaszoknak. Az ekcéma és az ételallergiák közötti kapcsolatról dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológust kérdeztük.

A kisgyermekkori ekcémára a rendkívül száraz bőr mellett a végtagok hajlataiban, a nyakon, a fül mögött és a szem körül kialakuló, általában erős viszketéssel járó bőrgyulladás a jellemző. Azokban a családokban, ahol előfordult már allergiás megbetegedés, különös gonddal kell kezelni a csecsemő- és kisgyermekkori ekcéma kérdését. Az allergiás betegségek klinikai megnyilvánulása életkorok szerinti megoszlást mutat.

Az atópiás - allergiára hajlamos - gyermekeknél gyakran az ekcéma jelenti a későbbi allergiás betegségek kialakulásának első állomását. Ezt a folyamatot „allergiás menetelésként” ismerhetjük. A csecsemőkori bőrtüneteket követően, vagy azokkal egy időben a gyermeknél táplálékallergia is jelentkezhet. Az asztma megjelenése inkább a késő óvodáskor-iskoláskorra tehető, míg az allergiás nátha nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél jelenik meg, habár egyre többször észleljük már óvodáskorban is.


A betegségek tehát követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, a későbbi életkorban más allergiákra is hajlamos lehet.

A nyaralásból visszatérve súlyosbodó allergiás tünetekért könnyen lehet, hogy nem csak a parlagfű a felelős. A munkahelyi környezetben számos allergén található, amelyek panaszokat okozhatnak. Dr. Dózsa Izabellát a foglalkozási asztmáról kérdeztük.

A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr (30%), a pékek liszt (9%), a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek, a lakkokkal dolgozók izocianát, a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Nagy számban fordul elő még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók körében.

Allergiás asztma esetén - ha az asztmás panaszokat valamilyen, a munkahelyi környezetben található allergén okozza - az érzékenység kialakulása néhány héttől sok évig is terjedhet. A kifejlődött betegség azután egyértelmű tüneteket produkál: az allergén belégzését követő néhány percen belül köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Így a beteg maga észleli az összefüggést légzési panaszai és a munkahelye között.

A betegség felismerését nehezíti, ha a tünetek az expozíciót követően több óra késéssel, esetleg munkaidő után, otthon jelentkeznek. Ilyenkor a munkahellyel való ok-okozati összefüggés nem mindig vetődik fel. Az összefüggés felismerését segítheti, ha az asztmás panaszok a munkahelytől távol, hétvégén, esetleg szabadság idején javulnak vagy megszűnnek, majd reexpozíció esetén kiújulnak: pl. a hétvégi tünetmentes időszak után hétfőn ismét jelentkezik nehézlégzés a munkahelyén megjelenő betegen.

Az asztma jól kontrollálható krónikus betegség, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. Dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza elmondja, hogyan készüljünk az első vizsgálatra.

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, melynek főbb tünetei a következők: gyakori, főként éjszaka jelentkező köhögés, zihálás, sípoló légzés, mellkasi szorítás, vagy nyomás. A felsorolt panaszok alapján különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkasi röntgen, szükség esetén gyomor pH vizsgálat – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést tüdőgyógyász végzi.

Az első vizitre érdemes a betegeknek alaposan felkészülniük. Lényeges, hogy átbeszéljük milyen gyógyszereket, táplálékkiegészítőket szednek. Tartanak-e háziállatot, dohányoznak, illetve sportolnak-e. A beteg állapotának megfelelően tanácsokat adunk a mindennapokhoz, a továbbiakban próbáljuk kizárni az asztmát súlyosbító tényezőket. A kezelőorvos segítségére lehet, ha a beteg rendszeresen lejegyzi mikor, minek hatására rosszabbodtak, illetve javultak tünetei. Az asztmás tüneteket egyaránt befolyásolhatja a stressz, az időjárás változásai, de a tünetek akár napszakonként is eltérőek lehetnek. Mindezek átbeszélése szintén fontos támpontot nyújt a gyógyszeres terápia beállításához.

A szükséges vizsgálatok elvégzése és a beteg alapos kikérdezése után a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszerek listáját. Az asztma akció tervből azt is megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. A kezelőorvos elmagyarázza a készítmények alkalmazásának helyes módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja.

A nem megfelelően kezelt allergia, rövidtávon a beteg életminőségét rontja, hosszabb távon pedig szövődmények megjelenéséhez is vezethet, mely lehet további allergiák kialakulása, vagy asztmás betegség is. Dr. Balogh Katalin, allergológus a két leggyakoribb tévedésre hívja fel a figyelmet.

Allergia? Irány a patika!
Az allergiás tüneteket a betegek gyakran recept nélkül megvásárolható készítményekkel igyekeznek csillapítani. Az első tévhit azonban épp az, hogy az orvosi vizsgálat nélkül vásárolt antihisztamin tartalmú szerek épp oly hatékonyak lehetnek a tünetek kezelésében, mint a receptre vásárolható allergia ellenes gyógyszerek. Tény, hogy az antihisztamin tartalmú szerek valóban alkalmasak az allergia bizonyos tüneteinek kezelésére, azonban számos panasz ellen kevés segítséget nyújthatnak: például a nyálkahártya duzzanat következtében jelentkező tartós orrdugulás, vagy az allergia gyakori velejárójaként jelentkező gyulladás kezelésére.

Orrcsepp-függőség helyett
Az allergia jellegzetes tünetei az orrfolyás és az orrdugulás. A recept nélkül megvásárolható orrcseppekkel átmenetileg enyhíthetők a panaszok, de a készítmények huzamosabb időn át történő alkalmazásával épp ellenkező hatást érünk el. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez. A recept nélkül kapható orrcseppek használata a betegtájékoztatóban leírt időn túl tehát nem javasolt. Tartós megoldást egy olyan, allergológus szakorvos által felírt, szteroid tartalmú készítmény jelenti, mely hosszú távon képes a gyulladást és a duzzanatot is csökkenteni.

Az allergiás panaszok hatékony kezelésének egyre elterjedtebb módja az immunterápia.

A ma elérhető kezelési módok közül jelenleg ez az egyetlen eszköz, mely nem csak a tüneteket kezeli, de idővel képes a beteget hozzászoktatni ahhoz az allergénhez, amely korábban panaszokat okozott. A kezelés lépéseit dr. Balogh Katalin allergológus ismertette.

Hazánkban ma elsősorban a következő allergénekkel szemben alkalmaznak immunterápiát: parlagfű és/vagy fekete üröm, fűkeverék, gyomok, gabonafélék pollenje, háziporatka, fák és cserjék pollenje, állati szőrök (kutya, macska...) és rovarméreg. (méh, darázs)

Az allergén specifikus immunterápia alsó korhatára általában 5 év, készítményenként változhat.

Felső korhatár lényegében nincs, a beteg egészségi állapota határozza meg.

A kezelés során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során fokozatosan növekvő mennyiségben, nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. 

A kezelés megkezdése előtt az első lépés az allergén pontos azonosítása, ez történhet alkaros bőrteszt segítségével, vagy laboratóriumi úton. Immunterápiás kezeléseknél injekciós és szájon át -nyelv alatt- alkalmazható, ún. szublingvális készítmények léteznek. Pollenallergiák esetén egyre inkább jellemző a szublingvális készítmények alkalmazása tabletta, vagy cseppek formájában adagolva.

Pollenallergiás betegek esetében lehetőség van szezonális allergén immunterápiás kezelésre. A terápia évente 4-6 hónapig tart. A tüneteket kiváltó pollen szóródása előtt 2-4 hónappal kezdjük el, és folytatjuk a virágzás idején is, 1-2 hónapig. Az eredmények az esetek többségében már az első év pollenszezonjában mutatkoznak.

A terápia teljes időtartama 3-5 év, melynek hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

A nyári hónapokban egymást követi a finomabbnál finomabb, friss gyümölcsök szezonja.

Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust arról kérdeztük, hogy mit tegyünk, ha fogyasztásukat követően, rendszeresen kellemetlen tüneteket tapasztalunk.

A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, másnéven fruktóz adja. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktóz felszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is.

A fruktóz felszívódás zavarát H2 kilégzéses terhelési teszttel határozhatjuk meg. A kezelésben a magas szacharóz és fruktóz tartalmú ételek kerülése az elsődleges. A terápia mindig egyénre szabott, a diéta időtartama a kiváltó okon múlik: attól is függ, a panaszok öröklött szacharáz zavar, vagy a bélnyálkahártya komplex károsodása miatt jöttek-e létre. Ami magas fruktóz tartalma miatt egyértelműen mellőzendő: az alma, a körte, a birsalma, a füge és a szőlő. A mindennapos használatban levő kristálycukor, porcukor répa-cukrot tartalmaz, aminek része a fruktóz, ezért ez, továbbá a méz is kerülendő. 

Az allergiás betegek nagy százalékánál jelentkezik egy időben asztma is. Ilyenkor az allergének elkerülésére fokozottan ügyelni kell, mert azok könnyen asztmás rohamot provokálhatnak a betegeknél. A tünetekről és kezelésről dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt kérdeztük.

Az asztmás betegségnek különböző típusai léteznek. Attól függően, hogy a panaszokat mi váltja ki, beszélhetünk például fizikai terhelés indukált-, foglalkozási-, vagy allergiás asztmáról. Az asztmás betegek állapotát rendszerint rontja és könnyen rohamot is provokálhat a dohányfüst, a légszennyezettség és sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is. Allergiás asztma esetén a panaszok a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre - hatására jelentkeznek.

A kiváltó okok tehát különbözőek, a tünetek azonban az asztmás betegség típusától függetlenül hasonlóak: köhögés, sípoló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi feszülés érzés.

Asztmás tünetek esetén mindenképp érdemes orvosi segítséget kérnünk annak érdekében is, hogy megakadályozzuk a panaszok súlyosbodását. A szükséges vizsgálatok elvégzése és a beteg alapos kikérdezése után, amennyiben asztma igazolódik, a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszerek listáját. Az asztma akció tervből azt is megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. A kezelőorvos elmagyarázza a készítmények alkalmazásának helyes módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja.

Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik - főleg allergiaszezonban - olyankor is erősödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben. A panaszokat ez esetben keresztallergia is okozhatja. Az okokról dr. Balogh Katalin, allergológust kérdeztük.

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük. Egyik legismertebb a görögdinnye-parlagfű keresztallergia.

A keresztallergiáknak az orális allergia szindróma kialakulásában van leginkább szerepe. Ilyen esetekben a szájüregben lép fel először az allergiás válasz. Fontos ismertetőjele, hogy a szájüregben kellemetlen viszketés alakul ki, ajakduzzanat, nyelvduzzanat, garatvizenyő, hasi görcsök jelentkezhetnek, nagyon ritkán anafilaxia is előfordul.

Parlagfű allergiásoknál a görögdinnye mellett problémát okozhat a sárgadinnye, paradicsom, uborka fogyasztása is.

A keresztallergia kezelésének egyik módja, ha a beteg a tüneteket okozó ételek fogyasztását mellőzi. Sokan azonban nem szívesen mondanak le nyári hőségben egy szelet hűsítő görögdinnye elfogyasztásáról, számukra jelenthet megoldást az immunterápia.

A kezelés hatékonyan alkalmazható mind az allergiás, mind pedig az orális allergia szindróma tüneteinek kezelésében. A kezelés eredményességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy az allergiás tüneteket már most, az allergén növények virágzásának időpontjában megfigyeljük, hogy a szakorvossal egyeztetve pollenszezon előtt 2-4 hónappal a terápiát megkezdhessük.

Márka, ár, faktorszám. Több szempontot is mérlegelünk, mikor a tökéletes naptejet keressük. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-kozmetológus még egy fontos tényezőre hívja fel a figyelmet.

 Nem szabad figyelmen kívül az a tényt sem, hogy a kozmetikai készítmények is allergiát válthatnak ki, vagy a napfény és a kozmetikai készítmény együttes hatására fotoallergia alakulhat ki.

A tünetek nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem a test egyéb pontjain is: a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.

Az allergiáért elsősorban a készítményekben lévő illatanyagok és konzerválószerek a felelősek. Az érzékeny, allergiára hajlamos emberek ezért különös odafigyeléssel válasszák ki kozmetikumaikat!

A készítmények kiválasztásakor alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak, fényérzékenyítők és a verejtékkel se lépjenek reakcióba. Sajnos ezeknek a kívánalmaknak ma még nem minden készítmény felel meg.

Az okok felderítése összetett feladat, tehát amennyiben a termék elhagyásával és egy más márka választásával sem oldódnak meg problémáink, úgy feltétlenül kérjük bőrgyógyász szakorvos segítségét.

Ne feledjük el, amennyiben új terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, s mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt egész testünkön alkalmaznánk!

Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász tanácsai az asztmás roham megelőzéséhez:

Asztmás rohamot számtalan tényező provokálhat. Kiválthatják bizonyos fertőzések, allergének, de az időjárás változásai és lelki megterhelés is elősegíthetik kialakulását. A súlyosabb rohamokat jó eséllyel megelőzhetjük, ha a megfelelő gyógykezelést a kezdeti jelek észlelésekor alkalmazzuk. Kezdeti jeleknek, figyelmeztető jeleknek nevezzük azokat, melyek sokszor már napokkal előbb jelzik az asztmás roham közeledtét, vagy közvetlenül az asztmás roham elején jelentkeznek. Rendszerint megelőzik a súlyos tünetek kialakulását, és figyelmeztetően hatnak, lehetővé téve a roham kifejlődésének megakadályozását.

A kezdeti tünetek közé tartoznak:

• Elsősorban éjszaka, vagy terhelésre jelentkező gyakori köhögés

• Légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása.
• Testmozgás során gyengeség érzet, főképpen ha ez sípoló légzéssel, szapora légzéssel illetve köhögéssel társul.
• A levegő csúcsáramlásának lassulása (légzésfunkciós készülékkel mérhető)
• Meghűlés, felső légúti hurut jelei.
• Alvászavarok.
  
  

A kezelőorvossal egyeztetve minden beteg elkészítheti a személyre szabott asztma akció tervet, amely tartalmazza a szükséges gyógyszerek alkalmazásának módját, melyek segítségével a súlyosabb rohamok megelőzhetők.

Égő, szúró, viszkető érzés – a méh-, vagy darázscsípés normál tünetei. Dr. Pintér Judit allergológustól azt is megtudhatjuk, hogy mit tegyünk, ha a panaszok ennél súlyosabbak, vagy fokozódnak?

A méh- és darázsméreg allergia tünetei lehetnek enyhe, helyi panaszok, de súlyos, életveszélyes állapot is kialakulhat. Az enyhébb panaszok közül különös figyelmet igényel, ha a csípés helyén több napon át tartósan fennálló, vörös, viszkető, nagyméretű, 12 cm-t meghaladó átmérőjű duzzanatot tapasztalunk. A csípés helyén jelentkező szokatlan reakciók – elhúzódó, az átlagosan nagyobb méretű duzzanat - után mindenképpen forduljunk allergológus szakorvoshoz.

Méh, darázsméreg allergia esetén – szerencsére ritkán- már az első csípés is súlyos allergiás rohamot válthat ki. Ha azt tapasztaljuk, hogy a csípést követő rövid időn ( 20-30 percen) belül az egész testen bőrkiütések, bőrvörösség keletkezik, az ajak, a szem vizenyősen beduzzad, fulladás lép fel, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. A beteg állapota ilyen esetben gyorsan romolhat és akár pár perc alatt is kialakulhat a legsúlyosabb, akár végzetes kimenetelű reakció, az anafilaxia, melynek során szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki.

A darázs- vagy méh méreganyagra adott allergiás reakció vérvizsgálattal, a szervezetben IgE ellenanyag kimutatásával igazolható. Ebben az esetben a szükséges gyógyszerek mellett hozzájuthatunk a gégevizenyő, így a fulladás megelőzésére szolgáló auto-injektorhoz is. Az önbelövős fecskendőt a csípés után azonnal használva a szakszerű segítség megérkezéséig megelőzhetjük a súlyosabb, akár végzetes tünetek kialakulását.

Fontos, hogy a vérvizsgálat nem csak a csípést követő napokban, de az egész év folyamán bármikor elvégezhető, az allergiát igazoló ellenanyag kimutatható.

Allergia bármely életkorban jelentkezhet, így nem ritka, hogy pollenszezonban már az óvodáskorú gyermekek is orrdugulásról, tüsszögésről panaszkodnak.
Dr. Balogh Katalin allergológust a tünetekről és vizsgálatokról kérdeztük.

Az utóbbi években sajnos nem csak az allergiások számának emelkedésében tapasztalható változás, de a tünetek is egyre fiatalabb életkorban mutatkoznak. A légúti allergiára jellemző tünetek előfordulása korábban 5 éves kor környékén, vagy később volt tapasztalható, napjainkban azonban egyre gyakoribb, hogy már 3-4 éves gyermekeknél is jelentkeznek a szénanátha tipikus jelei.

Ha a gyermek jellemzően az év egy adott időszakában tüsszög, orrfolyás, orrdugulás jelentkezik, szemviszketésre panaszkodik, akkor valóban felmerül a szezonális allergia gyanúja. A tünetek jelentkezhetnek egész évben is, ilyenkor a panaszokat jellemzően lakáson belüli allergén váltja ki, ez lehet háziporatka, vagy háziállatok szőre is.

Fontos, hogy a tüneteket ne keverjük össze a tavaszi-őszi időszakban gyakori náthával. Egyértelmű különbség, hogy a náthás panaszok rendszerint rövid időn belül megszűnnek, ezen kívül az allergia nem okoz hőemelkedést, lázat sem.

Az allergia vizsgálata történhet alkaros bőrteszt, vagy vérvizsgálat segítségével. Az, hogy mikor, melyik módszerrel vizsgálunk, egyéni elbírálás kérdése. Kisebb, 2 év alatti gyermekeknél jellemzően vérvizsgálattal történik az allergének meghatározása, de pollenszezonban, életkortól függetlenül is, ugyanezzel a módszerrel végezzük a vizsgálatot. Az alkaros bőrtesztet, vagy Prick-tesztet rendszerint nagyobb gyermekeknél, felnőtteknél és szezonon kívül alkalmazzuk.

Vörös, viszkető foltok, rohamszerű viszketési inger. Az ekcémás tünetek hatékony csillapításához a szakszerű kezelés mellett hasznos, ha a következő tanácsokat is betartjuk. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus javaslatai:

Az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. 

A kezelésében alkalmazott helyi szteroid és immunmoduláló készítmények mellett a terápia fontos része a száraz bőr megóvása, a rendszeres bőrápolás, lipidpótlás biztosítása. A naturkozmetikumok használata javasolható, de tudnunk kell, hogy bizonyos gyógynövények erős allergénként is szerepelhetnek. Tisztálkodáshoz és szépségápoláshoz válasszuk inkább a gyógyszertárban beszerezhető, speciálisan az ekcémás bőr ápolására kifejlesztett illatanyag- és színezékmentes készítményeket.

Az étkezések során –a táplálékallergiás betegek kivételével- nem szükséges külön diétát tartani. Táplálkozásunk legyen változatos, friss összetevőkben gazdag. A tartósítószereket és adalékanyagokat érdemes elkerülnünk. Az erős, fűszeres ételek fogyasztása nem javasolt, mivel ezek a verejtékkel távozva fokozhatják a tüneteket.

Az ekcémás betegeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk bőrük megfelelő hidratálására. Kádban való hosszas fürdőzés helyett válasszuk inkább a zuhanyozást, utána speciális testápoló használata ajánlott.

A ruházat megválasztásánál ügyeljünk rá, hogy a bőrrel lehetőleg csak pamut ruhanemű érintkezzen, kerüljük a műszálas anyagokat és a gyapjút.

Az allergia kellemetlen tünetei közül - a betegek elmondása alapján - a legtöbb problémát az orrdugulás okozza. Dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész tanácsai következnek.

Mit ne tegyünk?

A recept nélkül kapható orrcseppek használata a betegtájékoztatóban leírt időn, általában egy héten túl, nem javasolt. Az orrcseppek ugyanis a nyálkahártya térfogatának csökkentésével biztosítják a szabad légzést. A készítmények használatával az orrnyálkahártya vérellátását biztosító erek összehúzódnak, ilyen módon az érintett területen csökken a véráramlás, s az addig jelentősen duzzadt nyálkahártya mérete lecsökken. A készítmények huzamosabb időn át történő alkalmazásával azonban épp ellenkező hatást érhetünk el. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.

Hogyan kezelhető?

A háttérben álló okok felmérése - az allergiavizsgálat mellett - történhet a fül-orr-gégészetben használt endoszkóp, vagy 3D CT készülék segítségével. Így jól áttekinthető az orrüreg teljes területe, pontos képet kaphatunk az orrnyálkahártya állapotáról, az esetleges szervi elváltozásokról is. A pontos diagnózis felállítása után a betegek minden esetben egyéni, személyre szabott kezelési tervet kapnak az orrdugulás megszüntetéséhez. Amennyiben egyéb szervi eltérés nem mutatható ki, az allergiás orrdugulás kezelésére a szakorvos által felírt, receptre kapható szerek nyújtanak hosszú távú megoldást. Ezeket a készítményeket minden esetben a felírt módon és ideig szükséges alkalmazni a kívánt hatás elérésére és a szövődmények elkerülése érdekében. A gyógyszeres kezelés hasznos kiegészítése lehet a sós vizes orröblítés, az orrnyálkahártya speciális fénykezelése- a Rhinolight terápia - vagy a száraz sókamra kúra is.

A nyári melegben az ásványvíz mellett más italokkal is szívesen oltjuk szomjunkat. A színes, cukrozott, ízesített üdítők azonban nem csak a plusz kilók miatt jelentenek veszélyt. Az ételadalékokról dr. Balogh Katalin, allergológust kérdeztük.

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák.

Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

 Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

Az élelmiszer-adalék allergia vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevő epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia.

Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevőt tartalmazó készítményeket.

A szénanáthás tüneteket gyakran összetéveszthetők a megfázásos panaszokkal. A két betegség közti különbségekről dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, allergológust kérdeztük.

Hideg italok fogyasztása, nem megfelelő klímahasználat – a nyári nátha tipikus kiváltó okai. A tünetek valóban hasonlóak, az allergiát azonban valamilyen allergén okozza. Allergia esetén a tünetek jelentkezhetnek egész évben, ez esetben az allergének valószínűleg a lakáson belül keresendők, a leggyakrabban poratka, háziállatok szőre, vagy penészgomba lehetnek. A szezonálisan kialakuló panaszokat pollenek okozhatják. Ilyen esetben az allergiás tünetek: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, köhögés tipikusan az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek.

A leggyakoribb és talán legismertebb allergén növény a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus közepétől szeptember közepéig éri el csúcsidőszakát.

A felsorolt panaszok esetén az allergén bőrteszttel, vagy vérből végzett vizsgálattal könnyen azonosítható. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Azon anyag körül, melyben található allergénre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki amellett, hogy viszketés is jelentkezik. Az allergén azonosítása után a kezelőorvos összeállítja a személyre szabott kezelési tervet, illetve hasznos tanácsokat kaphatunk a mindennapokhoz, melyek segítségével a gyógyszeres kezelés még eredményesebbé tehető.

A túl hideg levegő és a rosszul karbantartott légkondicionáló nem tesz jót. Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász azt is elmondja, miért.

Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy –különösen gyerekek esetében – mellőzzük a légkondicionáló túlzott használatát, nem tartózkodunk a klímából kiáramló hideg levegő útjában, elkerülve ezzel a nyári náthás, meghűléses tüneteket, ízületi panaszokat.

Ha a klíma bekapcsolását követően kellemetlen, poshadt szag áramlik a berendezésből, a jelenség oka nem más, mint a készülékben lerakódott kosz, por, baktérium- és gombatenyészetek.

A légkondicionálókban leggyakrabban található mikroorganizmusok közül talán a legfontosabb a Legionella. Az általa okozott enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár.

A nem megfelelően karbantartott berendezések ezen kívül az alábbi betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet:

 -hypersensitiv pneumonitis, (túlérzékenység okozta tüdőgyulladás)

-asztma,

-allergia,

-szisztémas mycosis, (az egész szervezetet érintő gombafertőzés)

-aspergillosis, (tüdőben előszeretettel megtelepedő gomba okozta gyulladás)

A szakszerű tisztítás megakadályozza, hogy a készülékben a különböző mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, majd a klíma bekapcsolásával folyamatosan keringetésre kerüljenek a beltéri levegőben. A munkahelyi, otthoni és az autóban felszerelt klímát évente legalább egyszer vegyszeresen ki kell tisztíttatni, vagy, ha a szűrőt már nem elég vegyileg kezelni, akkor az egészet ki kell cserélni.

A berendezések karbantartásához mindig kérjük szakember segítségét, ezzel sok bajt előzhetünk meg.

Pollenek, poratka és penészgomba. Tippek az allergénmentes autózáshoz.

1. Alapos tisztítás és szárítás után használjunk gumiszőnyeget, ami praktikus darab, ha a cipőnkkel bevitt pollenektől, szőnyegre kiömlött italoktól és ezáltal a penészgombáktól rövid úton szeretnénk megszabadulni a következő takarítás alkalmával.
2. Ha az autóban kellemetlen szag terjeng és minden elfelejtett sültkrumplit és almacsutkát felfedeztünk, nézessük át a klímaberendezést. Ezt különösebb ok nélkül is érdemes minden évben, a nyári szezon előtt megtennünk, mivel használaton kívül könnyen penészgombák szaporodhatnak el benne.
3. Az üléseket borító szövetkárpit az otthoni kanapéhoz hasonlóan a poratkák melegágya, ezért porszívózzuk át rendszeresen.
4. A velünk utazó házi kedvencet nem csak biztonsági okokból érdemes ketrecben szállítani, de így jelentősen csökkenthetjük a légtérbe jutó, allergizáló szőr és állati hámsejtek mennyiségét.
5. A frissen vásárolt, új autó illata ugyan semmihez sem fogható, azonban érdemes mérlegelnünk egy alapos szellőztetést, mielőtt használatba vesszük. Az illat ugyanis nem más, mint az új kárpitból és műanyagokból párolgó festék- és egyéb vegyi anyagok egyvelege, ezek azonban könnyen irritálhatják a nyálkahártyát.
6. Különösen pollenallergia esetén érdemes felhúzott ablakokkal, bekapcsolt klíma mellett utaznunk, ilyen módon szűrve ki az allergéneket. Nem csak a gyorsabb haladás reményében javasolt utazáshoz a kora reggeli, vagy késő esti órákat választanunk, de ezekben az időszakokban a légszennyezettség mértéke is alacsonyabb.

Közeleg június 30-a, a földhasználók számára törvényben előírt határidő területük parlagfű-mentesítésére. Megkérdeztük dr. Dózsa Izabella allergológust, hogyan is szabaduljunk meg az allergiások első számú ellenségétől.

A parlagfű virágzási ideje július közepétől az első fagyig tart. A növény fejlődése azonban már hónapokkal korábban, március végén megindul a talajban megbúvó magvakból. Április-május hónapokban a magvak többsége (60-70%-a) kikel. A növény irtását már ebben az időszakban megkezdhetjük. A leghatásosabb, ha a növényt gyökérzetével együtt eltávolítjuk a talajból. Természetesen ez a módszer nagyobb területeken nehezen kivitelezhető, itt a leginkább alkalmazott módszer a kaszálás. A parlagfű azonban lekaszálva napok alatt újra hajt, így kiirtásuk szinte lehetetlen. Fizikai megsemmisítésnek egyedül eredményes ideje a pollenszórást megelőző hónapok. 

Ekkor kell úgy elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport és főként ne érlelhessen termést. Ennek érdekében a fiatal, kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után (április-májusban), ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Figyelni kell azonban, nehogy tövet hagyjunk a kaszálás után. Ezen esetben a visszamaradt föld feletti részből új hajtások jelennek meg, melyek azonnal virágba borulva fokozott intenzitással szórják virágporukat.

A vegyszeres gyomirtás a sarabolásnál kissé bonyolultabb művelet. Itt a környezetében élő növények védelme érdekében mindenképpen szükséges részletes környezettanulmányt végezni. A hasznos, védendő növények mellett fontos szempont, hogy vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol emberekkel és főként gyerekeket semmi módon nem veszélyeztetünk (pl. játszóterek, homokozók, stb. kezelés tilos!).

Javában tart a pollen szezon, a legtöbben már felkeresték szakorvosukat és a szükséges gyógykezelések megkezdésével, felkészülten várják az előttük álló időszakot. Dr. Balogh Katalin, allergológus segítségével most bemutatjuk azokat az egyszerű praktikákat, melyek segítségével a mindennapok még könnyebbé tehetőek.

• Pollenallergiások számára különösen fontos, hogy ismerjék, mely időszakban virágzik az a növény, amely az allergiás tüneteket okozza. A pollennaptár mellett érdemes folyamatosan nyomon követnünk az aktuális pollenhelyzetet, az időjárás változásával bizonyos növények virágzása korábbra, vagy későbbre is tolódhat.
• Amíg az allergén növény magas koncentrációban van jelen a levegőben, a lakásban tartsuk inkább zárva az ablakokat. A szellőztetést ne reggel 5 és 10 óra közé időzítsük, a pollenkoncentráció ugyanis ebben az időben a legmagasabb.
• Allergiások számára ajánlott az esténkénti hajmosás, és a gyakori párnahuzat csere, így megelőzhetjük, hogy az éjszaka folyamán a hajunkról a párnánkra tapadt polleneket lélegezzük be, ezzel is nehezítve a nyugodt, pihentető alvást.
• Ez okból érdemesebb, ha nyáron nem a szabadban teregetünk, a frissen mosott, nedves ruhákon ugyanis könnyedén megtapadnak a pollenek, így a ruha viselése közben ismét fokozottan jelentkezhetnek a tünetek.

A júniusban szokatlan forróság és magas UV-sugárzás kapcsán körbejártuk a témát, dr. Zubek Krisztina, bőrgyógyász segítségével.

A napvédők használatánál a leghatékonyabb eredmény eléréséhez kövessük a következő lépéseket:

• Használjunk egy jó, széles spektrumú, legalább SPF 30 számú, benzophenone vegyi és fizikai (titán-dioxid és cink-oxid) védelmet egyaránt biztosító napvédő terméket.
• Bőségesen kenjük be magunkat naptejjel, minden napsugárzás hatásának kitett testrészen, így az összefüggő filmréteggel biztosíthatunk védelmet a káros sugarak ellen.
• A napvédő krém bőrben való felszívódásához megközelítőleg 20-30 perc szükséges és mivel könnyedén ledörzsölhető, így legalább a napozás megkezdése előtt fél órával vigyük fel a bőrre. Fél óra elteltével ismételjük meg a napvédő használatát, hogy az egyenletes fedést mindenhol biztosítsuk.
• Amennyiben egy óránál hosszabb ideig tartózkodunk napon, úgy két óránként ismételten alkalmazzunk napvédőt.
• Úszás, erős izzadás, vagy törölközőhasználat, esetleg ruha általi ledörzsölés esetén azonnal ismételjük meg használatát. Tegyük ezt abban az esetben is, ha a termék „vízálló” felirattal ellátott.
• A rovarriasztó szerek csökkentik a napvédő termék hatását, így, amennyiben egyszerre alkalmazzuk mindkettőt, használjuk magasabb SPF számú krémet.
• Az alkohol tartalmú testápolók, spray-k, vagy gélek zsírosabb, szőrrel jobban fedett testrészeken használatosak. A krémek a száraz bőr védelmére a legalkalmasabbak, s a tejes ápolók felvitele a legegyszerűbb. Speciális stifteket alkalmazhatunk az orr, az ajkak, s a szem körüli érzékeny területek védelmére.

Az előző bejegyzésben az ideális nyaralóhelyekről írtunk. Most azt is elmondjuk, miért érdemes pár napra kilépni a mókuskerékből.

Az allergiás tünetek megjelenésének okait a kutatók a legtöbb esetben örökletes, illetve külső tényezők kölcsönhatásaival magyarázzák.

Kutatások alapján a stressz is egy olyan külső tényező, mely az allergiára hajlamos egyénnél előhívhatja a tüneteket, illetve fokozhatja azok súlyosságát.

 Német kutatóorvosok az allergiát, mint pszichoszomatikus betegséget vizsgálva már 1981-ben leírták, hogy alkati kérdés függvényében bizonyos személyeknél stresszhelyzetben allergiás tünetek jelentkezhetnek.

Megfigyelték, hogy olyan konfliktus helyzetekben, melyek során a betegek érzelmeiket kénytelenek magukba fojtani, az allergiás tünetekhez hasonlóan az orr és hörgő nyálkahártya vérbőséggel és vizenyővel, valamint fokozott nyáktermelődéssel járó duzzanata alakul ki, amelyet a hörgő izomzat görcsös állapota kísér.

Az allergia az esetek többségében jól kezelhető gyógyszeres terápia segítségével, azonban előfordul, hogy a beteg panaszai a kezelés ellenére sem szűnnek.

Ilyen esetekben felvetődhet, hogy az állapotromlás hátterében lelki problémák, munkahelyi, magánéleti konfliktusok állnak. A stressz és az erős érzelmek ronthatják, míg a relaxáció javíthatja az asztmások, illetve az egész évben fennálló tünetekkel küszködő allergiások állapotát.

A nyaralás tervezésekor, allergiásként érdemes figyelembe vennünk, hogy a gondtalan pihenéshez olykor kevés a fürdőruha és a naptej. Merre induljunk és mikor, hogy a pihenés ne az allergiáról szóljon? Dr. Balogh Katalin, allergológus segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat.

1. A nyaralás időpontjának és helyszínének megválasztásakor vegyük figyelembe a számunkra komoly gondokat okozó növények virágzását. Ne menjünk olyan helyre és időpontban nyaralni, ahol és amikor a légkör telített az allergén pollenekkel.
2. A tengerparti nyaralás előnyös az asztmától, krónikus köhögéstől szenvedők számára, de az allergiás, ekcémás betegek tüneteit is kedvezően befolyásolja a sós levegő.
3. A főváros zajától távol, a hegyvidék nem csak nagyszerű túrázási, sportolási lehetőségeket kínál, de tiszta levegőjével nagymértékben hozzájárul az allergiás, asztmás betegek állapotának javulásához. A magasság miatt egyaránt csökken a légszennyezettség és az allergének mennyisége. A háziporatkára érzékenyek számára is ideális a hegyvidéki pihenés, a poratka ugyanis 1500 méter felett életképtelenné válik.
4. Poratka allergia esetén a szőnyegpadlós szobában állapotunk rosszabbodhat.
5. Amennyiben a háziállatok szőrére fokozódnak tüneteink, úgy érdemes arról is tájékozódnunk, hogy az adott szálláshelyre háziállat bevihető-e. Allergének előfordulására így, még a leggondosabb takarítás mellett is számítanunk kell.
6. Penészgomba-allergia esetén kerüljük a medencéhez közeli, nedvesebb szobákat.
7. Ételallergiás beteg számára ajánlott előzetesen tájékozódni a helyi konyha jellegzetességeiről.
8. Utazás előtt, kezelőorvosunkkal egyeztetve gondoskodjunk a szükséges gyógyszerek beszerzéséről. A felírt készítményekből inkább többet vigyünk magunkkal, s tartsuk őket eredeti csomagolásukban.

Ha allergiásként Te is rendszeresen vörös, viszkető szemekkel töltöd napjaid nagy részét, vedd elő a gyereksampont! A Brooklyn’s Long Island Hospital orvosai legalábbis állítják, hogy egy rövid művelettel, 90 százalékkal csökkentheted az allergia okozta szempanaszokat. Nem kell mást tenned, mint egy csepp gyereksamponnal óvatosan átmosni a szemhéjak és a szempillák területét. Ismételd meg naponta kétszer, így a polleneknek esélyük sem lesz!

+ 9 tipp a szemek egészségéért

- Napközben lehetőleg ne érintsük meg, és ne dörzsöljük szemeinket.                                        

- Gyakori és alapos kézmosással védekezzünk a szemet érintő fertőzések ellen.     

 - Az ágyneműt és a párnákat magas hőfokon mossuk rendszeresen, így is csökkentve a szembe jutó allergének mennyiségét.

- A szemek környékén kerüljük a kozmetikumok használatát. 

- Kontaktlencsét, vagy lencsetárolót soha ne használjunk másokkal megosztva!

- Amennyire lehetséges, minimalizáljuk a kontaktlencse napi viselésének idejét.

- Konzultáljunk szemész szakorvossal a napi, eldobható lencsék viselésének lehetőségéről.

- Minimalizáljuk a szembe kerülő allergének mennyiségét. A kerti munkák során viseljünk védőszemüveget, a szabadban tartózkodás közben pedig napszemüveget.

- Napközben használjunk rendszeresen szemcseppet. Ennek kiválasztásában mindenképpen javasolt, hogy szemész vagy allergológus szakorvos segítségét kérjük.

Az eper fogyasztását követően gyakran jelentkeznek allergiás tünetek, ezek egyik formája a csalánkiütés. Dr. Garaczi Edina PhD bőrgyógyász-allergológus elmondta, miért.

A bőrtünetek közül is kimagasló, a lakosság közel 20 %-át érintő probléma a csalánkiütés - másnéven urticaria - a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával járó tünetegyüttes. Az ödéma kialakulásának oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása.

Az urticaria jellegzetes tünetei, a testszerte jelentkező, viszkető csalánfoltok – az akár hónapokig is fennálló krónikus csalánkiütés kivételével - rendszerint gyorsan, akár percek alatt kialakulhatnak, és pár óra, bizonyos esetekben napok alatt elmúlnak. Súlyosabb esetekben a kiütések mellett az ajkak, szemhéjak és nyelv duzzanata is megfigyelhető.

Az arra érzékenyeknél csalánkiütést okozhat a magas hisztamin tartalmú ételek, így például az eper fogyasztása is. Az ún. hisztamin-liberációt okozó anyagok allergiás reakció nélkül is képesek a hízósejtekből hisztamint felszabadítani. Az eper mellett ilyen tulajdonságokkal rendelkezik még a sajtokban is megtalálható tiramin, a tartósítószerként használt szalicil, illetve számos gyógyszer (aspirin, nem szteroid gyulladásgátlók) is.