Allergiák

Hazánkban a lakosság 20-25 százaléka légúti allergiás, köztük is magas azok száma, akiknél a parlagfű és a fűpollen okoz tüneteket. Az allergiaszezon közepén járunk, egyre több érintett fordul allergológushoz tüneteivel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével, az allergiával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdéseket válaszoltuk meg.

Mi a szénanátha?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ellene ellenanyagot termel. Ha szó szerint értjük, a „szénanátha” a pollen allergiát jelenti, vagyis ez esetben az allergiát a virágpor okozza, de ugyanilyen tüneteket más légúti allergén is kiválthat: a házipor atka, állati szőrök okozta allergia is.

Ha a családban van allergiás, én is az leszek?

Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata kb. 25%-kal nagyobb, ha mindkét szülő allergiás, akkor 50%-kal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás (ilyenkor a kockázat 10%). A hajlam azonban nem jelent betegséget. Allergiás tünetek - a betegség - bizonyos külső-belső tényezők hatására alakulnak ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz, vagy ezek kombinációja. Érdekes tényező, de a túlzott higiénés szokások a gyermekek „steril” körülmények között tartása is elősegítheti az allergia kialakulását.

A nyárfa szálló „vattacsomói” miatt tüsszögtem mostanában ennyit?

Hazánkban kb. 2000 féle virágzó növényből kb. 250 faj pollenje – virágpora - viselkedik allergénként. Leginkább a szélbeporzású növények szerepelnek ezek között. A Magyarországon allergénként szereplő fő csoportok sokszor már februárban a mogyoróval kezdődnek, majd a fafélék, májustól a fűfélék. Ekkor virágzik a nyárfa is, aminek magszőre sokakat kínoz, de ez inkább az erre tapadó fűpollen miatt okoz tünetet. Maga a nyárfa pollenje kevéssé allergén. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék- ezek közé tartozik a magyarországi „főbűnös”, a parlagfű is. Nagyon agresszív, tüneteket az első fagy beálltáig okoz, addig pollenjét szórni tudja.

Az étrenddel befolyásolhatjuk a pollenallergia tüneteit?

Pollenallergiásnak óvatosan kell viszonyulni a vegyes virágmézhez, ill. a gyógynövény teákhoz, gyógymódokhoz, mert az arra érzékenyeknél fogyasztásuk felerősítheti az allergiás tüneteket. A keresztallergénként ismert növényeket se fogyasszák, ha az bármilyen tünetet okoz, akár ajak-torokviszketés, nyelv viszketés, szájüregi-vagy ajak duzzanat, rekedtség, légzési panasz előfordulhat. A keresztallergia gyakran mutatkozik meg ilyen tünetekben, ezt orális allergia szindrómának nevezik. Oka, hogy a pollenallergiát kiváltó és a táplálék azonos növényi csoportba tartozik. A legismertebb keresztallegének: parlagfű- görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán nyírfa- mogyoró, cseresznye, kömény, kapor, őszibarack, alma feketeüröm- zeller, répa pázsitfüvek-gabonafélék

A gyógyszeres kezelés mellett, milyen praktikák segíthetnek?

Pollenallergia esetén a nyaralás helyszínét is érdemes úgy megválasztani, hogy a tüneteink ne erősödjenek a szabadság ideje alatt. Ebben segíthet például, ha a parlagfű allergiás beteg nem a Balaton partján, hanem a hegyekben, esetleg a tengerparton tölti a pihenést. Ha ez nem megoldható, már az is javíthat a helyzeten, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük a pihenést. A praktikák közt hasznos lehet még, hogy a szellőztetést inkább kora reggel végezzünk. Pollenszezonban az ágyneműt gyakran cseréljük, hajat, arcszőrzetet minden nap vízzel öblítsük át alaposan. Érdemes nyomon követni az aktuális pollenjelzést és ha magas az allergiát okozó növény pollenkoncentrációja a levegőben, akkor a szabadtérre tervezett programokat inkább elhalasztani.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Akinél egyszer jelentkeznek a pollenallergia tünetei, számíthat rá, hogy az allergén növény virágzásától függően az év azonos időszakában, a panaszai évről-évre visszatérnek majd. Ilyenkor kezdődik a szokásos procedúra: tüneti kezeléshez orrcsepp, szemcsepp, gyógyszerek. Több éve elérhető hazánkban is az allergén immunterápia, ami tartós megoldást ígér: akár 10-12 évre is megszüntetheti a panaszokat, ha vállaljuk a minimum 3 éves kezelés.

Egyre többen keresik

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Immunterápia szekciójának vezetőségi tagja, a Budai Allergiaközpont főorvosa 2008 óta végez immunterápiás kezeléseket. Elmondása szerint, a kezdetben alig ismert terápia iránt ma már nagyobb az érdeklődés mind a betegek, mind pedig az orvosok részéről: - Az évek alatt egyre több allergológiai rendelésen végzik a betegek immunterápiás kezelését, ez is azt mutatja, hogy a terápia iránt ha lassan is, de nő az igény a páciensek részéről. A 2011-es évben megközelítőleg ezer immunterápiás kezelés történt, ez a szám 2013-ben 2500. A saját praxisomban, az elmúlt hat évben összesen közel 300 betegem választotta az immunterápiát.

Tapasztalatok a kezelésről

Az immunterápia oki kezelés, tartósan képes megszüntetni az allergiás tüneteket, mert a szervezetet hozzászoktatja az allergénhez. Ez a folyamat 3-5 éven át tart, ez időszak alatt a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek – foglalja össze a terápia lényegét dr. Balogh Katalin. A tartós hatás eléréséhez a kezelést valóban minimum 3 évig célszerű tartani, de ez nem jelenti azt, hogy addig ne volna érzékelhető a hatása. A betegeim 80 százaléka már az első évben jelentős javulást tapasztal, elsősorban az orrdugulás és a szemtünetek terén.

Túl drága, macerás?

Parlagfű allergia esetén szezonális kezelést végzünk. A növény virágzása előtt 2-4 hónappal kezdjük a készítmények alkalmazását és a szezon végéig folytatjuk. A kezelés így éves szinten 60ezer forint körüli kiadást jelent a beteg részére. Ezzel párhuzamosan az egyéb tüneti szerekre fordított kiadásai folyamatosan csökkennek, majd az eredményes kezelést követően akár 10-12 évre megszűnnek. A készítmények tabletta, vagy nyelv alá adagolható cseppek formájában szedhetőek. Akár gyerekek is végezhetik önállóan, ha képesek az oldatot 2 percig a szájukban tartani, mivel a felszívódás a szájnyálkahártyán keresztül történik.

Túl hosszú kezelés?

A 3 éves kezelési idő első hallásra talán valóban hosszúnak tűnhet, de a tapasztalatok mégis ennek az ellenkezőjét igazolják. Egyrészt pollenallergia esetében szezonális kezelést végzünk, tehát a beteg nem szedi egész évben a készítményeket, a gyakorlatban így alig foglalkozik többet az allergiája kezelésével, mintha a szokásos tüneti szereket használná. A tüneti szerekkel szemben azonban az immunterápia belátható időn belül végleges megoldást is kínál, ami véleményem szerint fontos motiváció a betegeknek a kezelés megkezdéséhez – magyarázza az Allergiaközpont főorvosa. A saját tapasztalataimat támasztja alá egy közelmúltban megjelent vizsgálat is, melyben 81 tanulmány - közel 10 ezer résztvevő – eredményeit összegezték és megállapították, hogy az immunterápiával kezelt betegek lemorzsolódása teljesen átlagosnak tekinthető, 14 százalék körüli.

Asztma ellen is hatásos?

Az immunterápia mindenki számára javasolható, aki nem szeretne hosszútávon gyógyszereket szedni pollenszezonban, vagy akinél a hagyományos tüneti szerek nem hozták meg a várt javulást. Fontos megemlíteni, hogy az immunterápia az egyedüli olyan gyógymód, amely az allergia szövődményeit – újabb allergiák, vagy asztma megjelenése - is képes meggátolni. Egy kutatásban újabb pozitív hatását vizsgálták: 60, átlagosan 8,5 éves, enyhén asztmás gyermek állapotának változását követték nyomon, 10 éven keresztül. Megfigyelték, hogy az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek asztmás tünetei csökkentek, esetükben kevesebb asztma gyógyszer használatára volt szükség.

A pollenallergiásoknak sem kell lemondaniuk a kisebb-nagyobb tavaszi kerti munkák elvégzéséről, de nem árt, ha ügyelnek arra, hogy mikor végezzék a munkálatokat és mit ültessenek. A tünetmentes kertészkedéshez dr. Pintér Judit allergológus, az Allergiaközpont orvosa nyújt segítséget.

Időben szerezze be gyógyszereit!

A pollenallergia által okozott szénanátha ,- az allergén növény pollenszórásának idején - jelentősen megnehezíti az allergiások életét. A már diagnosztizált allergiások minden bizonnyal felkészülten várják a szezont, ismerik a tüneteket okozó növényt és virágzásának időpontját. Dr. Pintér Judit szerint már az első pollenek megjelenésekor tanácsos felkeresni a kezelőorvost, így a gyógyszeres kezelés is időben megkezdhető. Ehhez azonban nem elég a pollennaptárt ismerni, mert az időjárási változások hatására a növények pollenszórása előbbre, vagy későbbre is tolódhat. Lényeges, hogy a betegek az aktuális pollenjelentést is kövessék. Ez mind a hétköznapi életben, mind pedig a tervezett kertészkedés során hasznos segítség lehet.

Az ideális választás

A szabadtéri munkálatokat tehát jó, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük, de a „mikor” mellett az is lényeges, hogy hol, milyen környezetben végezzük a kertészkedést. A növények ugyanis eltérő allergenitással rendelkeznek. A legismertebb allergén a parlagfű, de sok más növény is okozhat hasonló panaszokat az allergiások számára. Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia ezért a pollenallergiás betegeknek olyan növények ültetését javasolja, melyek pollenkibocsátása alacsony. Jó választás lehet számukra a begónia, a dália, százszorszép, a rózsa, a petúnia, a tulipán, a nárcisz és az írisz és a liliom. A fák közül az alma, cseresznye, szilva, vagy magnolia. Azok a növények, melyek pollenkibocsátása magas, jelentősen fokozhatják az allergiás tüneteket. Nem javasolják ezért a kőrisfa, nyírfa, nyárfa, mogyoró, ciprusfélék és fűzfa ültetését. 

Tanácsok allergiásoknak

A szépen gondozott kert kialakítása sok munkát és időt igényel.  A kertészkedést lehetőleg ne a kora reggeli órákban kezdjük, a pollenszám ugyanis hajnal 5 és délelőtt 10 óra között a legmagasabb.
Dr. Pintér Judit arra is felhívja a figyelmet, hogy az időjárás szintén fontos szempont a munkálatok végzéséhez. Szeles, napos, száraz időben a pollenkoncentráció magasabb; míg szélcsendes, felhős időben alacsonyabb.

Fűnyírás közben viseljünk pollenmaszkot, vagy védőszemüveget, kertészkedés közben pedig kesztyűt. A manapság közkedvelt talajtakaró, a mulcs penészgomba allergiások számára nem jó választás, mivel a nedves környezetben a gombák könnyen megjelenhetnek. Ez okból ügyeljünk ősszel az avar eltakarítására is.
Gondos gyomtalanítással, számos allergén levegőbe jutását előzhetjük meg. A munka végeztével a kerti öltözéket hagyjuk a lakáson kívül, ilyen módon is csökkentve a bejutó pollenek mennyiségét. Kertészkedés után pedig alapos zuhanyozással szabaduljunk meg a bőrünkre és a hajunkra tapadt pollenektől.

A januári szokatlanul enyhe időben már megjelentek az első pollenek. Most, hogy a meleg tartósnak ígérkezik, a tavaszias idővel együtt megérkezett a pollenszezon is.

Dr. Balogh Katalin  allergológus, a Budai Allergiaközpont  főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy február végétől, márciustól kezdődően rendszerint már számíthatunk a mogyoró, az éger és a nyír virágzására, de az aktuális jelentések szerint a gombaspórák is emelkedett mértékben vannak jelen a levegőben.

Jellegzetes tünetek

A légúti allergiák tünetei tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás formájában jelentkeznek. Emellett szem-, és torokviszketés, könnyezés is kialakulhat, szemvörösséget okozó allergiás kötőhártya-gyulladás is előfordulhat. Tüneti szerekkel – szájon át szedhető antihisztaminok és helyileg ható lokális szteroid készítményekkel – a panaszok mérsékelhetőek, segítségükkel a beteg átvészelheti az allergén növény virágzásának időszakát.

Azoknak, akik tartós megoldást keresnek

Az allergiaszezon elején járunk, még előttünk a pázsifüvek és a különböző gabonafélék virágzásának az időszaka is. Pázsitfű allergia esetén, az áprilisban-májusban kezdődő pollenszórás előtt még megkezdhető az immunterápiás kezelés – javasolja dr. Balogh Katalin. Az egy adott allergénre jellemző - allergénspecifikus - immunterápia a betegség oki kezelésének szakmailag elismert része. Lényege a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez, célja pedig a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. A módszer tehát nem pusztán tüneti kezelést nyújt, hanem az allergia kiváltó okára hat. Segítségével 3 év alatt elérhető az allergiás tünetek megszűnése, de a betegeim már a kezelés első évében közel 80 százalékos javulásról számoltak be – összegzi az immunterápia kedvező hatásait a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Ne halogassa a kezelést!

A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia  megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat. Az immunterápiát gyakran alkalmazom parlagfű allergiás betegeimnél is – mondja dr. Balogh Katalin. Érdemes már most gondolni az augusztus közepétől akár október közepéig is tartó időszakra! Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát célszerű áprilisban megkezdeni.

A pázsitfű allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergia vizsgálatot végeztetnünk, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát. Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát. Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszútávú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek. A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

A megelőzést március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.