Allergiák

Hazánkban a lakosság 20-25 százaléka légúti allergiás, köztük is magas azok száma, akiknél a parlagfű és a fűpollen okoz tüneteket. Az allergiaszezon közepén járunk, egyre több érintett fordul allergológushoz tüneteivel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével, az allergiával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdéseket válaszoltuk meg.

Mi a szénanátha?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ellene ellenanyagot termel. Ha szó szerint értjük, a „szénanátha” a pollen allergiát jelenti, vagyis ez esetben az allergiát a virágpor okozza, de ugyanilyen tüneteket más légúti allergén is kiválthat: a házipor atka, állati szőrök okozta allergia is.

Ha a családban van allergiás, én is az leszek?

Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata kb. 25%-kal nagyobb, ha mindkét szülő allergiás, akkor 50%-kal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás (ilyenkor a kockázat 10%). A hajlam azonban nem jelent betegséget. Allergiás tünetek - a betegség - bizonyos külső-belső tényezők hatására alakulnak ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz, vagy ezek kombinációja. Érdekes tényező, de a túlzott higiénés szokások a gyermekek „steril” körülmények között tartása is elősegítheti az allergia kialakulását.

A nyárfa szálló „vattacsomói” miatt tüsszögtem mostanában ennyit?

Hazánkban kb. 2000 féle virágzó növényből kb. 250 faj pollenje – virágpora - viselkedik allergénként. Leginkább a szélbeporzású növények szerepelnek ezek között. A Magyarországon allergénként szereplő fő csoportok sokszor már februárban a mogyoróval kezdődnek, majd a fafélék, májustól a fűfélék. Ekkor virágzik a nyárfa is, aminek magszőre sokakat kínoz, de ez inkább az erre tapadó fűpollen miatt okoz tünetet. Maga a nyárfa pollenje kevéssé allergén. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék- ezek közé tartozik a magyarországi „főbűnös”, a parlagfű is. Nagyon agresszív, tüneteket az első fagy beálltáig okoz, addig pollenjét szórni tudja.

Az étrenddel befolyásolhatjuk a pollenallergia tüneteit?

Pollenallergiásnak óvatosan kell viszonyulni a vegyes virágmézhez, ill. a gyógynövény teákhoz, gyógymódokhoz, mert az arra érzékenyeknél fogyasztásuk felerősítheti az allergiás tüneteket. A keresztallergénként ismert növényeket se fogyasszák, ha az bármilyen tünetet okoz, akár ajak-torokviszketés, nyelv viszketés, szájüregi-vagy ajak duzzanat, rekedtség, légzési panasz előfordulhat. A keresztallergia gyakran mutatkozik meg ilyen tünetekben, ezt orális allergia szindrómának nevezik. Oka, hogy a pollenallergiát kiváltó és a táplálék azonos növényi csoportba tartozik. A legismertebb keresztallegének: parlagfű- görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán nyírfa- mogyoró, cseresznye, kömény, kapor, őszibarack, alma feketeüröm- zeller, répa pázsitfüvek-gabonafélék

A gyógyszeres kezelés mellett, milyen praktikák segíthetnek?

Pollenallergia esetén a nyaralás helyszínét is érdemes úgy megválasztani, hogy a tüneteink ne erősödjenek a szabadság ideje alatt. Ebben segíthet például, ha a parlagfű allergiás beteg nem a Balaton partján, hanem a hegyekben, esetleg a tengerparton tölti a pihenést. Ha ez nem megoldható, már az is javíthat a helyzeten, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük a pihenést. A praktikák közt hasznos lehet még, hogy a szellőztetést inkább kora reggel végezzünk. Pollenszezonban az ágyneműt gyakran cseréljük, hajat, arcszőrzetet minden nap vízzel öblítsük át alaposan. Érdemes nyomon követni az aktuális pollenjelzést és ha magas az allergiát okozó növény pollenkoncentrációja a levegőben, akkor a szabadtérre tervezett programokat inkább elhalasztani.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

A külföldi szakirodalmat a hazai tapasztalatok is igazolják – derül ki dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa és dr. Mohácsi Edit, a Szent János Kórház allergológusa által közösen készített felmérésből. Az elvégzett kezeléseik eredményét összesítve látható, hogy egy évvel az immunterápia befejezését követően sem tértek vissza az allergiás tünetek.

Gyerekeknél és felnőtteknél is eredményes
A Clinical & Experimental Allergy folyóiratban 2003-ban jelent meg egy beszámoló, allergiás asztmás gyermekeken végzett immunterápia hatásáról. Az átlagosan 8,5 éves gyermekek körében a 10 éves nyomonkövetés során jelentősen csökkent az asztma tüneteinek súlyossága és a gyógyszerhasználat is. 2010-ben a Journal of Allergy and Clinical Immunology hasábjain egy hasonlóan eredményes kutatásról olvashatunk. A 257 résztvevő közül az allergén-specifikus immunterápiával kezelt betegek, a három éves kezelés alatt, a tünetek jelentős csökkenéséről számoltak be. A tünet és gyógyszermentes napok tekintetében, a kezelés befejezését követő egy évben is jelentős különbségeket mutattak a kontroll csoporthoz képest.

Itthon is biztató eredmények születtek
Az allergén immunterápiát 108 betegnél – átlag életkor: 38,2 - alkalmaztuk, a kontroll csoportban, 66 fő esetében a hagyományos tüneti szerekkel zajlott a kezelés. A betegek többsége – közel 80 százalék – mindkét csoportban parlagfű allergiás – mondja dr. Balogh Katalin. A betegek 3 éven keresztül, az allergén növény virágzásához köthető időszakban, szezon előtt és alatt kaptak kezelést. Parlagfű allergiások esetében például ez 6 havi kezelést jelent, átlagosan májustól-októberig. Az allergén immunterápia során a betegek, cseppek formájában annak az allergénnek a magas fokban tisztított kivonatát szedték - szigorúan ellenőrzött adagolással - amire allergiásak voltak. A szervezetük így hozzászokott az allergénhez, így az a kezelés előrehaladtával egyre kevésbé okozott tüneteket.

Kevesebb tünet, kevesebb gyógyszer
Az orr- és szemtünetek terén, vagyis minden vizsgált tünet vonatkozásában tapasztalt javulás a kezelés első évében a legintenzívebb. A kezelés hosszútávú eredményességét igazolja, hogy a betegek beszámolója alapján a tünetek intenzitása a kezelés befejezését követő első évben is alacsony maradt. A tünetek csökkenését a tüneti szerek használatának visszaesése is követte. A betegeknek egyre kevesebb tüneti szerre volt szüksége: a kezelés előrehaladtával csökkent a tabletta, orrspray és szemcsepp használata is. Az eredmények pedig ez esetben is tartósnak bizonyultak.

Parlagfű allergiás?
Az allergén immunterápia tehát valóban képes hosszútávon enyhíteni az allergiás tüneteket, és ezzel párhuzamosan csökkenteni az allergia ellenes tüneti készítmények alkalmazását. A kezelés emellett a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezi. Az immunterápiával kapcsolatban lényeges információ, hogy a hagyományos tüneti kezelésekhez képest jóval korábban, az allergén növény virágzását megelőzően kell kezdeni. Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát ez esetben a kezelést célszerű legkésőbb májusig megkezdeni.

A latex a gumigyártás alapanyaga. A gumit a gumifa (Hevea brasiliensis) kérgéből nyert tejnedvből állítják elő. Az anyag 1840-es felfedezése után 1927-ben számoltak be először latex érzékenységről.

Latex az egészségügyben és a hétköznapokban

A latex gyakori alapanyaga az egészségügyben használt eszközöknek. A műtétek során is használatos kesztyűk, az injekciós fecskendők, intubáló tubusok, katéterek és kesztyűk mellett számos egyéb eszköz tartalmazza. A latex-allergia így elsősorban az egészségügyi személyzet körében fordul elő a leggyakrabban, de a műtőben fellépő anafilaxia (súlyos, az életet is veszélyzetető allergiás reakció) 16,6%-ában is a latex szerepét igazolták. Ilyenkor hamarabb gondolnak egyéb okokra (gyógyszerek iránti érzékenység, aneszteziológiai reakció), mint a latex-allergiára.-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa.

Ez részben a későbbiek szempontjából lényeges, hogy a beteg latex-szel való érintkezése ne ismétlődjön, másrészt az ellátás során újabb és újabb latex felhasználásával készült eszközök alkalmazása ronthatja a páciens állapotát. A fogászati rendelő szintén műtőnek tekinthető, hiszen a beavatkozások során az orvosnak a gumikesztyű viselése kötelező és az a beteg nyálkahártyájával érintkezik, ezért ugyancsak előfordulhatnak a latex-allergia enyhébb, vagy súlyosabb tünetei. A latex-érzékenység a leggyakoribb az egészségügyi dolgozók között, de szintén foglalkozási ártalomnak számít fodrászoknál és élelmiszeripari dolgozóknál.

Tünetek

A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik. Ritkább esetekben bekövetkezhet szívritmus emelkedés, remegés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, anafilaxiás sokk.

Latex tartalmú használati tárgyak

• Condom
• Cumi (etető cumi, játék cumi)
• Elasztikus ruházati cikkek
• Esőkabát
• Kerekesszék alkatrészek
• Konyhai gumikesztyű (mosogatáshoz, takarításhoz)
• Léggömb, labda, sportszerek
• Matrac
• Papucs, cipő
• Pelenka-ragasztószalagok
• Ruha gumírozása
• Telefonzsinór
• Úszógumi

Vizsgálatok

A latex-allergia megállapítására alkalmazható a bőrteszt, vagy vérvizsgálat. Bizonyos esetekben a túlérzékenység patch teszttel mutatható ki. (A hát bőrére tett allergénnel átitatott korong helyén létrejövő korai és késői reakció vizsgálata.)

Kezelés

A latex-allergia kezelésének egyetlen módja a latex tartalmú eszközök használatának mellőzése. A tünetek kezelése kapcsán említést kell tennünk a latex-gyümölcs keresztreakciókról. Bizonyos anyagok szerkezete nagyon hasonló, így amennyiben a szervezet allergiás reakciót mutat az egyik allergénnel szemben, előfordulhat, hogy egy másik, hozzá szerkezetileg hasonló anyag elfogyasztása, vagy a vele történt érintkezés után is jelentkeznek a tünetek. A talán legismertebb keresztreakció, hogy a parlagfű allergiás beteg tünetei görögdinnye fogyasztása után is jelentkeznek, vagy rosszabbodnak.

A latex allergiások számára ez okból a banán, avokadó, eper, mangó, őszibarack és citrusfélék fogyasztása nem javasolt. A felsoroltakon kívül gyakori társult allergén a mogyoró, papaya, burgonya, paradicsom is.

A pollenszezonban jelentkező tüsszögéssel, orrfolyással és köhögéssel járó panaszokat hajlamosak vagyunk fél vállról venni. A házi patikából beszerzett, recept nélküli kapható szerekkel átvészelt allergiás időszak azonban hosszú távon kellemetlen szövődményeket is okozhat. Az öngyógyítás veszélyeiről dr. Augusztinovicz Monikát, a Budai Allergiaközpont allergológus, fül-orr-gégész orvosát kérdeztük.

Allergia gyógyszert receptre?

A szénanátha a lakosság 10-15%-át érinti, ezzel a leggyakoribb allergiás megbetegedés. A reklámok és a különböző hirdetések egyaránt azt sugallják, hogy a panaszok könnyedén kezelhetők, a valóságban azonban mindez mégsem ennyire egyszerű.

Az allergiás tünetek egyéntől függően változnak. Sok allergiás beteg tapasztalta már, hogy tünetei akár szezononként is eltérő erősséggel jelentkeznek. Ilyen esetekben a szakorvos mindig az adott állapotnak megfelelően módosítja a szükséges gyógykezelést, egyénre szabottan választja meg a tünetek csillapítására leginkább alkalmas szereket és állítja be a megfelelő dózist. Az allergia a beteg egész életére kihat, a nem megfelelően kontrollált betegség az életminőséget is jelentősen rontja. Jól beállított, személyre szabott terápia mellett azonban az allergiás tünetek jelentősen enyhíthetők.

Szövődményes panaszok

Az allergiás tünetek nem csak a mindennapokat nehezítik meg, de a nem megfelelően kezelt panaszok hosszú távon komoly szövődményekhez is vezethetnek – figyelmeztet Augusztinovicz doktornő. Jellegzetes panasz az allergiás orrdugulás, ami miatt a betegek gyakran szájon át lélegeznek. A kellemetlen tünet így azonban már nem csak az éjszakai pihenést zavarja, de a tartósan nyitott szájon át történő légzés elhúzódó alsó légúti hurutot is okozhat. A nem megfelelően kezelt allergia kellemetlen szövődménye lehet krónikus orrmelléküreg-gyulladás, illetve a PND, un. postnasal drip kórkép, melynek során az orrmelléküregekben képződött váladék garatba történő visszacsorgása miatt a betegnél krónikus köhögés jelentkezik. Az elhúzódó allergiás panaszok miatt fülfájdalom, középfülgyulladás is jelentkezhet. Szénanáthás betegeknél, az allergia szövődményeként kialakulhat asztma. Allergiás asztma esetén pedig a szénanáthás tünetek megfelelő kezelése elengedhetetlen a betegség kontrollálásához.

Ismerje fel idejében!

A szénanáthás tüneteket gyakran összetéveszthetők a megfázásos panaszokkal. Nyáron is lehetünk náthásak, a két betegség közt azonban alapvető különbségek vannak. Az allergia kiváltója az allergén. A tünetek jelentkezhetnek egész évben, ez esetben az allergének valószínűleg a lakáson belül keresendők, a leggyakrabban poratka, háziállatok szőre, vagy penészgomba lehetnek. A szezonálisan kialakuló panaszokat pollenek okozhatják. Ilyen esetben az allergiás tünetek: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, köhögés tipikusan az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek.

A leggyakoribb és talán legismertebb allergén növény a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus közepétől szeptember közepéig éri el csúcsidőszakát.

A felsorolt panaszok esetén az allergén bőrteszttel, vagy vérből végzett vizsgálattal könnyen azonosítható. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Azon anyag körül, melyben található allergénre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki amellett, hogy viszketés jelentkezik. Az allergén azonosítása után a kezelőorvos összeállítja a személyre szabott kezelési tervet, illetve hasznos tanácsokat kaphatunk a mindennapokhoz, melyek segítségével a gyógyszeres kezelés még eredményesebbé tehető.

Akinél egyszer jelentkeznek a pollenallergia tünetei, számíthat rá, hogy az allergén növény virágzásától függően az év azonos időszakában, a panaszai évről-évre visszatérnek majd. Ilyenkor kezdődik a szokásos procedúra: tüneti kezeléshez orrcsepp, szemcsepp, gyógyszerek. Több éve elérhető hazánkban is az allergén immunterápia, ami tartós megoldást ígér: akár 10-12 évre is megszüntetheti a panaszokat, ha vállaljuk a minimum 3 éves kezelés.

Egyre többen keresik

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Immunterápia szekciójának vezetőségi tagja, a Budai Allergiaközpont főorvosa 2008 óta végez immunterápiás kezeléseket. Elmondása szerint, a kezdetben alig ismert terápia iránt ma már nagyobb az érdeklődés mind a betegek, mind pedig az orvosok részéről: - Az évek alatt egyre több allergológiai rendelésen végzik a betegek immunterápiás kezelését, ez is azt mutatja, hogy a terápia iránt ha lassan is, de nő az igény a páciensek részéről. A 2011-es évben megközelítőleg ezer immunterápiás kezelés történt, ez a szám 2013-ben 2500. A saját praxisomban, az elmúlt hat évben összesen közel 300 betegem választotta az immunterápiát.

Tapasztalatok a kezelésről

Az immunterápia oki kezelés, tartósan képes megszüntetni az allergiás tüneteket, mert a szervezetet hozzászoktatja az allergénhez. Ez a folyamat 3-5 éven át tart, ez időszak alatt a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek – foglalja össze a terápia lényegét dr. Balogh Katalin. A tartós hatás eléréséhez a kezelést valóban minimum 3 évig célszerű tartani, de ez nem jelenti azt, hogy addig ne volna érzékelhető a hatása. A betegeim 80 százaléka már az első évben jelentős javulást tapasztal, elsősorban az orrdugulás és a szemtünetek terén.

Túl drága, macerás?

Parlagfű allergia esetén szezonális kezelést végzünk. A növény virágzása előtt 2-4 hónappal kezdjük a készítmények alkalmazását és a szezon végéig folytatjuk. A kezelés így éves szinten 60ezer forint körüli kiadást jelent a beteg részére. Ezzel párhuzamosan az egyéb tüneti szerekre fordított kiadásai folyamatosan csökkennek, majd az eredményes kezelést követően akár 10-12 évre megszűnnek. A készítmények tabletta, vagy nyelv alá adagolható cseppek formájában szedhetőek. Akár gyerekek is végezhetik önállóan, ha képesek az oldatot 2 percig a szájukban tartani, mivel a felszívódás a szájnyálkahártyán keresztül történik.

Túl hosszú kezelés?

A 3 éves kezelési idő első hallásra talán valóban hosszúnak tűnhet, de a tapasztalatok mégis ennek az ellenkezőjét igazolják. Egyrészt pollenallergia esetében szezonális kezelést végzünk, tehát a beteg nem szedi egész évben a készítményeket, a gyakorlatban így alig foglalkozik többet az allergiája kezelésével, mintha a szokásos tüneti szereket használná. A tüneti szerekkel szemben azonban az immunterápia belátható időn belül végleges megoldást is kínál, ami véleményem szerint fontos motiváció a betegeknek a kezelés megkezdéséhez – magyarázza az Allergiaközpont főorvosa. A saját tapasztalataimat támasztja alá egy közelmúltban megjelent vizsgálat is, melyben 81 tanulmány - közel 10 ezer résztvevő – eredményeit összegezték és megállapították, hogy az immunterápiával kezelt betegek lemorzsolódása teljesen átlagosnak tekinthető, 14 százalék körüli.

Asztma ellen is hatásos?

Az immunterápia mindenki számára javasolható, aki nem szeretne hosszútávon gyógyszereket szedni pollenszezonban, vagy akinél a hagyományos tüneti szerek nem hozták meg a várt javulást. Fontos megemlíteni, hogy az immunterápia az egyedüli olyan gyógymód, amely az allergia szövődményeit – újabb allergiák, vagy asztma megjelenése - is képes meggátolni. Egy kutatásban újabb pozitív hatását vizsgálták: 60, átlagosan 8,5 éves, enyhén asztmás gyermek állapotának változását követték nyomon, 10 éven keresztül. Megfigyelték, hogy az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek asztmás tünetei csökkentek, esetükben kevesebb asztma gyógyszer használatára volt szükség.