Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Karácsonyi allergiák

Az ünnep közeledtével szokásaink is megváltoznak. A lakásban elhelyezett díszek, illatosítók, az ünnepi menü, a szervezéssel járó stressz, de akár a karácsonyfa is szokatlan tüneteket okozhat, az arra érzékenyeknél. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a gyakori allergéneket.

Óvatosan az illatosítókkal!

Az ünnepre hangolódás jegyében előkerülnek a mécsesek, illóolajok, párologtatók, illatos gyertyák. A meghitt hangulat mellett, jelenlétük sokak számára irritáló is lehet. Allergiás, asztmás beteg környezetében inkább kerüljük használatukat, mert a légutakba jutva köhögést, tüsszögést, nehézlégzést okozhatnak.

Ha a nyírfától tüsszög, kerülje az almát, diót, mogyorót!

Keresztallergia a nyírfaallergiás betegek egy részénél csak pollenszezonban jelentkezik, de sokan egész évben szenvednek tőle. A panaszokat az egyes fehérjék szerkezeti hasonlósága okozza, melynek következtében az allergiás szervezet nem tesz különbséget köztük, és mindkettőre tünetekkel reagál. A nyírfapollenre allergiás betegek esetében leggyakrabban az alma fogyasztása jár kellemetlen tünetekkel: okozhat bizsergő, égő érzést a szájban, viszkető érzést a torokban. A betegek jellemzően a csonthéjasokat sem tudják fogyasztani, van, aki sülve, főve sem.

Karácsonyfa , mint allergénforrás

A fenyőfa törzsén penészgombák telepedhetnek meg, melyek aztán a lakás levegőjébe bekerülve légúti panaszokat okozhatnak. Erős túlérzékenység esetén a lakásba kerülő kis mennyiségű penész is tüneteket okozhat, ezért ilyen esetekben jobb megoldás, ha műfenyőt választunk – tanácsolja dr. Balogh Katalin. Fontos, hogy megbízható helyről vásároljuk a terméket, a csomagolásból frissen kibontva szellőztessük át a szabadban, a későbbi években pedig használat előtt mindig portalanítsuk.

Nyugodjon meg, a hangulatának és az egészségének is jót tesz

Akár a tökéletességre törekszünk, akár túl későn kezdünk hozzá a szervezéshez, az eredmény mindkét esetben az lesz, hogy idegesen, kimerülten töltjük majd az ünnepet. A túl sok stressz miatt az allergiás, asztmás panaszok is felerősödhetnek. Érdemes tehát lazítani.

Mennyiség helyett minőség

A gazdagon terített, ínycsiklandó falatoktól roskadozó asztalok mellett könnyen elcsábulunk, ha így is van, ügyeljünk rá, hogy készételek, csokoládék és üdítők helyett a természetes összetevőket tartalmazó, házi készítésű fogásokat részesítsük előnyben, persze mértékkel. A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák – hívja fel a figyelmet a Budai Allergiaközpont főorvosa.  Előfordulhat az is, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten bőrpír, vagy csalánkiütés formájában.

Rejtett allergénforrások?

Télen többet tartózkodunk a lakásban, a belső, gyakran párás levegőben pedig a háziporatka allergia tünetei még intenzívebben jelentkezhetnek. Allergiás, asztmás betegeknél panaszokat okozhat az egyébként igen hangulatos kandallók levegőbe jutó égésterméke is, de a karácsonyi díszek megválasztásánál sem árt, ha elővigyázatosak vagyunk. Egyes díszek latex tartalma az arra érzékenyeknél problémát okozhat. A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik.

0 Tovább

Az asztma megelőzhető?

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai:

Allergénmentes környezet

asztma megelőzéseAz allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak.
A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel.
Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen.

A lakáson belüli allergének (penészgomba, háziporatka) minimalizálására is törekednünk kell.


Várandósság alatt

Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.

Az anyatej szerepe

A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

Probiotikumok és megelőzés

Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

0 Tovább

Allergénmentes babaszoba

A hűvösebb napok beköszöntével egyre több időt vagyunk kénytelenek a lakásban tölteni. Felnőttek esetében is, de különösen gyermekeknél fontos, hogy a belső levegő minősége megfelelő legyen. Ezzel ugyanis nagymértékben segíthetjük különböző légúti fertőzések és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.
Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász tanácsai következnek.

milyen az allergiamentes babaszobaA napjait túlfűtött szobában töltő, a kelleténél melegebb öltözetben utcára vitt gyerekeket pedig könnyebben megtámadják a téli, hurutos légúti betegségeket előidéző kórokozók is. Az ideálisnál hidegebb levegő pedig a kezek, lábak vérkeringésének a csökkenéséhez, lehűléséhez vezet, valamint a nyálkahártyák védekezőképességét is csökkentheti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, majd köhögés.


A lakásban nappal 23-24, éjszaka 20-22 fok az ideális hőmérséklet.

Fűtési szezonban, a lakások típusától függően két gyakori probléma jelentkezik a belső levegő páratartalmával kapcsolatban. A lakások egy részében a túlfűtöttség következtében a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A nedves környezet pedig ideális terepet biztosít a penészgomba és a háziporatka elszaporodásának, mely egyéni érzékenységtől függően allergiák kialakulásához vezethet.

A belső levegő ideális páratartalma 40-60 százalék közötti, ez higrométer segítségével mérhető.

A dohányfüst belélegzése növeli a hirtelen csecsemőhalál veszélyét, az asztma kialakulásának kockázatát és fogékonnyá tesz különböző fertőzésekre. Leginkább a kisbabákkal legközelebbi kontaktusban lévő anya dohányzása a károsító.

Kisgyermekes családoknál ezért különösen fontos, hogy a szülők és a lakásban tartózkodó felnőttek kerüljék a dohányzást!

 

 

0 Tovább

Nem a por okozza!

Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével. Bármennyire is azt hisszük, a poratka-allergia nem azonos a háziporra való érzékenységgel.

poratka allergia nem egyenlő a háziporralA probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

 A házipor-atka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a háziporral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását

(a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő.

Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. 

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

0 Tovább

Allergiák

blogavatar

Allergia blog információt közvetít a mára szinte minden embert érintő allergiáról legyen az szénanátha, ételallergia, asztma, gyógyszerallergia, fémallergia. Hírek, információk, összefoglalók a megelőzésről, diagnosztikáról, kezelési lehetőségekről.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek