Allergiák

A gluténmentes étkezés velejárója, hogy az olyan értékes összetevők, mint a teljes kiőrlésű gabonák sajnos lekerülnek az étlapról. A köretként fogyasztott alacsony rosttartalmú rizs és burgonya sem jó választás, ha pótolni szeretnénk a szervezetünk egészséges működéséhez szükséges rost mennyiséget. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusának segítségével olyan magas rosttartalmú összetevőket ajánlunk, amelyek gluténmentes diétába is beilleszthetők.

Miért van szükségünk rostokra?

A rostok napi fogyasztása nemcsak a székrekedés megelőzésében fontos, de hozzájárul az egészséges bélflóra megőrzéséhez is, emellett számos betegség megelőzését segíti. Kutatások igazolják, hogy azok között, akik elegendő mennyiségű rostot fogyasztanak, ritkábban alakul ki cukorbetegség, magas koleszterinszint, vagy magas vérnyomás. A rostokat azoknak is érdemes az étrendbe iktatni, akik az alakjukat szeretnék megőrizni, vagy fogyni szeretnének. Segítségükkel ugyanis tovább tart a jóllakottság érzés, lassabban szívódnak fel a szénhidrátok, ezáltal a hirtelen vércukorszint ugrás is elkerülhető.

Mennyi az ajánlott napi mennyiség?

Napi 30-40 gramm rostbevitel ajánlott, aminek manapság átlagosan a felét juttatjuk be a szervezetünkbe. Amire mindenképp érdemes odafigyelni, hogy ha növeljük az étrendünk rost tartalmát, akkor mellé fogyasszunk minimum 2-2,5 liter folyadékot, hiszen a rostok vizet kötnek meg. Ha túl kevés a folyadék bevitelünk, akkor könnyen székrekedés és puffadás alakulhat ki.

Ami GM, az nem rostos?

A gluténmentes diétában elsődlegesen használatos a rizsliszt, kukoricaliszt, és a kukoricakeményítő, burgonykeményítő, GM búzakeményítő. Ezekre mind jellemző a magas szénhidrát-, és alacsony rosttartalom. Az előre csomagolt lisztkeverékek nagy része is keményítőkből áll, amik gyakran még hozzáadott cukrot is tartalmaznak, tovább gyorsítva a felszívódást. Emellett köretként is gyakori a rizs, burgonya, illetve a kukoricalisztből készült tészták fogyasztása.

Rostban gazdag pékáruk

Ha rostban gazdag étkezésre gondolunk, akkor elsősorban a teljes kiőrlésű búza alapú pékáruk jutnak eszünkbe, melyeket a lisztérzékenyek nem fogyaszthatnak. Léteznek azonban magas rosttartalmú gluténmentes alaplisztek, melyekkel a pékáruk rosttartalma növelhető. Ilyen összetevők a köles, hajdina, cirok, barna rizsliszt, vagy maglisztek. Általában sok időt és tapasztalatot igényel, mire ezekből az alapanyagokból az ízlésünknek megfelelő, igazán finom kenyeret, pékárut lehet készíteni, érdemes azonban kísérletezni. Ma már egyre több helyen beszerezhetjük a szükséges alapanyagokat, gluténmentes étrendet folytató csoportokban pedig egymás bevált receptjeit is kipróbálhatjuk. Az is jó megoldás lehet, ha a korábban bevált, de alacsony rosttartalmú összetevőket tartalmazó recepthez útifűmaghéjat adunk, melynek tömegének több, mint a fele a rost tartalma. Használhatjuk kenyerekhez, pékárukhoz, süteményekhez is rost kiegészítésre.

Egyéb lehetőségek rost bevitelre

A gabonafélék mellett természetesen léteznek más magas rosttartalmú élelmiszerek is. A zöldségek közül kiemelkedő az articsóka, hüvelyesek, brokkoli rosttartalma. Gyümölcsök közül a málna emelhető ki a sorból, melynek 100 grammja 6,5 gramm élelmi rostot tartalmaz, de természetesen a többi gyümölcs és zöldség is hozzájárul a rost bevitelünkhöz. Megemlítendő az olajos magok rost tartalma is, melyek egyébként is egészségesek az értékes telítetlen zsírsav, és magas magnézium, E-vitamin tartalmuk miatt.

Új ízek az étlapon

Az új összetevőkkel való kísérletezéshez a maglisztek mellett Varga Dóra három további, kevésbé ismert, magas rosttartalmú élelmiszert is ajánl. A quinoa egy Dél-Amerikai gabonaféle, az inkák is előszeretettel fogyasztották köleshez hasonló méretű magját, mely amellett, hogy nem tartalmaz glutént, magas tápértékű, dús fehérjeforrás. Rostban gazdag, valamint található benne B- és E-vitamin, magnézium, foszfor, kalcium és vas. Főzés során használhatjuk például a rizs, vagy a köles helyettesítésére. A chia magot már időszámítás előtt is alkalmazták a harcosok, vadászok étrendjében, hiszen rendkívül értékes energia-, tápanyag-, vitamin- és ásványi anyagforrás. Magas rost tartalma mellett kiemelkedő a kálcium, foszfor, kálium, cink tartalma. Semleges, enyhén diós ízvilága jól passzol mindenféle gyümölcshöz, tejtermékhez, és akár salátákhoz is adhatjuk. Az amaránt változatos formában - köret, kása, müzli, liszt – használható a konyhában, érdemes ezzel a szintén gluténmentes, magas rosttartalmú összetevővel is kísérletezni.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Ha csak kevés időnk marad, akkor is készíthetünk finomságokat az ünnepekre. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa két olyan gyorsan elkészíthető receptet is ajánl, ami biztosan a gyerekek kedvence lesz.

Gluténmentes, tejmentes, diabetikus: gesztenyés keksz
Talán nincs is gyerek, aki ne szeretné a kekszet. Akár magában, akár teával, vagy kakaóval reggelire, uzsonnára is kínálhatjuk a házilag készített ropogtatni valót. Gyerekeknek szervezett összejöveteleken is nagy sikere van, otthon és az óvodában, iskolában is népszerű csemege. A gesztenyés keksz összetevői miatt a fogtündérnek sem kell aggódnia, mivel az édesítéshez xilitet használunk, abból is csak keveset. A gesztenyeliszt eleve édeskés íze, erős aromája mellé nem is kell több.

Hozzávalók: (25 darabhoz)

• 10dkg gesztenyeliszt
• 10dkg finomra őrölt mandula
• 7dkg xilit plusz
• 1 tojás
• 5dkg kókuszzsír
• 1 citrom reszelt héja
• 1 kk sütőpor

Elkészítés:
Az őrölt mandulát összekeverjük a gesztenyeliszttel, a xilit plusszal és a sütőporral. Hozzámorzsoljuk a kókuszzsírt, mintha vaj lenne. Az egészet egybe gyúrjuk a tojással és ízesítjük a reszelt citromhéjjal. A tésztát fél-1 órára hűtőszekrénybe tesszük. Ezt követően 25 egyforma golyót formázunk belőle és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, tetejüket kanállal lelapítjuk. 180fokra előmelegített sütőben, kb. 20 perc alatt készre sütjük.

Cukorbetegek, diétázók figyelmébe!
A napi szénhidrát mennyiség számításánál vegyük figyelembe, hogy 1 darab keksz tápanyag összetétele a következőképpen alakul. Energia: 65kcal. Fehérja 1g, zsír 5g, szénhidrát 5g.

Expressz édesség: házi gumicukor recept

Még ennél is rövidebb idő alatt készíthetünk gumicukrot, persze ehhez nem árt, ha van otthon kisméretű (pl. bonbon, vagy jégkocka) kiöntő szilikon forma. A recept elkészítéséhez ezen kívül csak egy bögre 100%-os, kevésbé rostos almalére és egy tasak porzselatinra van szükség. Ebből a mennyiségből - a forma nagyságától függően - megközelítőleg 15 gumicukrot készíthetünk. Ehhez nem kell mást tenni, mint a porzselatint kevés vízben csomómentesre keverni, majd a gyümölcsléhez hozzáadni. A folyadékot ezután állandó keverés mellett felmelegítjük, míg el nem kezd zselésedni. Ha igényeljük, nyugodtan édesíthetjük mézzel, nyírfacukorral, vagy akár eritrittel is. Melegítés közben folyamatosan kanalazzuk le a tetejéről a habot, hogy a kész gumicukor ne legyen tele apró buborékokkal. Kicsit hagyjuk hűlni, majd a formákba töltjük. Megvárjuk, míg megdermed - érdemes hűtőbe tenni – majd kb. 1 óra múlva már fogyasztható is.

A házi gumicukor glutén-, tej-, és tojásmentes. 1 db 11 kcal-t, 1g fehérjét, 0g zsírt és 9g szénhidrátot tartalmaz.

A gesztenyeliszt Olaszországból került hozzánk, a mai Toszkána környékén használták először a középkorban. Kezdetben a szegények eledele volt, ám a későbbiekben egyre népszerűbbé vált különleges íze miatt. Napjainkban elsősorban azért kedvelt, mert gluténmentes, így lisztérzékeny diétában is alkalmazható.

A gesztenyeliszt remek alternatíva sütéshez-főzéshez. Karakteres íze miatt elsősorban kekszek, sütemények, palacsinta készítéséhez ajánlom – mondja Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa. Az egészben szárított, pörkölt gesztenye megőrölve sokkal aromásabb, olajokban gazdagabb, a hagyományos fehér liszthez képest zsírosabb állagú, illatosabb. Az ételek készítése során érdemes más lisztekkel együtt használni. Az első recept esetében kölesliszttel, a gesztenyés csillagnál pedig kókuszliszttel egészítettem ki a szükséges mennyiséget.

A köles - magas rosttartalma mellett - nagy mennyiségben tartalmaz többek között magnéziumot, folsavat, B-vitaminokat, vasat. A gesztenyelisztben sok az esszenciális aminosav, vitaminban gazdag. Megtalálható benne néhány B-vitamin, némi vas, kálium, foszfor és folsav is. A kókuszliszt készítéséhez az érett kókuszdiókat leszedik, a húsát zsírtalanítják, kiszárítják és leőrlik. Az így készült liszt gluténmentes, alacsony szénhidrát tartalmú és rostokban gazdag.

Glutén- és tejmentes csokis piskótatekercs

Hozzávalók:

• 4db tojás
• 1 púpozott evőkanál gesztenyeliszt
• 1 púpozott evőkanál kölesliszt
• 4 evőkanál cukor
• 2dl Cocomas kókuszkrém
• 2 evőkanál kakaópor

Elkészítés:
A kókuszkrémet felhasználás előtt 30 perccel mélyhűtőbe tesszük, majd a hideg Cocomast habosra keverjük a kakaóporral és kevés cukorral. A tojásokat szétválasztjuk. A tojások sárgáját fehéredésig keverjük 3 evőkanál cukorral, majd hozzákeverjük a 2 különböző lisztet. Közben kemény habbá verjük a tojásfehérjét, ezt követően szépen lassan hozzákeverjük a lisztes masszát, figyelve, hogy a tojásfehérje ne törjön össze. A tésztát egy szilikon sütőpapíron egyenletesen eloszlatjuk, és 170 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük. A papírt melegen lehúzzuk róla, majd megfordítjuk, és visszafele feltekerjük a piskótát. Ha kissé kihűlt, kitekerjük, majd kakaós krémmel megkenjük, és megint feltekerjük.

Gluténmentes gesztenyés csillag

Hozzávalók:

• 160 gramm gesztenyeliszt
• 60 gramm kókuszliszt
• 150 gramm cukor
• 100 gramm étcsokoládé
• 100 gramm vaj
• 2 db tojás
• 1-1,5 dl tej
• 2 teáskanál sütőpor

Elkészítés:
Összekeverjük a tojásokat a cukorral, felolvasztott vajjal, majd apránként hozzáadjuk az átszitált liszteket és a sütőport. Annyi tejet öntünk hozzá, hogy muffin tészta sűrűségű masszát kapjunk. Végül hozzákeverjük az apró darabokra tört étcsokoládét. A tésztát csillag formájú szilikonos formába adagoljuk, és 180 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük kb. 30 perc alatt.
Jó étvágyat kívánunk!

Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése az étrendből?

Egy 2013-as kutatás szerint a megkérdezett felnőttek közel egyharmada szeretné jelentősen csökkenteni, vagy teljesen száműzni étrendjéből a glutént. Az Egyesült Államok táplálkozási szokásait célzó vizsgálatban ez eddig a legmagasabb arány. A NPD’s Dieting Monitor kampány 1976 óta követi nyomon a lakosság étkezési szokásainak változásait, s míg az elmúlt évtizedekben az egészséges táplálkozás mérföldköveit elsősorban a zsíros, cukrozott ételek kerülése, a sófogyasztás csökkentése, a koleszterinszint normál értéken tartása jelentette, az egészség zálogaként tavaly januárban a megkérdezettek 30 százaléka a glutén mellőzését jelölte meg. A hangsúly tehát eltolódott és ez a jelenség nemcsak a tengerentúlon, de Európában is megfigyelhető. Hazánkban is egyre nagyobb a választék gluténmentes ételekből, a diétához a liszt alternatívájaként kínált gabonafélékből, és az étel házhoz szállító cégek kínálatában is megtalálható a gluténmentes menüsor. De valóban mindenkinek szükséges a glutén fogyasztását kerülnie?

Ami gluténérzékenység, és ami nem az

A lisztérzékenység, a búza, vagy gabonaallergia nem keverendő össze a gluténérzékenységgel, a kiváltó okok és a tünetek is eltérőek. A gluténérzékenység fogalmát ezért úgy határozzuk meg, mint „a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem lisztérzékeny és nem búzaallergiás személyeknél” – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa. Mindegyikre igaz azonban, hogy a tünetek megszűnéséhez a betegeknek lisztmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak glutén tartalmú élelmiszereket, mint a búza, árpa, rozs, zab. Mivel az ilyen diéták nem kevés odafigyeléssel és plusz anyagi kiadással is járhatnak, értelemszerűen csak akkor javasoljuk az elkezdését, ha az valóban indokolt.

Tünetek

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon, vagy napokon belül jelentkeznek: hasfájás, a széklet megváltozása - hasmenés és székrekedés váltakozva. Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területét érintik: hasfájás, krónikus hasmenés, egyéb tünet a fáradtság lehet.

A diéta szerepe a gyógyulásban

Mivel a lisztérzékenység ismert és jól diagnosztizálható, de csak akkor, ha a beteg még fogyasztja a lisztes ételeket, elsősorban ezt kell kizárni. A lisztérzékenységet vérvizsgálattal és bél-biopsziával lehet igazolni. A nagyon ritka búza-allergia esetén bőrpróba, vagy vérből történő ellenanyag-meghatározás lehet a diagnosztika alapja. De a glutén-érzékenységre még nincs ilyen egyértelmű laboratóriumi vizsgálati módszer. Kizárólag a diéta módosításával igazolható: ha 2-4 hétre teljesen kihagyja a beteg a glutént az étrendjéből és tünetmentessé válik, akkor felvetődik ennek a betegségnek a lehetősége. Ismételten lisztes ételeket fogyasztva, újból a korábbi tünetek jelentkeznek.

Amikor érdemes gluténmentesre váltani

Ha a lisztérzékenység nem igazolható, akkor érdemes a gluténmentes diétára áttérni, hogy az segít-e a panaszok megszüntetésében. A saját praxisomban is találkoztam nem egy olyan esettel, amikor nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a lisztérzékenységet, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis javított a beteg állapotán a lisztmentes diéta – meséli az Allergiaközpont orvosa. Az érintetteknek ezért első körben a tünetek kiváltó okának pontos tisztázását javaslom. Hasi panaszok, fáradtság és a korábban említett tünetek hátterében több betegség is állhat, hiba volna ezeket mind a gluténérzékenység számlájára írni. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a panaszokat valóban a glutén okozza, akkor mindenképp szükséges az étrendből való kizárása.