Allergiák

Tavaszra nemcsak a vitaminraktárak merülnek ki, de a téli antibiotikum kúrák, hasmenéses betegségek is nyomot hagynak a szervezetben. A probiotikumok kedvező hatásairól dr. Polgár Marianne gyermek-gasztroenerológus, az Allergiaközpont főorvosa számolt be.

Mi a probiotikum?

A probiotikumok a szervezetünkben, a vastagbélben élő hasznos baktériumok, melyek számos kedvező funkcióval bírnak. Jótékony hatásaik közül fontos kiemelni, hogy segítenek a normál bélflóra fenntartásában azzal, hogy gátolják a kártékony baktériumok elszaporodását, vitaminokat termelnek, segítik az ásványi anyagok felhasználását és a nemkívánatos anyagcseretermékek lebontását.

Széleskörű és hatékony

A probiotikumok elszaporodásukkal megakadályozzák a kórokozó patogén baktériumoknak a megkötődését a bélfalon, ennek következtében hatékonyan alkalmazhatóak a hasmenéses betegségek megelőzésére és kezelésére. Az immunrendszerre is kedvező hatást gyakorolnak: hosszútávon segítségükkel csökkenthető a légúti fertőzések száma, emellett fontos szerepet játszanak az allergiás betegségek – különösen az atópiás ekcéma – megelőzésében és kezelésében is.

Probiotikumok és bélflóra

A probiotikumok hatékonyan alkalmazhatóak a bélfóra megváltozott összetételével összefüggő betegségek kezelésében is. Dr. Polgár Marianne szerint az olyan funkcionálisnak nevezhető betegségek, mint az irritábilis bél szindróma, vagy krónikus bélbetegségek, mint a Crohn-betegség, vagy krónikus vastagbél-gyulladás esetében nagyon fontos, hogy a sérült bélflóra helyreállítása megtörténjen. A probiotikumok szedése akkor is hasznos lehet, ha a betegnek csak enyhébb, de visszatérő panaszai vannak; segítségükkel a székletproblémák, a haspuffadás enyhíthető, a stressz miatt megváltozott bélflóra is kezelhető.

Téli betegségek és a gyomor- és bélrendszer

A felsorolt betegségek mellett a probiotikumok szedése egyéb esetben is hasznos lehet. Ma már az egész világon elterjedt az a nézet, hogy probiotikumokkal kombinálják, mintegy megelőzés céljából is az antibiotikumok szedését. Télen leginkább a gyakori légúti fertőzések kezelésére  szedett készítmények ugyanis nemcsak a káros, hanem a jótékony, hasznos baktériumokat is elpusztítják a szervezetben, szedésük során kellemetlen mellékhatásként hasi panaszok, hasmenés jelentkezhet. Ennek megelőzésében a probiotikumok segíthetnek. Télen nemcsak a légúti, de a fertőzéses eredetű hányással, hasmenéssel járó megbetegedések is nagyobb számban fordulhatnak elő, a regeneráció során szintén jótékony hatású a probiotikumok szedése.

Rendszeresen érdemes szedni

A probiotikumok szedését gyerekeknek és felnőtteknek  egyaránt érdemes elkezdeni - javasolja az Allergiaközpont főorvosa. Tavasszal mindenkinek érdemes helyreállítania az esetleg betegségekkel és gyakori gyógyszerszedéssel teli hónapoktól megviselt bélflórát. A felsorolt panaszok enyhítésére, huzamosabb időn át is biztonsággal alkalmazható készítményekről van szó. A probiotikumok patikai készítmények formájában is elérhetők, - ez utóbbi esetben ismert törzsek, meghatározott csíraszámban szedhetők, - gyakorlatilag mellékhatásuk nincs. Az egészséges bélflóra fenntartását táplálkozásunkkal is segíthetjük. Probiotikumban különösen gazdag források a savanyított tejtermékek: a joghurt és a kefír.

A fogak romlását nemcsak az elhanyagolt szájhigiéne, vagy a túl sok cukrozott üdítő, édesség okozhatja. A gyermekkorban jelentkező fogromlás reflux betegség jele is lehet.

Reflux csecsemőkorban

Étkezés során, az elfogyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, majd útját a bélrendszer felé folytatja. Egyes embereknél azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor keverő mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem – ha rossz a nyelőcső alsó záróizmának működése – vissza is folyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ezt a jelenséget nevezzük refluxnak  –tudtuk meg dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológustól, a Budai Allergiaközpont orvosától. A kis csecsemőknél ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-egy éves korára fokozatosan csökken. A csecsemőkori bukás az esetek jelentős részében nem igényel gyógyszeres kezelést. Anyatejjel táplált babák esetében sajnos az anyai diéta nem segítheti a tünetek csökkentését. Tápszeres csecsemőknél a sűrűbb, ú.n. AR (antireflux) tápszerek adása ajánlott.

Nagyobb gyermekeknél is jelentkezhet

A legtöbb csecsemő kinövi a refluxot, a betegség azonban nagyobbaknál is előfordulhat. Esetükben a már említett szövődmények mellett a reflux a fogakat is károsíthatja. Dr. Hidvégi Edit szerint a reflux kezelése azért is fontos, mert ha a gyomorsav és az emésztőnedvek a szájüregbe kerülnek, gyakran kikezdik a fogzománcot, és felgyorsulhat a fogak romlása. A kezeletlen betegség emellett a későbbi életkorokban kiválthat köhögést, sípoló légzést, orrfolyást, arcüreggyulladást, mellkasi fájdalmat is. A nyelőcső nyálkahártya felmaródása miatt vérzés léphet fel, később gyomorszáj szűkület alakulhat ki. A reflux során visszajövő levegő böfögést, a savas gyomornedv a szájban is érezhető savanyú ízt, esetleg kellemetlen szájszagot okozhat. Rekedtség, visszatérő torokfájás is jelentkezhet.

Kiváltó okok és kezelés

Az idősebb gyermekek esetében refluxot ugyanazok az okok váltják ki, mint a felnőtteknél. Bármi előidézheti, ami a gyomor és nyelőcső közötti izom ellazulását okozza, vagy a gyomorra irányuló nyomást növeli. Ezek közé tartozik az elhízás, a túlevés, bizonyos ételek és italok, valamint egyes gyógyszerek. A gasztroenterológiai vizsgálatot követően, amennyiben bebizonyosodik, hogy a panaszokat reflux okozza, nagyobb gyermekeknél gyomorsav csökkentő gyógyszerek adásával mérsékelhetőek a panaszok. Emellett hasznos lehet az ágy fejvégi részének megemelése, naponta több, kisebb étkezés bevezetése, a panaszokat okozó ételek és italok - pl. savanyú, fűszeres, zsíros ételek, csokoládé - kerülése és a rendszeres testmozgás. Segíthet a panaszokat megelőzni, ha a ruházat derékban nem túl szoros.

A hagyományosan összeállított ünnepi menüsor több olyan élelmiszert is tartalmaz, melyek lebontása során hisztamin szabadul fel a szervezetben. Az ilyen típusú ételek fogyasztása, az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat: csalánkiütés, arcdagadás, kivörösödés, tüsszögés, orrdugulás jelentkezhet. A tünetek kezelésében a mediátor diéta segíthet.

Álallergia

Nem valódi allergiás reakcióról van szó, az immunrendszer nem vesz részt a tünetek kialakulásában – ismerteti a folyamat lényegét dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az álallergia valójában emésztési probléma, mely a túl sok hisztamint tartalmazó, vagy a szervezetben hisztamint felszabadító ételek fogyasztásának hatására okoz panaszokat. A tünetek kialakulása az étkezés után 30-60 perccel jellemző, de előfordulhat, hogy csak néhány nap elteltével jelentkeznek. A tünetek erőssége ezen kívül függ még az elfogyasztott ételek és az így felszabaduló hisztamin mennyiségétől is. Rontja a helyzetet, ha a beteg diamino- oxidáz (DAO) szintje alacsony, tehát a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani.

Diós, mákos beigli, töltött káposzta, halak és vörösbor

Az ünnepek alatt több olyan ételt is fogyasztunk, melyek panaszokat okozhatnak – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin. A leggyakoribb hisztamint tartalmazó, vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek:
- halak: tonhal, szardínia, szardella, füstölt hering, ikra.
- érett sajtok: ementáli, camembert, rokfort, stilton, gouda, cheddar, minden penészes és füstölt sajt. - alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör.
- húsfélék: érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, sertéshús, belsőségek.
- zöldségek, gyümölcsök: spenót, borsó, lencse, bab, savanyú káposzta, paradicsom, ketchup, eper. papaya, ananász, szója, mák, mogyoró, mogyorókrém.
- egyéb: tojásfehérje, csokoládé, fahéj, sörélesztő.  

Diétával kezelhető

Panaszok esetén - ha felmerül a gyanú, hogy a tünetek a hisztaminnal állnak összefüggésben - a diagnózis allergia vizsgálat segítségével megállapítható.  Az allergológiai szakvizsgálat során álallergiára utalhat a negatív vérteszt, a jellegzetes tünetek megléte mellett. A betegség diagnózisához gyakran szükséges belgyógyászati, gasztroenterológiai kivizsgálás is.  A tünetek a diéta megtartása mellett megszüntethetőek. A Budai Allergiaközpont főorvosától azt is megtudtuk, hogy hosszútávon nem tartható, rendkívül szigorú diétára van szükség, melynek alapja a magas hisztamin tartalmú ételek kerülése, szükség esetén DAO enzim, tabletta formájában történő pótlásával. Az álallergia nem életre szóló betegség, a későbbiekben - bizonyos szabályok betartása mellett - akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer.