Allergiák

Kisbabánk fejlődése során számos kérdés vetődhet fel bennünk, például az egyes ételek bevezetésének időpontjával kapcsolatban is. A következőkben a hozzátáplálással kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre keresünk válaszokat, szakértőnk segítségével.

Mikor kezdjük?

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük meg – magyarázza dr. Polgár Marianne   gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

Bolti, vagy házi?

A készen vásárolható bébiételek utazások alkalmával nyújtanak nagy segítséget, de használhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készülnek, a baba életkorának megfelelő összetevőket tartalmazzák. Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel valósíthatóak meg és mindig a gyermek szája íze szerint alakíthatjuk az összetevőket. Érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kérdésben valószínű, hogy gyermekünk dönt majd.

Ízesítsük-e a babaételeket?

Kezdő szülőként aggódva figyeljük, vajon elnyeri-e gyermekünk tetszését az első bébiétel. Az kezdeti kudarcok után se csüggedjünk, az étel elutasításának ugyanis több oka lehet – hívja fel a figyelmet dr. Polgár Marianne. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd.

Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt követően történjen.

A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, mely kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket a baba számára a már jól ismert anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre éppen ezért a kezdeti időszakban nincs szükség.

Allergének az étlapon

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént az élet 17. és 24. hete között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén tartalmú  élelmiszerek  fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.

Mi a glutén? A búza, árpa, rozs, zab fehérjéje, ami a mindennapi étkezésben a szervezet számára fontos energiát szolgáltató élelmiszerekben, a cereáliákban fordul elő. Olyan esetekben, ha a gyermek szervezete nem képes a gabonafélékben lévő fehérjét a glutént megemészteni, akkor „lisztérzékenység” coeliakia alakul ki.  A glutén megfelelő időben történő bevezetése segíti nem csak a gyermek sokoldalúbb táplálkozását, de a coeliakia és a gabonaallergia kialakulásának csökkenését is.

Mikor adhatunk tehéntejet a babának?

Az ételallergiák megelőzéséért sokat tehetünk, ha az allergizáló összetevőket később vezetjük be a baba étrendjébe. Különösen azokban a családokban fontos erre ügyelni, ahol előfordul allergiás betegség. Mivel a tehéntej gyakran okoz allergiát, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.

Meddig főzzünk külön a picinek?

A baba a hozzátáplálás megkezdését követő fél évben, nagyjából 6-12 hónapos kora közt számos új ízt ismer meg. Egyszerre csak egy új ételt vezetünk be, így könnyen azonosíthatjuk az étel fogyasztását követően esetleg jelentkező szokatlan tünet (kiütés, hasmenés) okát. Különösen több gyermekes családokban gyakori, hogy a legkisebb is azt az ételt szeretné fogyasztani a közös étkezésék során, amit a testvérei. Itt is fontos, hogy figyelembe vegyük az egyéni különbözőségeket. Vannak babák, akik már hat hónaposan kinézik a szüleik szájából a falatot, mások még két évesen is a baba-ételeket szeretik. Ha úgy látjuk, hogy a kicsi szívesebben fogyasztja a nagyobbaknak készített ételeket és életkora engedi, készítsük el számára is ugyanazt a fogást, néhány apró változtatással. A kicsinek szánt ételeket fűszerezzük kevésbé, tgy zsír helyett olajat hasehéntej helyett főzzük tápszerrel, vagy anyatejjel. Egy év közeli gyermeknél, ha módosítunk a család többi tagja számára készült ételek összetevőin, a kicsit is bátran kínálhatjuk belőle. Ilyen esetekben fontos, hoználjuk és az étel ne legyen túl sós, se túl fűszeres. Kipróbálhatunk olyan egészséges fogásokat is, amit a kicsi is nyugodtan fogyaszthat. Ez lehet akár grillezett hús, sok friss zöldséggel, de készíthetünk párolt ételeket is.

www.allergiakozpont.hu

 A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek tünetei mögé. A magyar felnőttek 55 százaléka küzd valamilyen gyakorisággal a reflux-szal, különösen negyven éves kor után. Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológust a tünetekről és megoldásokról kérdeztük.

Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. Az egyik leggyakoribb tünet a gyomorégés, amit rossz szájíz, szájüregi égés és kellemetlen szájszag is kísér. Az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat. A savas felböfögés során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom csípős ízt okoz, köhögésre ingerel és nyelési nehézségeket okozhat. Súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, ami a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat. .

- A reflux-betegnek gyakran, de keveset kell ennie, mert a túlterhelt gyomorból nagyobb a valószínűsége a visszacsorgás létrejöttének. A túl híg gyomortartalom is könnyebben jut vissza a nyelőcsőbe, ezért – különösen lefekvés előtt – nem szabad sok folyadékot fogyasztani, napközben is sokszor, de egyszerre keveset.

- Az éjszakai saváttörés megelőzésére az ágy feji végét kell megemelni, hogy a vízszintes helyzetben ne folyhasson visszafelé a savas folyadék.

- A vény nélkül kapható savlekötők a panaszokat gyakran mérséklik, vagy átmenetileg megszüntetik, de a nyálkahártya károsodását, és így a betegség előrehaladását nem akadályozzák meg. Ezért ha tartósan szedjük őket orvos tudta nélkül, az a helyes diagnózis felállítását késleltetheti.

- A reflux tartós stressz hatására is létrejöhet, vagy súlyosbodhat.

- Ki kell zárni a hajlamosító tényezőket, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Kerülendők a csokoládé, a feketekávé, a szénsavas üdítők, a paradicsomos ételek, az erős fűszerek, a mentol és a zsír is.

- A kezelőorvost tájékoztatni kell a betegségről, és érdemes kiiktatni azokat a gyógyszereket, amelyek gyomor-nyelőcső közti záróizom tónusát csökkentik, vagy a gyomorsavtermelés fokozása révén károsítják a nyálkahártyát. Ilyenek elsősorban a szteroidok, nyugtatók, gyulladáscsökkentők, és egyes vérnyomáscsökkentő szerek.

Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás megbetegedések leggyakoribb kiváltói a táplálékok. A táplálékallergia tüneteiről és a vizsgálati lehetőségekről dr. Polgár Marianne, gyermek gasztroenterológus ad felvilágosítást.

A gyermekkori táplálékallergia előfordulása a 3 év alatti gyermekek körében 6-8% körüli. Az allergiás tünetek leggyakrabban a bőrön jelentkeznek, a csecsemő- és kisdedkori ekcéma oka az esetek közel 30%-ában táplálékallergia. A másik gyakori tünetcsoport a gyomor-és bélrendszert érintő panaszok: a gyermekeknél görcsös hasi fájdalom, hányás, hasmenés, étvágytalanság, a súlyfejlődés megállása tapasztalható.

Reflux mellett gyakran társbetegségként tejallergia is kimutatható, de csecsemő- és kisgyermekkorban a táplálékok okozhatnak légúti tüneteket is. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, melyet főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

 Táplálékallergiára utaló tünetek esetén a vizsgálat első lépése a részletes anamnézis, vagyis a beteg kikérdezése. Gyermekek esetében a szülőknek érdemes végiggondolni, előfordult-e a családban korábban allergiás betegség, milyen ételeket fogyaszt a gyermek, mikor jelentkeztek először a tünetek. Az allergének azonosítása 2 év alatti gyermekek esetében főként vérvizsgálattal történik, általában későbbi életkorban alkalmazzuk a prick-tesztet, de az allergia diagnózisának nélkülözhetetlen része a táplálék elimináció. Ennek lényege, hogy bizonyos ételek, étrendből történő kiiktatásával ellenőrizzük, hogy továbbra is jelentkeznek-e a tünetek. Az allergia diagnózisát igazolja, ha az elvont táplálékokat visszaadva a betegségi tünetek ismét megjelennek.