Allergiák

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Kollégium (ACAAI) közleménye szerint a belgyógyászok és gyermekorvosok tudása nem naprakész az allergiás betegek ellátásával kapcsolatban. A kérdőíves felmérés során például csak 50 százalékuk tudta, hogy súlyos allergiás reakció esetén mi a teendő. Az eredmények kapcsán a szakmai szervezet a szakszerű ellátás, allergológussal történő konzultáció fontosságát hangsúlyozza.

Az ACAAI előző évi tudományos ülésén ismertetett eredmények szerint az allergiához kapcsolódó tévhitek nem évülnek el a köztudatban, és az orvosok közt is sok a félreértés egy-egy kérdésben. A megkérdezett, összesen 409 belgyógyász és gyermekorvos között elvégzett kérdőíves felmérésben a résztvevőknek olyan szituációkra kellett választ adniuk, amelyek bármikor előfordulhatnak a rendeléseken.

Ön tudja, mit tegyen anafilaxia esetén?

Az első, 50 százalékos eredménnyel zárult kérdést a következő megfogalmazásban olvashatjuk az ACAAI honlapján: Mi a legelső kezelési mód egy olyan páciens esetében, akinél egy ismert ételallergén elfogyasztása után hányás és csalánkiütés jelentkezik? A megkérdezettek fele adott helyes választ: a betegnek epinefrin injekciót kell kapnia.

Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa kiegészítésként elmondta, hogy az ételallergiák valóban nagyon súlyos allergiás reakciót is okozhatnak. „Az anafilaxiás sokk életveszélyes állapot, ilyen esetben epinefrin injekcióra van szükség. Ha a betegnél a következő tüneteket észleljük: az arc kipirosodása, testszerte csalánkiütés, torokduzzanat, nehézlégzés, fulladás, vagy szédülés, verejtékezés, hányás - hívjunk mentőt, mert csak szakember képes megfelelően ellátni a beteget. Ne adjunk kalcium injekciót, mert azzal rontunk az állapotán!” Elsődleges tehát, hogy az állapotát stabilizáljuk, de a későbbiekben mindenképp ajánlott allergiatesztet végeztetni. A diagnosztizált betegnek az orvos írja fel az epinefrin injekciót, így a későbbiekben az ilyen súlyos reakció megelőzhető.

Kaphat-e influenza ellen oltást, ha tojásallergiás?

A belgyógyászok 85 százaléka szerint nem, ők tévedtek. Az influenza elleni oltóanyagok előállítása csirkeembriókban történik, így alkalmazásukat a tojásra allergiás betegek óvatossági okokból többnyire kerülik. Számukra az oltás előtt javasolt allergológus szakorvossal egyeztetni, így mérlegelhető az oltással járó előny és kockázat egyaránt. Az allergológus a már diagnosztizált és a tojásallergia gyanús betegeknél is alkaros bőrteszt vizsgálat segítségével győződhet meg a vakcina biztonságos alkalmazhatóságáról. A bőrpróba során ugyanis lehetőség nyílik mind a tojás, mind pedig az oltóanyaggal szemben jelentkező allergiás reakció igazolására. Ha a vizsgálat eredménye negatív, akkor a páciens a vakcina teljes dózisát biztonsággal megkaphatja.

A pozitív eredmény sem kizáró ok, az ilyen esetekben érvényes szakmai protokoll az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (American College of Allergy, Asthma and Immunology) határozata alapján történik. Az eljárás minden esetben nagy odafigyelést és felkészültséget igényel. Tojás allergia esetén kisebb dózisokban, 15 perces időközönként ismételve, öt fázisban kaphatja meg a beteg az oltást. Az oltóanyag beadását 30 perces megfigyelési idő követi.

A gyerekekre tényleg az eper a legveszélyesebb?

A gyermekorvosok körében is sok a félreértés, például a gyermekkori táplálékallergiákkal kapcsolatban. Mindössze 27 százalékuk nevezte meg helyesen a leggyakoribb táplálékallergéneket, a többség az epret és a mesterséges ételszínezékeket jelölte meg. A leggyakoribb allergének ugyan életkoronként mutatnak némi eltérést, de gyermekeknél az ételallergiás tünetek 90 százalékát egyértelműen a tej, tojás, szója, és a mogyoró okozza – mondja dr. Hidvégi Edit. Az allergia kivizsgálásával kapcsolatban is eltérő eredmények születtek, a válaszadók többsége gondolta úgy, hogy az alkaros bőrteszt nem megfelelő a 3 éven aluli gyermekek vizsgálatára. A valóságban azonban kisebb gyermekeknél – akár fél éves kortól is - elvégezhető, amennyiben a gyermek együttműködő. Kisebbeknél vérvétellel vizsgálható az allergén.

Az ACAAI orvosai az érintettek számára azt javasolják, hogy allergiás tünetekkel allergológus szakorvoshoz forduljanak, aki rendelkezik azzal a plusz tudással, naprakész információkkal, amivel felkészülten képes ellátni a betegek panaszait.

A kullancscsípés húsallergiát okozhat?

Az Egyesült Államokban egyre terjed a Lone Star névre keresztelt kullancsfaj, melynek csípése után jobb kerülni a vörös húsok fogyasztását. Az élősködő által okozott allergiás esetek, már több európai országban is megjelentek.

Kiütések, testszerte jelentkező ödéma, viszketés, vagy akár anafilaxiás sokk is lehet a következménye, ha valaki a Lone Star kullancs csípését követő időszakban vörös húst fogyaszt – írja a CBS News. A probléma nem új, de a kullancsok agresszív terjedése miatt egyre gyakoribb. Hasonló eseteket Európából spanyol, német, svéd és angol területekről is jelentettek, de Ausztráliában, Japánban és Koreában is okozott már riadalmat az élősködő csípése.

A jelenségre az alfa-galaktóz nevű szacharid ad magyarázatot, mely a vörös húsokban is megtalálható, és a Lone Star is hordozója. Az alfa-galaktóz az emésztőrendszerbe jutva nem okoz problémát, de a kullancscsípés során a véráramba kerül, ennek hatására pedig ellenanyag termelődik a szervezetben. A folyamatnak semmilyen jele nincs, a tünetek egészen addig nem jelentkeznek, amíg a beteg újra vörös húst nem fogyaszt. A korábban panaszmentes személyeknél a sertés-, marha-, vagy vadhús hosszabb emésztése miatt a tünetek nem azonnal, hanem átlagosan 5-7 óra múlva jelennek meg.

A tünetek súlyossága egyénenként változhat. Van, akinél soha nem jelentkezik allergiás reakció a kullancscsípés után, és van, aki már az első alkalommal súlyos tüneteket produkál. A szakemberek még nem látják a betegség lefolyásának pontos ütemét, de a súlyosabb – epinefrin injekciót igénylő - esetek rendszerint megmaradnak; az enyhébb – antihisztaminos kezelésre is jól reagáló - betegek javulásra is számíthatnak, később kisebb mennyiségű vörös húst panaszmentesen fogyaszthatnak.

Kell-e félnünk hasonló esetektől?
A hazai helyzetre vonatkozó kérdésünkre reagálva dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa elmondta, hogy a praxisában nem találkozott még hasonló esettel, mivel alig elképzelhető, hogy valakit ez a kullancs csípjen meg Magyarországon. „Különleges, ritka esetek ugyan valóban előfordulhatnak, a híroldalon leírt tünetek hátterében azonban több más kiváltó ok is állhat. Amit mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy az enyhébb panaszokat sem szabad elbagatellizálni, mert idővel egyre súlyosabb formában jelentkezhetnek. Ha valaki az étkezéssel összefüggően hasonló tüneteket észlel magán, feltétlenül forduljon orvoshoz! A megfelelő vizsgálatok elvégzésével meghatározható, hogy mi az, ami a panaszait kiváltja.”

Hazánkban a tej mellett a tojás az egyik leggyakoribb táplálék-allergén, kisgyermekek és felnőttek körében is. Összeállításunkban a tojásallergiával kapcsolatos gyakori kérdésekre keresünk válaszokat.

Csecsemőkorban is elkezdődhet?

Az anya által fogyasztott ételek bizonyos mennyiségben átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is, az ételallergia tünetei tehát már a szoptatás időszakában is jelentkezhetnek. Érdemes ezért megfigyelni, hogy a panaszok mely ételek fogyasztását követően jelentkeznek és a továbbiakban teljesen kizárni az étrendből a gyanús élelmiszert-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa. Ha így nem jelentkeznek a tünetek, akkor az egész szoptatási idő alatt érdemes a tojásmentes diétát tartani. Amennyiben az ekcémás tünetek továbbra sem múlnak, akkor lehet más élelmiszerek mellőzésével is próbálkozni, de ilyenkor mindenképpen javasolt egy szakorvost felkeresni.

Milyen tüneteket okoz a tojásallergia?

A szoptatás időszakában a tojásallergia tüneteként a babánál jelentkezhet bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok. A tojást 8 hónapos kor után lehet bevezetni a babák étrendjébe. Kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojás sárgáját készítsünk, majd fokozatosan kaphat tojásfehérjét is. Ez allergiára hajlamos gyermekeknél legalább 2-4 hónappal későbbre halasztandó. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően fellépő bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, az arc, a torok duzzadása, nehézlégzés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom esetén kell gondolnunk tojásallergiára.

Hogyan kezelhető?

A tojásallergia egyetlen kezelési módja, a tojásmentes diéta betartása, mely –különösen gyermekeknél – sokszor nem könnyű feladat. Tojásfehérje számos élelmiszerben található, leginkább a pékáruk, a kenyérfélék, a ragufélék, a tésztafélék, a krémtöltelékek és fagylaltok tartalmazzák. Fontos, hogy bevásárlás során mindig olvassuk el az egyes ételek összetevőit is.

Az alábbiak tojásfehérje jelenlétére utalnak: albumin, tojás (tojássárgája, tojásfehérje, tojáspor, szárított tojás), tojáshelyettesítők, tojáslikőr, globulin, lecitin, lizozim, majonéz, ovalbumin, ovovitelin, tojáshab.

Mivel helyettesíthető?

Főzés során az ételek sűrítésére tojás helyett használjunk keményítőt, vagy burgonyát. Vásárolhatunk tojáspótló port is. Az ételek lazítására alkalmazható rizs, búzadara, tojásmentes zsemlemorzsa, élesztő, szódabikarbóna. Az interneten számos oldal található, ahol ételallergiás betegek osztják meg a már kipróbált recepteket egymással. Keresgéljünk a tojásmentes finomságok közt és próbáljunk ki új ízeket, ételeket.

Kaphat-e oltást, aki allergiás a tojásra?

Egyes védőoltások előállításakor a vírust tojásban szaporítják, ezért az oltóanyagba kis mennyiségű tojásfehérje is bekerülhet. Ez allergiás tüneteket, súlyos esetben vérnyomás esést, fulladást, esetleg halálhoz vezető reakciót válthat ki. Ilyen oltások a sárgaláz elleni oltás és az influenza elleni oltások. Lassan egy évtizede más technológiával készül a 15 hónapos korban kötelező kanyaró-mumpsz-rózsahimló elleni védőoltás, tehát ezt tojás-allergiások is megkaphatják. Mivel a tojás alapú védőoltások nem kötelezőek, ha kimaradnak, akkor sem történik baj.

Mire érdemes még figyelni?

A tojásra allergiás betegeknél fontos ügyelni arra is, hogy ritkán a csirkehús fogyasztása után is allergiás tünetek jelentkezhetnek. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll: olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy a szervezet - különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra - nem tud különbséget tenni közöttük. Egyes tojásallergiás betegeknél a tyúktoll allergénjének belélegzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat.

Kinőhető?

A gyermekek többsége 3 éves korára kinövi a tojásallergiát. Előfordulhat, hogy ez későbbi életkorra tolódik és az esetek kisebb százalékában ugyan, de a tojásallergia egész élet során megmaradhat.

Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése az étrendből?

Egy 2013-as kutatás szerint a megkérdezett felnőttek közel egyharmada szeretné jelentősen csökkenteni, vagy teljesen száműzni étrendjéből a glutént. Az Egyesült Államok táplálkozási szokásait célzó vizsgálatban ez eddig a legmagasabb arány. A NPD’s Dieting Monitor kampány 1976 óta követi nyomon a lakosság étkezési szokásainak változásait, s míg az elmúlt évtizedekben az egészséges táplálkozás mérföldköveit elsősorban a zsíros, cukrozott ételek kerülése, a sófogyasztás csökkentése, a koleszterinszint normál értéken tartása jelentette, az egészség zálogaként tavaly januárban a megkérdezettek 30 százaléka a glutén mellőzését jelölte meg. A hangsúly tehát eltolódott és ez a jelenség nemcsak a tengerentúlon, de Európában is megfigyelhető. Hazánkban is egyre nagyobb a választék gluténmentes ételekből, a diétához a liszt alternatívájaként kínált gabonafélékből, és az étel házhoz szállító cégek kínálatában is megtalálható a gluténmentes menüsor. De valóban mindenkinek szükséges a glutén fogyasztását kerülnie?

Ami gluténérzékenység, és ami nem az

A lisztérzékenység, a búza, vagy gabonaallergia nem keverendő össze a gluténérzékenységgel, a kiváltó okok és a tünetek is eltérőek. A gluténérzékenység fogalmát ezért úgy határozzuk meg, mint „a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem lisztérzékeny és nem búzaallergiás személyeknél” – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa. Mindegyikre igaz azonban, hogy a tünetek megszűnéséhez a betegeknek lisztmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak glutén tartalmú élelmiszereket, mint a búza, árpa, rozs, zab. Mivel az ilyen diéták nem kevés odafigyeléssel és plusz anyagi kiadással is járhatnak, értelemszerűen csak akkor javasoljuk az elkezdését, ha az valóban indokolt.

Tünetek

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon, vagy napokon belül jelentkeznek: hasfájás, a széklet megváltozása - hasmenés és székrekedés váltakozva. Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területét érintik: hasfájás, krónikus hasmenés, egyéb tünet a fáradtság lehet.

A diéta szerepe a gyógyulásban

Mivel a lisztérzékenység ismert és jól diagnosztizálható, de csak akkor, ha a beteg még fogyasztja a lisztes ételeket, elsősorban ezt kell kizárni. A lisztérzékenységet vérvizsgálattal és bél-biopsziával lehet igazolni. A nagyon ritka búza-allergia esetén bőrpróba, vagy vérből történő ellenanyag-meghatározás lehet a diagnosztika alapja. De a glutén-érzékenységre még nincs ilyen egyértelmű laboratóriumi vizsgálati módszer. Kizárólag a diéta módosításával igazolható: ha 2-4 hétre teljesen kihagyja a beteg a glutént az étrendjéből és tünetmentessé válik, akkor felvetődik ennek a betegségnek a lehetősége. Ismételten lisztes ételeket fogyasztva, újból a korábbi tünetek jelentkeznek.

Amikor érdemes gluténmentesre váltani

Ha a lisztérzékenység nem igazolható, akkor érdemes a gluténmentes diétára áttérni, hogy az segít-e a panaszok megszüntetésében. A saját praxisomban is találkoztam nem egy olyan esettel, amikor nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a lisztérzékenységet, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis javított a beteg állapotán a lisztmentes diéta – meséli az Allergiaközpont orvosa. Az érintetteknek ezért első körben a tünetek kiváltó okának pontos tisztázását javaslom. Hasi panaszok, fáradtság és a korábban említett tünetek hátterében több betegség is állhat, hiba volna ezeket mind a gluténérzékenység számlájára írni. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a panaszokat valóban a glutén okozza, akkor mindenképp szükséges az étrendből való kizárása.

Tehéntej-allergia és tejcukor érzékenység

A két betegség közti különbségek és hasonlóságok gyakran keverednek a köztudatban, pedig lényeges eltéréseket találunk mind a kiváltó okok, mind a kezelés terén. Dr.Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának segítségével összegyűjtöttük a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Mi váltja ki a panaszokat?

Alapvető különbség, hogy a tehéntej-allergia valódi ételallergia, a tünetek az immunrendszer működésének zavarából erednek, ezzel szemben a tejcukor érzékenység, vagy másnéven laktóz intolerancia nem allergia, tüneteit enzimhiány okozza. Az immunrendszer feladata, hogy a szervezet védelmét biztosítsa a kórokozók, vagy a számára veszélyes anyagokkal szemben. Allergia esetén az immunrendszer túlzott működése jön létre, minek következtében olyan anyagokkal szemben is támadást indít, amelyek valójában ártalmatlanok. Tehéntej-allergia esetén a tejfehérje az, ami a szervezetbe jutva elindítja az allergiás folyamatot – magyarázza dr. Hidvégi Edit. Laktóz intolerancia esetén a tüneteket a tejcukrot - másnéven laktózt - lebontó laktáz enzim csökkent működése okozza. Laktáz enzim hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani, megemészteni. A vékonybélben termelődő enzim mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, ezen kívül öröklött enzimhiány, vagy bizonyos fertőzések is előidézhetik a panaszokat.

Milyen tüneteket okoz?

A tehéntej-allergia első tünetei rendszerint a tehéntej alapú tápszerek, a tejes ételek bevezetését követően, csecsemőkorban jelentkeznek. A panaszok pár percen belül, vagy a tej fogyasztását követő 1-2 hét múlva alakulnak ki. A korai tünetek csalánkiütés, nehézlégzés, hányás lehetnek. A kései tünetek: hasfájás, hasmenés, orrfolyás, visszatérő sípoló légzés lehetnek. Ritka esetekben a tehéntej-allergia életveszélyes állapotot is előidézhet. Az anafilaxiás sokk hirtelen vérnyomáseséssel, a légutak életveszélyessé váló duzzanatával jár, kezelése sürgősségi orvosi ellátást igényel. A laktóz intolerancia általában 5 éves kor felett kezdődik, tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz mennyiségétől is függ. A tünetek ez esetben valamivel később, a tej fogyasztását követő 60. perctől jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Hogyan vizsgálható?

A tehéntej-allergia bőrteszttel, vagy kisebbeknél vérvizsgálattal igazolható. A bőrteszt során tejfehérje oldatot cseppentenek a beteg bőrére, majd azon keresztül apró karcolást ejtenek a bőr felszínén – írja le a vizsgálat lényegét a Budai Allergiaközpont orvosa.  A bőrpróba helyén keletkező csalángöb, duzzanat allergiát jelez. A vérvizsgálat során a vérben megemelkedett ellenanyag (IgE) szint igazolja az allergiát. Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Fontos iránymutatást nyújt még a kizárásos diéta, melynek során a beteget a tejfogyasztás teljes elhagyására kérjük, majd megfigyeljük ekkor és az ismételt fogyasztásukat követően tapasztalt különbségeket.

Milyen lehetőségek léteznek a kezelésére?

Már említettük, hogy a tehéntej-allergia csecsemőknél, kisgyermekeknél jelentkezik. Jó hír, hogy legalább 95 százalékuk 3 éves korára kinövi a betegségét. Az esetek kevesebb, mint 5 százalékában lehet számítani arra, hogy az allergia későbbi életkorban is megmarad. Ilyen esetben nincs más megoldás, mint a teljes tejmentes diéta további megtartása, alternatív tejhelyettesítő élelmiszerekkel kiegészítve -például rizstej, zabtej, szójatej kókusztej - ügyelve az állati fehérje más forrásokból történő pótlására. Laktóz intolerancia esetén a diéta nem ennyire szigorú, laktózmentes tejet, savanyított tejkészítményeket fogyaszthat a beteg: sajt, túró, joghurt, kefír a tűrőképességnek megfelelő mértékben továbbra is fogyasztható.