Allergiák

Égő, szúró, viszkető érzés – a méh-, vagy darázscsípés normál tünetei. Dr. Pintér Judit allergológustól azt is megtudhatjuk, hogy mit tegyünk, ha a panaszok ennél súlyosabbak, vagy fokozódnak?

A méh- és darázsméreg allergia tünetei lehetnek enyhe, helyi panaszok, de súlyos, életveszélyes állapot is kialakulhat. Az enyhébb panaszok közül különös figyelmet igényel, ha a csípés helyén több napon át tartósan fennálló, vörös, viszkető, nagyméretű, 12 cm-t meghaladó átmérőjű duzzanatot tapasztalunk. A csípés helyén jelentkező szokatlan reakciók – elhúzódó, az átlagosan nagyobb méretű duzzanat - után mindenképpen forduljunk allergológus szakorvoshoz.

Méh, darázsméreg allergia esetén – szerencsére ritkán- már az első csípés is súlyos allergiás rohamot válthat ki. Ha azt tapasztaljuk, hogy a csípést követő rövid időn ( 20-30 percen) belül az egész testen bőrkiütések, bőrvörösség keletkezik, az ajak, a szem vizenyősen beduzzad, fulladás lép fel, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. A beteg állapota ilyen esetben gyorsan romolhat és akár pár perc alatt is kialakulhat a legsúlyosabb, akár végzetes kimenetelű reakció, az anafilaxia, melynek során szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki.

A darázs- vagy méh méreganyagra adott allergiás reakció vérvizsgálattal, a szervezetben IgE ellenanyag kimutatásával igazolható. Ebben az esetben a szükséges gyógyszerek mellett hozzájuthatunk a gégevizenyő, így a fulladás megelőzésére szolgáló auto-injektorhoz is. Az önbelövős fecskendőt a csípés után azonnal használva a szakszerű segítség megérkezéséig megelőzhetjük a súlyosabb, akár végzetes tünetek kialakulását.

Fontos, hogy a vérvizsgálat nem csak a csípést követő napokban, de az egész év folyamán bármikor elvégezhető, az allergiát igazoló ellenanyag kimutatható.

A nyári melegben az ásványvíz mellett más italokkal is szívesen oltjuk szomjunkat. A színes, cukrozott, ízesített üdítők azonban nem csak a plusz kilók miatt jelentenek veszélyt. Az ételadalékokról dr. Balogh Katalin, allergológust kérdeztük.

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák.

Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

 Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

Az élelmiszer-adalék allergia vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevő epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia.

Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevőt tartalmazó készítményeket.