Allergiák

A résztvevő gyermekek a kezelés után panaszmentesen fogyaszthatták, a korábban súlyos tüneteket okozó magvakat. Az immunterápia eredményeiről szóló kutatást a Lancet folyóirat közölte.

Gyermekek és diéta

Ami nálunk a liszt, vagy a tej, az Egyesült Államokban az a mogyoró. A táplálékallergiák gyakoriságát tekintve a földimogyoró-allergia régóta listavezető, a mindennapokat is jelentősen megnehezítő betegség becslések szerint közel 2 millió embert érint az Államokban. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy a földimogyoró-allergia által okozott reakciók súlyossági foka az enyhébb, arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémás tünetektől az életveszélyes, légcső duzzanattal is járó anafilaxiás sokkig terjedhet. A betegség gyermekek körében is gyakori, esetükben pedig sokszor nehéz az otthonon kívüli, iskolai étkezések alatt a diéta tartása. A kutatók ezért régóta keresik a megoldást a szervezet „deszenzibilására”, vagyis a mogyoróval szembeni túlérzékenység megszüntetésére.

Kizárás helyett hozzászoktatás

A táplálékallergia kezelésének módja, ha a beteg a tüneteket okozó élelmiszert nem fogyasztja. Az immunterápia lényege azonban épp a túlérzékenység megszüntetése: folyamatosan emelt adagokban a szervezetet hozzászoktatni a tüneteket okozó allergénhez. A vizsgálat során a 99, 7 és 16 év közötti résztvevők egyik csoportja 26 hetes immunterápiás kezelésben részesült, ami szájon át, a kezelés alatt fokozatosan emelkedő dózisban mogyoró fehérje szedését jelentette, 800mg-nak megfelelő mennyiségig. A vizsgálat végén az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek 84 százalékánál a 800mg fehérje már nem okozott panaszokat. A deszenzitizációt a gyerekek 62 százalékánál sikerült elérni a kezeléssel, náluk 1400mg fehérje fogyasztása után sem jelentkeztek tünetek.

Ez megközelítőleg 10 szem mogyorónyi mennyiségnek felel meg. Bármennyire is bíztatóak azonban az eredmények, a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ez még csak egy hosszú folyamat kezdete. Az immunterápia, mogyoróallergia kezelésére szolgáló szakmai protokolljának kidolgozása további vizsgálatokat és időt igényel.

Több éves, eredményes kezelés légúti allergiákra

Habár a mogyoró-allergia kezelésének kidolgozása még gyerekcipőben jár, az immunterápia korántsem számít újdonságnak az allergiások körében. Dr. Balogh Katalin több éve sikerrel alkalmazza a módszert, elsősorban légúti allergia kezelésében. - Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Hazánkban a kezelés szublingvális, vagyis nyelv alatti formája terjedt el, ez tabletta, vagy cseppek szedését jelenti. A működési mechanizmus ugyan az: a szervezetet fokozatosan hozzászoktatni a panaszokat okozó allergénhez. A kezeléssel gyerekek és felnőttek körében is szép eredményeket értünk el a leggyakoribb allergén, a parlagfű esetében is. A 3-5 éven át tartó terápiánál a betegeim már az első évben jelentős javulásról számoltak be, majd ez a kezelés további 2 évében tovább folytatódik. A kezelés befejezésekor összességében több mint 80 százalékkal csökkennek a tünetek, tüneti kezelésre nem, vagy alig van szükség. A kezelés befejezése után végzett felmérések szerint a kedvező hatás akkor is fennáll, mikor a betegek már nem szedik az immunterápiás készítményt.

A hagyományosan összeállított ünnepi menüsor több olyan élelmiszert is tartalmaz, melyek lebontása során hisztamin szabadul fel a szervezetben. Az ilyen típusú ételek fogyasztása, az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat: csalánkiütés, arcdagadás, kivörösödés, tüsszögés, orrdugulás jelentkezhet. A tünetek kezelésében a mediátor diéta segíthet.

Álallergia

Nem valódi allergiás reakcióról van szó, az immunrendszer nem vesz részt a tünetek kialakulásában – ismerteti a folyamat lényegét dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az álallergia valójában emésztési probléma, mely a túl sok hisztamint tartalmazó, vagy a szervezetben hisztamint felszabadító ételek fogyasztásának hatására okoz panaszokat. A tünetek kialakulása az étkezés után 30-60 perccel jellemző, de előfordulhat, hogy csak néhány nap elteltével jelentkeznek. A tünetek erőssége ezen kívül függ még az elfogyasztott ételek és az így felszabaduló hisztamin mennyiségétől is. Rontja a helyzetet, ha a beteg diamino- oxidáz (DAO) szintje alacsony, tehát a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani.

Diós, mákos beigli, töltött káposzta, halak és vörösbor

Az ünnepek alatt több olyan ételt is fogyasztunk, melyek panaszokat okozhatnak – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin. A leggyakoribb hisztamint tartalmazó, vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek:
- halak: tonhal, szardínia, szardella, füstölt hering, ikra.
- érett sajtok: ementáli, camembert, rokfort, stilton, gouda, cheddar, minden penészes és füstölt sajt. - alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör.
- húsfélék: érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, sertéshús, belsőségek.
- zöldségek, gyümölcsök: spenót, borsó, lencse, bab, savanyú káposzta, paradicsom, ketchup, eper. papaya, ananász, szója, mák, mogyoró, mogyorókrém.
- egyéb: tojásfehérje, csokoládé, fahéj, sörélesztő.  

Diétával kezelhető

Panaszok esetén - ha felmerül a gyanú, hogy a tünetek a hisztaminnal állnak összefüggésben - a diagnózis allergia vizsgálat segítségével megállapítható.  Az allergológiai szakvizsgálat során álallergiára utalhat a negatív vérteszt, a jellegzetes tünetek megléte mellett. A betegség diagnózisához gyakran szükséges belgyógyászati, gasztroenterológiai kivizsgálás is.  A tünetek a diéta megtartása mellett megszüntethetőek. A Budai Allergiaközpont főorvosától azt is megtudtuk, hogy hosszútávon nem tartható, rendkívül szigorú diétára van szükség, melynek alapja a magas hisztamin tartalmú ételek kerülése, szükség esetén DAO enzim, tabletta formájában történő pótlásával. Az álallergia nem életre szóló betegség, a későbbiekben - bizonyos szabályok betartása mellett - akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer.

A parlagfű pollenszórásának csúcsidőszakában a lakosság egyre nagyobb része tapasztalja allergiás tünetek jelentkezését. A szakember szerint a védekezés kulcsa - a parlagfű irtás mellett – a jól beállított tüneti kezelés, vagy a tartós megoldást nyújtó immunterápia.

Már óvodáskorban is jelentkezhet

A légúti allergiák előfordulása a teljes lakosság körében 25%, ebből a parlagfűre allergiás betegek aránya csaknem 60%, ez a szám pedig jóval magasabb a környező országoknál – mondja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Ez azt jelenti, hogy hazánkban megközelítőleg 1,5 millió parlagfű allergiás él jelenleg. A betegek számának évről-évre történő emelkedése mellett megfigyelhető, hogy a tünetek egyre fiatalabb korában jelentkeznek: ma már 3-4 éveseknél is tapasztalhatjuk a légúti allergiára utaló jeleket: orrfolyás, az orr, a szemek viszketése, könnyezés, a szemek pirossága, orrdugulás, torokkaparás a leginkább jellemző tünetek. A számok emelkedésének legfőbb okai a hazánkra jellemző erős parlagfű fertőzöttség és a légszennyezettség.

Városokban erősebb panaszok?

Tévhit, miszerint a parlagfű allergia a vidéken élőket sújtja elsősorban, akik a természet közelsége miatt inkább találkozhatnak a tüneteket okozó allergén növénnyel. Valójában az allergiások száma a nagyobb városokban magasabb, mint a vidéken élőknél. A parlagfű igénytelen és agresszív terjedésű gyomnövény, a városban épp úgy képes benépesíteni üresen álló telkeket, mint vidéki környezetben mezőket, útszéli helyeket. A városokban a helyzetet az egész országra jellemző erős parlagfű fertőzöttség mellett a légszennyezettség is súlyosbítja. A parlagfű pollenfelülete buzogányfejre emlékeztet, melyre könnyen rátapadnak a levegőben lévő szennyeződések, például koromszemcsék, és a pollen allergén molekuláival együttes hatást váltanak ki – részletezi a jelenség okait dr. Balogh Katalin. A légszennyezettség további veszélye, hogy a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják - így  megbontott burokból az allergiát okozó, a szervezet számára  testidegen fehérjék sokkal gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak. 

Kezelje idejében a tüneteket!

Ha az év egy adott időszakában, évről-évre visszatérő panaszoktól szenved, érdemes allergiavizsgálatot végeztetnie. A vizsgálat pollenszezonban vérből, az év egyéb időszakában bőrpróba segítségével végezhető el. Az allergén növény beazonosítása nélkülözhetetlen a pontos diagnózishoz, ezután van lehetőség a kezelés megkezdésére. A tüneti kezelést allergológus szakorvossal kell megbeszélni, ha sikerült jól beállítani, a továbbiakban lehet patikában vásárolni, illetve családorvossal íratni a szükséges készítményeket. A lényeg, hogy semmiképp sem javasolt elhanyagolni a panaszokat, a rosszul beállított kezelés ugyanis nem szünteti meg a tüneteket, a tartósan fennálló orrdugulás pedig súlyosabb betegséghez - például idült arcüreg-gyulladáshoz is vezethet, ilyen esetekben pedig gyakran műtét szükséges. Az elhanyagolt allergia emellett további allergiák megjelenését is előidézheti, súlyosabb esetben pedig asztmához is vezethet.

Jegyezze fel a következő szezonra: immunterápia

Az allergia megfékezésében egyedülálló lehetőség az immunterápia, mely nemcsak a tüneteket képes tartósan enyhíteni, de az említett két szövődmény ellen is védelmet biztosít. A teljes terápia 3-5 évig tart, de segítségével már az első évben jelentősen csökkenek a panaszok – számolt be a betegek tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. A tabletta, vagy cseppek formájában adagolható készítmények alkalmazása nem vesz igénybe napi pár percnél hosszabb időt és a beteg otthonában történik. A kezelés során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja: nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek. Az immunterápiás kezelés segítségével a beteg szervezete lépésről-lépésre hozzászokik az allergiát kiváltó anyaghoz, illetve megelőzhetőek az olyan súlyosabb, allergia következtében kialakuló szövődmények is, mint az asztma. Parlagfű allergiás betegeknek érdemes már most gondolniuk a következő szezonra, a kezelést ugyanis az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal meg kell kezdeni.

A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértőnk segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Későn fordulunk allergológushoz

A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.

Ellenőrizze a tüneteit!

A következő táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb tüneteket, illetve azt, hogy melyik betegségre jellemzőek.

A nátha hét napig, az allergia a szezon végéig tart

A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7-10 nap. Ez idő alatt a tüneteket csillapíthatjuk, az erre a célra megfelelő gyógykészítményekkel. A megfázások döntő többsége szeptember és március közti időszakban fordul elő. A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát, az időjárás függvényében február végétől- március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával. A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha visszatérő panaszaink vannak, hasonló tüneteink jelentkeztek az előző év egy adott időszakában, akkor felmerül a pollenallergia gyanúja – figyelmeztet dr. Balogh Katalin. Az allergiaellenes tüneti készítmények akkor alkalmazhatók igazán eredményesen, ha az allergén növény virágzásának elején, a pollenszórás kezdetekor elkezdjük a szedésüket, ezért fontos, hogy ismerjük a panaszokat okozó növényt, nyomonkövessük az aktuális pollenjelentést és idejében orvoshoz forduljunk, beszerezzük a szükséges készítményeket. Jó, ha tudjuk, hogy a tüneti szerek mellett létezik tartós megoldás is az allergia ellen: az immunterápia. Megkezdéséhez szakorvosi vizsgálat és allergia teszt elvégzése szükséges. A teljes, 10-12 év tünetmentességet biztosító terápia 3-5 éven át tart, de a tapasztalatok szerint már az első évben jelentősen enyhíti – különösen az orrdugulás és a szemtünetek esetében - a panaszokat.

Gyerekek és házi kedvencek

Minden szülő életében elérkezik a pillanat, amikor a cseperedő gyermek egyre inkább vágyik valamilyen házi kedvenc társaságára. A véget nem érő alkudozások és ígéretek többnyire elérik céljukat és elgondolkozunk azon, hogy milyen állat is lenne a leginkább megfelelő.

Új trend: a csupasz háziállat

Létezik kopasz tengerimalac, hírességek kedvence a kínai meztelen kutya, de beszerezhetünk akár csupasz macskát is, mindez azonban csak esztétikai kérdés. Háziállat-allergia esetén ugyanis nem csak a szőrszál, vagy a toll allergizálhat. Tüneteket válthatnak ki az állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, sőt a leváló hámsejtek darabjai is. Sőt, a legtöbb gondot épp ezek az apró részecskék okozzák - figyelmeztet dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Bekerülnek a lakás levegőjébe, ülepedő porába, a bútorok huzatába, a szőnyegekbe és a drapériákba. A beszáradt nyál és faggyú feltöredezve, elporladva sokszor a lakás állattól elzárt, távoli részeibe is eljut a légáram útján és még a legalaposabb takarítás mellett is akár évekig kimutatható és tüneteket okozhat.

Allergén házi kedvenc ranglista

Allergia tekintetében nem állíthatunk fel egyértelmű sorrendet. Leggyakoribb e téren a macska-, illetve a kutyaszőr-allergia, előfordul azonban allergiás reakció lóra, hullámos papagájra, aranyhörcsögre, tengerimalacra és szinte minden otthon vagy a ház körül tartott állatra. Mindez azonban leginkább egyéni érzékenység kérdése. A házi kedvencek által okozott panaszok is a jellegzetes allergiás tünetek formájában jelentkeznek: köhögés, tüsszögés, szemviszketés. Az állat ketrecének, fekhelyének tisztán tartása, vagy az állattal történő érintkezés hatására bőrreakciók is jelentkezhetnek.

Húsvéti kedvencek

Az ünnep közeledtével egyre több helyen jelennek meg a kisnyulakat, kacsákat eladásra kínáló árusok, de az állatkereskedések is kibővítik kínálatukat ebben az időszakban. Ha alaposan átgondoltuk és valóban kisállatot szánunk ajándékba, a következőkre mindenképp figyeljünk. A nyúlszőr allergia a tesztek eredményei szerint nem ritka, a tünetek között szénanátha, asztma és csalánkiütés is szerepel. Ha házi kedvencnek a nyulat választjuk, lehetőség szerint tartsuk a kertben vagy az erkélyen. Rendszeresen fürdessük, és a szőrét keféljük át, a ketrecét tisztítsuk meg, az almot cseréljük, így csökkenthető a lakásban elszóródó allergén mennyiség. A simogatások után kézmosás, ruhacsere is szükséges lehet. Az élő kiskacsa vásárlásával kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy a hazai vizsgálatok szerint az allergiás betegek 15,9 százalékánál lehetett kimutatni liba, csirke, kacsa toll allergénnel szembeni érzékenységet. A leggyakrabban a liba és a kacsa toll allergizál, ennek oka, hogy többnyire ezekkel töltik meg a párnákat. A toll általában atkákkal szennyezett, ezért sokáig úgy vélték, hogy a tollallergiát is az atkák okozzák, mígnem a toll önálló allergizáló hatását laboratóriumi kísérletekkel is igazolták.

Állatok és allergiák

Az állattartás kérdésével érdemes óvatosan bánnunk, ha korábban már jelentkezett panaszunk emiatt. Javasolt ezért vásárlás előtt javasolt többször felkeresnünk a tenyésztőt, vagy kereskedést, ahonnan beszerezzük majd az állatot és megfigyelni, okoz-e esetleg panaszokat. Ha korábban már egyértelműen jelentkeztek tünetek, javasolt allergia vizsgálatot végeztetni, amiből megtudhatjuk valóban fennáll-e az érzékenység. Nehezíti a helyzetet, hogy az allergia fajta specifikus, tehát pl. ha valaki allergiás a házimacskára, lehet, hogy a sziámira nem, vagy fordítva. A kutyafajtáknál is hasonló a helyzet – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin.

Plusz egy érdekesség

Az immunrendszerről tudni kell, hogy két alapvető része vesz részt a kórokozók elleni védelemben, illetve az allergiás reakciók kialakításában. A két sejtcsoport balansz-szerűen működik, tehát ahol az egyik a sok “feladat” következtében megerősödik, elnyomja a másikat. Ezért ha sok apró, úgynevezett mikrofertőzés éri a kisgyermeket, az immunrendszer fertőzések ellen védő része elnyomja az allergiát létrehozó részét. Felmérések példaként hozzák azt, hogy az úgynevezett farmer életmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban alakul ki légúti allergia, vagy ahol kisgyermekkorban kutya élt egy lakásban a családdal, kevesebben lettek allergiások fiatal felnőtt korukra.

www.allergiakozpont.hu