Allergiák

Akinél egyszer jelentkeznek a pollenallergia tünetei, számíthat rá, hogy az allergén növény virágzásától függően az év azonos időszakában, a panaszai évről-évre visszatérnek majd. Ilyenkor kezdődik a szokásos procedúra: tüneti kezeléshez orrcsepp, szemcsepp, gyógyszerek. Több éve elérhető hazánkban is az allergén immunterápia, ami tartós megoldást ígér: akár 10-12 évre is megszüntetheti a panaszokat, ha vállaljuk a minimum 3 éves kezelés.

Egyre többen keresik

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Immunterápia szekciójának vezetőségi tagja, a Budai Allergiaközpont főorvosa 2008 óta végez immunterápiás kezeléseket. Elmondása szerint, a kezdetben alig ismert terápia iránt ma már nagyobb az érdeklődés mind a betegek, mind pedig az orvosok részéről: - Az évek alatt egyre több allergológiai rendelésen végzik a betegek immunterápiás kezelését, ez is azt mutatja, hogy a terápia iránt ha lassan is, de nő az igény a páciensek részéről. A 2011-es évben megközelítőleg ezer immunterápiás kezelés történt, ez a szám 2013-ben 2500. A saját praxisomban, az elmúlt hat évben összesen közel 300 betegem választotta az immunterápiát.

Tapasztalatok a kezelésről

Az immunterápia oki kezelés, tartósan képes megszüntetni az allergiás tüneteket, mert a szervezetet hozzászoktatja az allergénhez. Ez a folyamat 3-5 éven át tart, ez időszak alatt a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek – foglalja össze a terápia lényegét dr. Balogh Katalin. A tartós hatás eléréséhez a kezelést valóban minimum 3 évig célszerű tartani, de ez nem jelenti azt, hogy addig ne volna érzékelhető a hatása. A betegeim 80 százaléka már az első évben jelentős javulást tapasztal, elsősorban az orrdugulás és a szemtünetek terén.

Túl drága, macerás?

Parlagfű allergia esetén szezonális kezelést végzünk. A növény virágzása előtt 2-4 hónappal kezdjük a készítmények alkalmazását és a szezon végéig folytatjuk. A kezelés így éves szinten 60ezer forint körüli kiadást jelent a beteg részére. Ezzel párhuzamosan az egyéb tüneti szerekre fordított kiadásai folyamatosan csökkennek, majd az eredményes kezelést követően akár 10-12 évre megszűnnek. A készítmények tabletta, vagy nyelv alá adagolható cseppek formájában szedhetőek. Akár gyerekek is végezhetik önállóan, ha képesek az oldatot 2 percig a szájukban tartani, mivel a felszívódás a szájnyálkahártyán keresztül történik.

Túl hosszú kezelés?

A 3 éves kezelési idő első hallásra talán valóban hosszúnak tűnhet, de a tapasztalatok mégis ennek az ellenkezőjét igazolják. Egyrészt pollenallergia esetében szezonális kezelést végzünk, tehát a beteg nem szedi egész évben a készítményeket, a gyakorlatban így alig foglalkozik többet az allergiája kezelésével, mintha a szokásos tüneti szereket használná. A tüneti szerekkel szemben azonban az immunterápia belátható időn belül végleges megoldást is kínál, ami véleményem szerint fontos motiváció a betegeknek a kezelés megkezdéséhez – magyarázza az Allergiaközpont főorvosa. A saját tapasztalataimat támasztja alá egy közelmúltban megjelent vizsgálat is, melyben 81 tanulmány - közel 10 ezer résztvevő – eredményeit összegezték és megállapították, hogy az immunterápiával kezelt betegek lemorzsolódása teljesen átlagosnak tekinthető, 14 százalék körüli.

Asztma ellen is hatásos?

Az immunterápia mindenki számára javasolható, aki nem szeretne hosszútávon gyógyszereket szedni pollenszezonban, vagy akinél a hagyományos tüneti szerek nem hozták meg a várt javulást. Fontos megemlíteni, hogy az immunterápia az egyedüli olyan gyógymód, amely az allergia szövődményeit – újabb allergiák, vagy asztma megjelenése - is képes meggátolni. Egy kutatásban újabb pozitív hatását vizsgálták: 60, átlagosan 8,5 éves, enyhén asztmás gyermek állapotának változását követték nyomon, 10 éven keresztül. Megfigyelték, hogy az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek asztmás tünetei csökkentek, esetükben kevesebb asztma gyógyszer használatára volt szükség.

A pázsitfű allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergia vizsgálatot végeztetnünk, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát. Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát. Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszútávú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek. A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

A megelőzést március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.

 Hazánkban sok a parlagfűvel erősen fertőzött terület, nem véletlen, hogy a leggyakoribb allergiás panasz is a gyomnövény késő nyári, korai őszi virágzásának idején jelentkezik. Az allergia tüneteinek erősségét a lakóhelyünk elhelyezkedése is befolyásolja, de akkor is van megoldás, ha épp a legszennyezettebb városok egyikében élünk.

Allergén epicentrumok

Az Asthma and Allergy Foundation of America elkészítette a legfrissebb, Spring Allergy Capitals néven megjelent listát, mely az allergiások szempontjából legkedvezőtlenebb körülményeket biztosító városokat rangsorolja. A százas lista első helyére az idei évben a Mississippi állambeli Jackson városa került, mely magas pollenszámával és az allergiaellenes gyógyszerek jelentős mértékű fogyasztásával léphetett a képzeletbeli dobogó első fokára. A lista elkészítésekor az említett adatok mellett a készítők figyelembe vették még az egy főre jutó allergológusok számát is, ez az első tíz helyezett esetében a legmagasabb. Érdekesség még, hogy az első három helyezett városban megegyezőek a gyakori allergének, eszerint a vörös cédrus, vadmálna, szilfa, fűzfa és nyárfa okozza a legtöbb panaszt. A következőkben annak jártunk utána, vajon a helyi sajátosságokat figyelembe véve, összeállíthatunk-e egy hasonló listát Magyarországra vonatkoztatva is.

Évszakonként változó allergének

A hazai helyzet valamivel egyszerűbb, mivel országunkban sem az éghajlat, sem pedig a vegetáció tekintetében nem beszélhetünk lényeges különbségekről, ezért az allergének eloszlása sem mutat akkora változatosságot, mint a nagyobb területű és földrajzilag is változatosabb Egyesült Államokban – felelte kérdésünkre dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A légköri allergéneket allergenitásuk szerint csoportosítjuk. A négy csillaggal jelölt csoportba a magas allergenitású növényeket soroljuk, melyek sokak számára okoznak panaszokat. Hazánkban ide tartozik a parlagfű mellett a pázsitfűfélék és az üröm. A három csillaggal ellátott csoport tagjait érdemes még kiemelnünk, ezek szintén gyakran okoznak tüneteket. A legismertebbek közülük talán a fűz, a kőris, az éger, a nyír, a tölgy és a mogyoró. Az egyes allergének azonban inkább csak évszakok tekintetében mutatnak eloszlást és nem területileg. Az allergén növények virágzásának időpontját a pollennaptár tartalmazza, mely az aktuális időjárás függvényében mutathat némi eltérést.

Az első számú ellenség

Hazánkban a legtöbb panaszt egyértelműen a parlagfű okozza. A növény adottságai miatt kiirtása lehetetlennek tűnő feladat, mivel egyetlen egyede is több száz pollent képes a levegőbe juttatni, melyek azután a szél szárnyán hatalmas távolságokra is eljutnak. Hihetetlenül ellenálló faj, így a mostanában gyakran szélsőséges időjárás sem befolyásolja döntően a terjedését. Parlagfűvel legerősebben fertőzött területek elsősorban a nyugati országrészben, a Balaton körül találhatók, de augusztus közepe környékén, a növény virágzásának csúcsidőszakában a Csongrád és Szabolcs-Szatmár Bereg megye területén élő allergiás betegek is tüneteik rosszabbodását tapasztalhatják. A legkedvezőbb helyzetben az Északi-középhegység területén élők vannak, mivel a gyomnövény a tengerszint felett 400 méteres magasságban már egyáltalán nem, vagy csak nehezen él meg.

Harmóniában a természettel: immunterápia

Ha mégsem vagyunk olyan szerencsések, hogy a legkevésbé fertőzött területek egyikének az irányítószáma szerepeljen a lakcímünkben; sőt épp ellenkezőleg, a házunk ablaka egy gondozatlan, parlagfűtől hemzsegő rétre vagy a belvárosban álló elhanyagolt, gyomos telekre néz, akkor sem a költözés az egyetlen lehetőség. Az immunterápiás kezelés eddig is sokak számára jelentett megoldást és népszerűsége az elmúlt évek alatt egyre nő – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. A 3-5 éven át tartó kezelés segítségével a betegek már az első allergiaszezon alatt is jelentős, átlagosan 50%-os mértékű javulást érnek el, melyet a következő évben újabb 20-25%-os tünetcsökkenés követ. Az immunterápia azonban nem pusztán ideiglenes megoldást jelent, a kezelés segítségével 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el. Az immunterápia hatására a beteg szervezete megtanulja elviselni azt az anyagot, ami korábban az allergiás tüneteket kiváltotta, így többé az sem okoz problémát, ha lakóhelyén, vagy nyaralás alatt parlagfű szezonban a szabadban kell tartózkodnia. Elmúlik az orrdugulás, orrfolyás kellemetlen érzése, ezáltal ismét nyugodt lehet az éjszaka, megszűnik az allergiaszezonban gyakran jelentkező kialvatlanság, fáradtság is. Az immunterápia a parlagfű mellett több gyakori allergén - például fűpollen, háziporatka, vagy fekete üröm - esetén is alkalmazható.

www.allergiakozpont.hu

Gyerekek és házi kedvencek

Minden szülő életében elérkezik a pillanat, amikor a cseperedő gyermek egyre inkább vágyik valamilyen házi kedvenc társaságára. A véget nem érő alkudozások és ígéretek többnyire elérik céljukat és elgondolkozunk azon, hogy milyen állat is lenne a leginkább megfelelő.

Új trend: a csupasz háziállat

Létezik kopasz tengerimalac, hírességek kedvence a kínai meztelen kutya, de beszerezhetünk akár csupasz macskát is, mindez azonban csak esztétikai kérdés. Háziállat-allergia esetén ugyanis nem csak a szőrszál, vagy a toll allergizálhat. Tüneteket válthatnak ki az állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, sőt a leváló hámsejtek darabjai is. Sőt, a legtöbb gondot épp ezek az apró részecskék okozzák - figyelmeztet dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Bekerülnek a lakás levegőjébe, ülepedő porába, a bútorok huzatába, a szőnyegekbe és a drapériákba. A beszáradt nyál és faggyú feltöredezve, elporladva sokszor a lakás állattól elzárt, távoli részeibe is eljut a légáram útján és még a legalaposabb takarítás mellett is akár évekig kimutatható és tüneteket okozhat.

Allergén házi kedvenc ranglista

Allergia tekintetében nem állíthatunk fel egyértelmű sorrendet. Leggyakoribb e téren a macska-, illetve a kutyaszőr-allergia, előfordul azonban allergiás reakció lóra, hullámos papagájra, aranyhörcsögre, tengerimalacra és szinte minden otthon vagy a ház körül tartott állatra. Mindez azonban leginkább egyéni érzékenység kérdése. A házi kedvencek által okozott panaszok is a jellegzetes allergiás tünetek formájában jelentkeznek: köhögés, tüsszögés, szemviszketés. Az állat ketrecének, fekhelyének tisztán tartása, vagy az állattal történő érintkezés hatására bőrreakciók is jelentkezhetnek.

Húsvéti kedvencek

Az ünnep közeledtével egyre több helyen jelennek meg a kisnyulakat, kacsákat eladásra kínáló árusok, de az állatkereskedések is kibővítik kínálatukat ebben az időszakban. Ha alaposan átgondoltuk és valóban kisállatot szánunk ajándékba, a következőkre mindenképp figyeljünk. A nyúlszőr allergia a tesztek eredményei szerint nem ritka, a tünetek között szénanátha, asztma és csalánkiütés is szerepel. Ha házi kedvencnek a nyulat választjuk, lehetőség szerint tartsuk a kertben vagy az erkélyen. Rendszeresen fürdessük, és a szőrét keféljük át, a ketrecét tisztítsuk meg, az almot cseréljük, így csökkenthető a lakásban elszóródó allergén mennyiség. A simogatások után kézmosás, ruhacsere is szükséges lehet. Az élő kiskacsa vásárlásával kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy a hazai vizsgálatok szerint az allergiás betegek 15,9 százalékánál lehetett kimutatni liba, csirke, kacsa toll allergénnel szembeni érzékenységet. A leggyakrabban a liba és a kacsa toll allergizál, ennek oka, hogy többnyire ezekkel töltik meg a párnákat. A toll általában atkákkal szennyezett, ezért sokáig úgy vélték, hogy a tollallergiát is az atkák okozzák, mígnem a toll önálló allergizáló hatását laboratóriumi kísérletekkel is igazolták.

Állatok és allergiák

Az állattartás kérdésével érdemes óvatosan bánnunk, ha korábban már jelentkezett panaszunk emiatt. Javasolt ezért vásárlás előtt javasolt többször felkeresnünk a tenyésztőt, vagy kereskedést, ahonnan beszerezzük majd az állatot és megfigyelni, okoz-e esetleg panaszokat. Ha korábban már egyértelműen jelentkeztek tünetek, javasolt allergia vizsgálatot végeztetni, amiből megtudhatjuk valóban fennáll-e az érzékenység. Nehezíti a helyzetet, hogy az allergia fajta specifikus, tehát pl. ha valaki allergiás a házimacskára, lehet, hogy a sziámira nem, vagy fordítva. A kutyafajtáknál is hasonló a helyzet – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin.

Plusz egy érdekesség

Az immunrendszerről tudni kell, hogy két alapvető része vesz részt a kórokozók elleni védelemben, illetve az allergiás reakciók kialakításában. A két sejtcsoport balansz-szerűen működik, tehát ahol az egyik a sok “feladat” következtében megerősödik, elnyomja a másikat. Ezért ha sok apró, úgynevezett mikrofertőzés éri a kisgyermeket, az immunrendszer fertőzések ellen védő része elnyomja az allergiát létrehozó részét. Felmérések példaként hozzák azt, hogy az úgynevezett farmer életmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban alakul ki légúti allergia, vagy ahol kisgyermekkorban kutya élt egy lakásban a családdal, kevesebben lettek allergiások fiatal felnőtt korukra.

www.allergiakozpont.hu

A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendő gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az időszakban növelheti az asztma kockázatát.

Öröklődés és környezet

Az allergiára való hajlam öröklődik, egy szülő esetén 30, míg két allergiás szülő esetén már közel 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is valamilyen formában jelentkezik a betegség – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Azt, hogy az öröklött hajlamból valóban kialakul-e allergia, több tényező is befolyásolja. A környezetnek különösen fontos szerepe van ebből a szempontból. Ezért javasoljuk például, hogy allergiára hajlamos kisgyermekeknél fordítsunk külön figyelmet a hozzátáplálásra, hogy a gyermek környezetében igyekezzünk minimalizálni a lakáson belüli allergének: penészgomba és poratka számát. Korábbi kutatások alapján született az az ajánlás, mely szerint allergiás családban a gyermek születésének időpontját nem célszerű a magas pollenkoncentrációval járó hónapokra időzíteni. Svéd kutatók eredményei pedig most a terhesség utolsó három hónapjának fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az utolsó trimeszter

A várandósság utolsó harmada különösen jelentős a tüdő fejlődésének szempontjából. Erre az időszakra tehető a léghólyagocskák kialakulása, a tüdő egyre nagyobb felületének létrejötte. A 28. hét körül kezdődik azon felületaktív anyagok termelése, amelyek megakadályozzák a magzat tüdőben található léghólyagok összetapadását, ezáltal lehetővé téve a születés utáni megfelelő légzést. Az ebben a kritikus időszakban átélt kedvezőtlen külső tényezők mind károsan befolyásolják a légzőszerv megfelelő fejlődését.

Gyermekkori asztma és pollenek

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség, a korai légzőrendszeri fertőzések is, a gyermekkori asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam. A svéd Umea University kutatói 110,000 várandósság alakulását követték nyomon a gyermekek megszületését követő első év végéig. Megfigyeléseik alapján az utolsó trimeszter idején magas pollenkoncentrációban fejlődő gyermekek az első évben gyakrabban szorultak kórházi kezelésre, asztmatikus tünetek miatt. A kutatók feltételezik, hogy az öröklődés mellett az összefüggés oka a magas pollenkoncentráció, mely befolyásolja a gyermek és immunrendszerének fejlődését is. Lehetségesnek tartják, hogy az allergiás, asztmás édesanyánál ebben az időszakban kialakult súlyosabb légzőszervi panaszok miatt bekövetkező koraszülések is szerepet játszanak az asztma kialakulásában. A koraszülés ugyanis, ahogyan már korábban is említettük önmagában is a légúti betegségek rizikófaktora a születendő gyermeknél.

www.allergiakozpont.hu