Allergiák

A külföldi szakirodalmat a hazai tapasztalatok is igazolják – derül ki dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa és dr. Mohácsi Edit, a Szent János Kórház allergológusa által közösen készített felmérésből. Az elvégzett kezeléseik eredményét összesítve látható, hogy egy évvel az immunterápia befejezését követően sem tértek vissza az allergiás tünetek.

Gyerekeknél és felnőtteknél is eredményes
A Clinical & Experimental Allergy folyóiratban 2003-ban jelent meg egy beszámoló, allergiás asztmás gyermekeken végzett immunterápia hatásáról. Az átlagosan 8,5 éves gyermekek körében a 10 éves nyomonkövetés során jelentősen csökkent az asztma tüneteinek súlyossága és a gyógyszerhasználat is. 2010-ben a Journal of Allergy and Clinical Immunology hasábjain egy hasonlóan eredményes kutatásról olvashatunk. A 257 résztvevő közül az allergén-specifikus immunterápiával kezelt betegek, a három éves kezelés alatt, a tünetek jelentős csökkenéséről számoltak be. A tünet és gyógyszermentes napok tekintetében, a kezelés befejezését követő egy évben is jelentős különbségeket mutattak a kontroll csoporthoz képest.

Itthon is biztató eredmények születtek
Az allergén immunterápiát 108 betegnél – átlag életkor: 38,2 - alkalmaztuk, a kontroll csoportban, 66 fő esetében a hagyományos tüneti szerekkel zajlott a kezelés. A betegek többsége – közel 80 százalék – mindkét csoportban parlagfű allergiás – mondja dr. Balogh Katalin. A betegek 3 éven keresztül, az allergén növény virágzásához köthető időszakban, szezon előtt és alatt kaptak kezelést. Parlagfű allergiások esetében például ez 6 havi kezelést jelent, átlagosan májustól-októberig. Az allergén immunterápia során a betegek, cseppek formájában annak az allergénnek a magas fokban tisztított kivonatát szedték - szigorúan ellenőrzött adagolással - amire allergiásak voltak. A szervezetük így hozzászokott az allergénhez, így az a kezelés előrehaladtával egyre kevésbé okozott tüneteket.

Kevesebb tünet, kevesebb gyógyszer
Az orr- és szemtünetek terén, vagyis minden vizsgált tünet vonatkozásában tapasztalt javulás a kezelés első évében a legintenzívebb. A kezelés hosszútávú eredményességét igazolja, hogy a betegek beszámolója alapján a tünetek intenzitása a kezelés befejezését követő első évben is alacsony maradt. A tünetek csökkenését a tüneti szerek használatának visszaesése is követte. A betegeknek egyre kevesebb tüneti szerre volt szüksége: a kezelés előrehaladtával csökkent a tabletta, orrspray és szemcsepp használata is. Az eredmények pedig ez esetben is tartósnak bizonyultak.

Parlagfű allergiás?
Az allergén immunterápia tehát valóban képes hosszútávon enyhíteni az allergiás tüneteket, és ezzel párhuzamosan csökkenteni az allergia ellenes tüneti készítmények alkalmazását. A kezelés emellett a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezi. Az immunterápiával kapcsolatban lényeges információ, hogy a hagyományos tüneti kezelésekhez képest jóval korábban, az allergén növény virágzását megelőzően kell kezdeni. Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát ez esetben a kezelést célszerű legkésőbb májusig megkezdeni.

Az Allergy Awareness Campaign nevű programsorozat 2014 júniusában indult útjára. Az EAACI szervezésében zajló kampány első lépéseként a dán főváros egy forgalmas terén, két dobozba zárt ember jelképezte, ahogyan a betegség tünetei elzárják a külvilágtól az érintetteket, vagyis az esemény fő üzenetét: „Az allergia csapdájában”. A két napos megmozdulás során az aktivisták tájékoztató anyagokat osztottak szét az érdeklődők részére.

Az EAACI fontosnak tartja a figyelmet ilyen módon is a betegségre irányítani. Felmérésük alapján az allergiás betegek száma Európában eléri a 150 milliót, s a jövőben további emelkedéstől tartanak. Kutatók szerint napjainkban három gyermekből egy allergiás, az elkövetkező tíz évben pedig vélhetően az európai lakásság felénél kimutatható lesz majd a betegség valamilyen típusa. A kampány során a betegség tüneteinek megismertetése mellett, annak egyéb következményeire is igyekeznek felhívni a társadalom figyelmét: az allergia befolyásolja az életminőséget, a betegség egyénenként eltérő súlyossági fokban jelentkezhet, kezelése magas költséggel járhat. Kiemelt figyelmet fordítanak a megelőzés, a korai diagnózis és a személyre szabott kezelés fontosságára.

A kampány egészen 2015 szeptemberéig tart. A program tematikusan felépített, az első, figyelemfelhívó, tájékoztató akciót követően 2014 októberétől a cél az asztma és az allergia kapcsolatának, mind szélesebb körben történő megismertetése.

Az ismertebb krónikus betegségekkel szemben keveset beszélünk, hallunk róla, pedig az asztma valójában közel 300 millió embert érint világszerte. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a betegek közt kiemelkedően magas az allergiások aránya. „Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál észlelhető allergia is, az allergiás asztma tehát az asztmás betegség leggyakoribb típusa.”

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. Jellegzetes tünetei a rohamszerűen jelentkező köhögés, sípoló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi szorító érzés. A betegek állapotát rendszerint rontja és könnyen rohamot is provokálhat a dohányfüst, a légszennyezettség, sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is. Allergiás asztma esetén a panaszokat emellett a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre – is  kiváltják ill. súlyosbítják. A tünetek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszeres terápia. A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok, hörgőtágítók és allergia ellenes orrspray-k, tabletták segítségével, az asztma és az allergia együttes kezelésével valódi javulás érhető el.

Az asztma tehát nem gyógyítható, de jól kezelhető. A megfelelően beállított gyógyszeres kezelés biztosítja a kontrollt a betegség felett. Segítségével a légúti nyálkahártyán zajló gyulladás csökkenthető, a súlyos rohamok kialakulása megelőzhető és minimálisra csökkenthető a betegség miatt iskolai, vagy munkahelyi hiányzások száma. A jól kontrollált asztma a jó életminőséghez is szükséges.  Erre hívja fel a figyelmet az EAACI több európai országban – Olaszország, Németország, Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság – online kampány, a betegszervezetekhez, alapellátást nyújtó szolgáltatókhoz, gyógyszerészekhez eljuttatott nyomtatott kiadványok és sajtómegjelenések segítségével.

A kampány következő állomása, 2015 februárjában az ételallergiákra és a súlyos, életveszélyes tüneteket okozó anafilaxiás sokk felismerésére és megelőzésére hívja fel a figyelmet. Tavasszal a szénanátha és az allergén specifikus immunterápia kerül fókuszba, majd szeptembertől a bőrallergiák megismertetésére kerül a hangsúly.

Korábbi kutatások egyértelmű összefüggést véltek felfedezni a terhesség alatt, illetve a kora gyermekkorban szedett antibiotikum és az asztma megjelenése közt, az elmélet azonban most megdőlni látszik.

Svéd kutatók a British Medical Journal hasábjain publikálták 2006 és 2010 között végzett vizsgálataik eredményeinek összegzését, melyet közel félmillió gyermek részvételével végeztek el. Eredményeik szerint egyértelműen téves az a korábbi feltételezés, miszerint az antibiotikumok szedésének bármi köze volna az asztma megjelenéséhez. Indoklásukban szerepel többek közt az, hogy a kisgyermekkorban kezdődő asztma könnyen összetéveszthető a légúti fertőzés tüneteivel, amelyre a kezelőorvos antibiotikumot ír fel. Ha a gyermek állapota ezután sem javul, és bebizonyosodik az asztma diagnózisa, a tüneteket tévesen a gyógyszer szedésével hozzák kapcsolatba, pedig az asztma  tünetei valójában már az antibiotikum szedése előtt, azt megelőzően megjelentek.

A korábban igaznak vélt összefüggés téves mivoltát igazolja az a megállapítás is, mely szerint az asztma megjelenését önmagában is kiválthatja egy légúti fertőzés függetlenül attól, hogy a beteg emiatt szedett-e antibiotikumot, vagy sem. A kutatók a korábbi kutatások hiányosságaként róják fel, hogy az eredmények összegzése során nem vizsgálták kellő alapossággal a beteg környezetét, genetikai hátterét, életmódját, melyek szintén fontos szerepet játszanak a betegség megjelenésében. Vizsgálataik során ezért kiemelt figyelmet szenteltek a felsorolt tényezőknek.

Első körben kizárólag a terhesség alatt szedett antibiotikum hatását vizsgálták. Úgy találták, hogy ez 28%-ban növelte meg a betegség kialakulásának kockázatát a gyermeknél. Később azonban emellett a gyermek környezetét, családját, életmódját is figyelembe véve megállapították, hogy az antibiotikum szedés tényének önmagában semmilyen hatása nincs a betegség későbbi kialakulására nézve. Több családban is megfigyelték például, hogy habár az édesanya mindkét gyermekével való várandóssága idején szedett antibiotikumot, de asztma csak az egyik gyermeknél jelentkezett. A korábbi összefüggésről tehát egyértelműen állítják, hogy téves, úgy vélik, a terhesség alatt szedett antibiotikum önmagában nem okoz a születendő gyermeknél asztmát.

A korai életkorban szedett antibiotikum hatását vizsgálva a kutatók szintén arra jutottak, hogy a korábbi összefüggés téves feltételezésen alapult. Részletes vizsgálódásaik alapján megállapították ugyanis, hogy főként a légúti fertőzéssel kezelt gyermekeknél jelentkezett később asztma, az egyéb problémákra bőr-, és húgyúti fertőzésekre szedett antibiotikum nem okozott asztmát. Ez megerősíti azt a felvetésüket, miszerint a kisgyermekkorban a kezdődő asztmát, gyakran tévesen légúti fertőzésként diagnosztizálják.

Az asztma kialakulásának lehetséges okairól dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy 5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés, megfázás során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy majd kinövi a gyermek. „Régóta ismert, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő allergiás betegségek, vagyis nyilvánvaló a genetikai meghatározottság. Így ezt a tényezőt semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni, a betegség kialakulásával kapcsolatos összefüggések kutatása során. Azonban nem maga a betegség, hanem az allergiás hajlam öröklődik. Ha mindkét szülő allergiás asztmától szenved, a gyermeknek 60-80 %-os esélye van a betegségre.” Dr. Somogyi Éva ezért azt javasolja, hogy azokban a családokban, ahol előfordult a betegség, fokozottan ügyeljenek a tünetekre. Forduljunk szakemberhez, ha a gyermek az őszi-téli időszakban megjelenő gyakori fertőzésekre visszatérő fulladásos rohamokkal reagál, vagy futás után zihál, levegőért kapkod, esetleg bizonyos helyzetekben – például dohos helyen, állatok között – rendszeresen fullad, köhög.

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Kollégium (ACAAI) közleménye szerint a belgyógyászok és gyermekorvosok tudása nem naprakész az allergiás betegek ellátásával kapcsolatban. A kérdőíves felmérés során például csak 50 százalékuk tudta, hogy súlyos allergiás reakció esetén mi a teendő. Az eredmények kapcsán a szakmai szervezet a szakszerű ellátás, allergológussal történő konzultáció fontosságát hangsúlyozza.

Az ACAAI előző évi tudományos ülésén ismertetett eredmények szerint az allergiához kapcsolódó tévhitek nem évülnek el a köztudatban, és az orvosok közt is sok a félreértés egy-egy kérdésben. A megkérdezett, összesen 409 belgyógyász és gyermekorvos között elvégzett kérdőíves felmérésben a résztvevőknek olyan szituációkra kellett választ adniuk, amelyek bármikor előfordulhatnak a rendeléseken.

Ön tudja, mit tegyen anafilaxia esetén?

Az első, 50 százalékos eredménnyel zárult kérdést a következő megfogalmazásban olvashatjuk az ACAAI honlapján: Mi a legelső kezelési mód egy olyan páciens esetében, akinél egy ismert ételallergén elfogyasztása után hányás és csalánkiütés jelentkezik? A megkérdezettek fele adott helyes választ: a betegnek epinefrin injekciót kell kapnia.

Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa kiegészítésként elmondta, hogy az ételallergiák valóban nagyon súlyos allergiás reakciót is okozhatnak. „Az anafilaxiás sokk életveszélyes állapot, ilyen esetben epinefrin injekcióra van szükség. Ha a betegnél a következő tüneteket észleljük: az arc kipirosodása, testszerte csalánkiütés, torokduzzanat, nehézlégzés, fulladás, vagy szédülés, verejtékezés, hányás - hívjunk mentőt, mert csak szakember képes megfelelően ellátni a beteget. Ne adjunk kalcium injekciót, mert azzal rontunk az állapotán!” Elsődleges tehát, hogy az állapotát stabilizáljuk, de a későbbiekben mindenképp ajánlott allergiatesztet végeztetni. A diagnosztizált betegnek az orvos írja fel az epinefrin injekciót, így a későbbiekben az ilyen súlyos reakció megelőzhető.

Kaphat-e influenza ellen oltást, ha tojásallergiás?

A belgyógyászok 85 százaléka szerint nem, ők tévedtek. Az influenza elleni oltóanyagok előállítása csirkeembriókban történik, így alkalmazásukat a tojásra allergiás betegek óvatossági okokból többnyire kerülik. Számukra az oltás előtt javasolt allergológus szakorvossal egyeztetni, így mérlegelhető az oltással járó előny és kockázat egyaránt. Az allergológus a már diagnosztizált és a tojásallergia gyanús betegeknél is alkaros bőrteszt vizsgálat segítségével győződhet meg a vakcina biztonságos alkalmazhatóságáról. A bőrpróba során ugyanis lehetőség nyílik mind a tojás, mind pedig az oltóanyaggal szemben jelentkező allergiás reakció igazolására. Ha a vizsgálat eredménye negatív, akkor a páciens a vakcina teljes dózisát biztonsággal megkaphatja.

A pozitív eredmény sem kizáró ok, az ilyen esetekben érvényes szakmai protokoll az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (American College of Allergy, Asthma and Immunology) határozata alapján történik. Az eljárás minden esetben nagy odafigyelést és felkészültséget igényel. Tojás allergia esetén kisebb dózisokban, 15 perces időközönként ismételve, öt fázisban kaphatja meg a beteg az oltást. Az oltóanyag beadását 30 perces megfigyelési idő követi.

A gyerekekre tényleg az eper a legveszélyesebb?

A gyermekorvosok körében is sok a félreértés, például a gyermekkori táplálékallergiákkal kapcsolatban. Mindössze 27 százalékuk nevezte meg helyesen a leggyakoribb táplálékallergéneket, a többség az epret és a mesterséges ételszínezékeket jelölte meg. A leggyakoribb allergének ugyan életkoronként mutatnak némi eltérést, de gyermekeknél az ételallergiás tünetek 90 százalékát egyértelműen a tej, tojás, szója, és a mogyoró okozza – mondja dr. Hidvégi Edit. Az allergia kivizsgálásával kapcsolatban is eltérő eredmények születtek, a válaszadók többsége gondolta úgy, hogy az alkaros bőrteszt nem megfelelő a 3 éven aluli gyermekek vizsgálatára. A valóságban azonban kisebb gyermekeknél – akár fél éves kortól is - elvégezhető, amennyiben a gyermek együttműködő. Kisebbeknél vérvétellel vizsgálható az allergén.

Az ACAAI orvosai az érintettek számára azt javasolják, hogy allergiás tünetekkel allergológus szakorvoshoz forduljanak, aki rendelkezik azzal a plusz tudással, naprakész információkkal, amivel felkészülten képes ellátni a betegek panaszait.

A latex a gumigyártás alapanyaga. A gumit a gumifa (Hevea brasiliensis) kérgéből nyert tejnedvből állítják elő. Az anyag 1840-es felfedezése után 1927-ben számoltak be először latex érzékenységről.

Latex az egészségügyben és a hétköznapokban

A latex gyakori alapanyaga az egészségügyben használt eszközöknek. A műtétek során is használatos kesztyűk, az injekciós fecskendők, intubáló tubusok, katéterek és kesztyűk mellett számos egyéb eszköz tartalmazza. A latex-allergia így elsősorban az egészségügyi személyzet körében fordul elő a leggyakrabban, de a műtőben fellépő anafilaxia (súlyos, az életet is veszélyzetető allergiás reakció) 16,6%-ában is a latex szerepét igazolták. Ilyenkor hamarabb gondolnak egyéb okokra (gyógyszerek iránti érzékenység, aneszteziológiai reakció), mint a latex-allergiára.-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa.

Ez részben a későbbiek szempontjából lényeges, hogy a beteg latex-szel való érintkezése ne ismétlődjön, másrészt az ellátás során újabb és újabb latex felhasználásával készült eszközök alkalmazása ronthatja a páciens állapotát. A fogászati rendelő szintén műtőnek tekinthető, hiszen a beavatkozások során az orvosnak a gumikesztyű viselése kötelező és az a beteg nyálkahártyájával érintkezik, ezért ugyancsak előfordulhatnak a latex-allergia enyhébb, vagy súlyosabb tünetei. A latex-érzékenység a leggyakoribb az egészségügyi dolgozók között, de szintén foglalkozási ártalomnak számít fodrászoknál és élelmiszeripari dolgozóknál.

Tünetek

A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik. Ritkább esetekben bekövetkezhet szívritmus emelkedés, remegés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, anafilaxiás sokk.

Latex tartalmú használati tárgyak

• Condom
• Cumi (etető cumi, játék cumi)
• Elasztikus ruházati cikkek
• Esőkabát
• Kerekesszék alkatrészek
• Konyhai gumikesztyű (mosogatáshoz, takarításhoz)
• Léggömb, labda, sportszerek
• Matrac
• Papucs, cipő
• Pelenka-ragasztószalagok
• Ruha gumírozása
• Telefonzsinór
• Úszógumi

Vizsgálatok

A latex-allergia megállapítására alkalmazható a bőrteszt, vagy vérvizsgálat. Bizonyos esetekben a túlérzékenység patch teszttel mutatható ki. (A hát bőrére tett allergénnel átitatott korong helyén létrejövő korai és késői reakció vizsgálata.)

Kezelés

A latex-allergia kezelésének egyetlen módja a latex tartalmú eszközök használatának mellőzése. A tünetek kezelése kapcsán említést kell tennünk a latex-gyümölcs keresztreakciókról. Bizonyos anyagok szerkezete nagyon hasonló, így amennyiben a szervezet allergiás reakciót mutat az egyik allergénnel szemben, előfordulhat, hogy egy másik, hozzá szerkezetileg hasonló anyag elfogyasztása, vagy a vele történt érintkezés után is jelentkeznek a tünetek. A talán legismertebb keresztreakció, hogy a parlagfű allergiás beteg tünetei görögdinnye fogyasztása után is jelentkeznek, vagy rosszabbodnak.

A latex allergiások számára ez okból a banán, avokadó, eper, mangó, őszibarack és citrusfélék fogyasztása nem javasolt. A felsoroltakon kívül gyakori társult allergén a mogyoró, papaya, burgonya, paradicsom is.