Allergiák

A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendő gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az időszakban növelheti az asztma kockázatát.

Öröklődés és környezet

Az allergiára való hajlam öröklődik, egy szülő esetén 30, míg két allergiás szülő esetén már közel 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is valamilyen formában jelentkezik a betegség – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Azt, hogy az öröklött hajlamból valóban kialakul-e allergia, több tényező is befolyásolja. A környezetnek különösen fontos szerepe van ebből a szempontból. Ezért javasoljuk például, hogy allergiára hajlamos kisgyermekeknél fordítsunk külön figyelmet a hozzátáplálásra, hogy a gyermek környezetében igyekezzünk minimalizálni a lakáson belüli allergének: penészgomba és poratka számát. Korábbi kutatások alapján született az az ajánlás, mely szerint allergiás családban a gyermek születésének időpontját nem célszerű a magas pollenkoncentrációval járó hónapokra időzíteni. Svéd kutatók eredményei pedig most a terhesség utolsó három hónapjának fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az utolsó trimeszter

A várandósság utolsó harmada különösen jelentős a tüdő fejlődésének szempontjából. Erre az időszakra tehető a léghólyagocskák kialakulása, a tüdő egyre nagyobb felületének létrejötte. A 28. hét körül kezdődik azon felületaktív anyagok termelése, amelyek megakadályozzák a magzat tüdőben található léghólyagok összetapadását, ezáltal lehetővé téve a születés utáni megfelelő légzést. Az ebben a kritikus időszakban átélt kedvezőtlen külső tényezők mind károsan befolyásolják a légzőszerv megfelelő fejlődését.

Gyermekkori asztma és pollenek

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség, a korai légzőrendszeri fertőzések is, a gyermekkori asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam. A svéd Umea University kutatói 110,000 várandósság alakulását követték nyomon a gyermekek megszületését követő első év végéig. Megfigyeléseik alapján az utolsó trimeszter idején magas pollenkoncentrációban fejlődő gyermekek az első évben gyakrabban szorultak kórházi kezelésre, asztmatikus tünetek miatt. A kutatók feltételezik, hogy az öröklődés mellett az összefüggés oka a magas pollenkoncentráció, mely befolyásolja a gyermek és immunrendszerének fejlődését is. Lehetségesnek tartják, hogy az allergiás, asztmás édesanyánál ebben az időszakban kialakult súlyosabb légzőszervi panaszok miatt bekövetkező koraszülések is szerepet játszanak az asztma kialakulásában. A koraszülés ugyanis, ahogyan már korábban is említettük önmagában is a légúti betegségek rizikófaktora a születendő gyermeknél.

www.allergiakozpont.hu

A fűszerek okozta allergiás tünetek igen változatos formában jelentkezhetnek. Amennyiben az elfogyasztott étel tartalmazza az allergént, úgy a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszert érintik - hasmenés, hasfájás, puffadás jelentkezhet -, de gyakran bőrkiütést is okoznak – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Krémekben, kozmetikumokban található, főként illatanyagként használt allergének, bőrrel való érintkezés útján csalánkiütést, ekcémát, belélegezve orrfolyást, légzési nehézséget okozhatnak. Allergiás tüneteket leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, fekete bors, kakukkfű, kömény, fűszerpaprika és koriander okoznak.

Rejtett allergének

A fűszer-allergia diagnózisát nehezíti, hogy a betegek sokszor maguk sem gondolnak arra, hogy panaszaikat az ízesítéshez, vagy illatanyagként használt növények okozzák. Becslések szerint azonban az ételallergiák közel 2 százalékáért a fűszerek a felelősek, így ez sokak számára okoz nehézséget a mindennapokban. A betegség felismerését és a megfelelő kezelést egyaránt nehezíti, hogy nincs külön szabályozás arra vonatkozóan, hogy a gyártók kötelesek feltüntetni a fűszereket az összetevők közt, a termékek csomagolásán.

Gyógynövény vagy allergén?

Az American College of Allergy, Asthma and Immunology (ACAAI) egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a panaszok főként nők körében jelentkeznek. Nem árt, ha óvatosan választunk kozmetikumokat, sok esetben ugyanis épp a természetesnek vélt natúr, vagy gyógynövényeket tartalmazó termékekkel ártunk a legtöbbet magunknak. A kozmetikumok, fogkrémek mellett a gyógyhatású készítmények is panaszokat okozhatnak. A nyírfapollen és a fekete üröm például rendszeres összetevői a gyulladásos folyamatok csökkentésére használatos gyógykészítményeknek, azonban mindkét növény igen erős allergén is egyben.

Életen át tartó odafigyelés

Amennyiben allergiavizsgálat során bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban valamely fűszer okozza, a kezelés egyetlen módja az allergén elkerülése. Mindezt késztermékek esetében nehezíti a már említett feliratozási hiányosság, és a fűszerek sokszínűsége is. Egyes termékek más-más típust tartalmazhatnak egy azon fűszerből, és a feldolgozás során is megváltozhat az allergenicitásuk. Hő hatására, tehát főzés, sütés közben egyes fűszerekben jelentősen csökkenhet a panaszt okozó allergének száma, de típustól függően akár sokszorosára is emelkedhet. A fűszer-allergia kezelése tehát folyamatos és gondos odafigyelést igényel a betegek részéről.

A hazai lakosság ötöde szenved egész évben, vagy szezonálisan, az év egy adott időszakában ismételten visszatérő panaszok formájában az allergiás nátha tüneteitől. A legtöbb panaszt a parlagfű allergia okozza, melynek tünetei a nyári-kora őszi hónapokban jelentkeznek. Az immunterápiás kezelést dr. Balogh Katalin, allergológus mutatja be.

A parlagfű allergia jellegzetes tünetei, az orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, szemviszketés a nyári hónapokban jelentkeznek. A növény virágzása július közepétől október közepéig tart, augusztus közepén éri el tetőpontját. Sokak számára a hagyományos kezelésekkel elért eredmény nem kielégítő, vagy idegenkednek a gyógyszerek szedésétől, esetleg tartanak betegségük súlyosbodásától. Számukra jelent ideális megoldást az immunterápiás kezelés, melynek segítségével tartósan megszabadulhatnak az allergiás tünetektől.

Az allergén-specifikus immunterápia célja, hogy megfékezze az allergiát kiváltó allergén hatására bekövetkező kóros túlreakciót, méghozzá azáltal, hogy a beteg szervezetét az allergén magas fokban tisztított kivonatának, szigorúan ellenőrzött adagolásával hozzászoktatjuk ahhoz. Az immunterápia segítségével így az allergiás beteg immunrendszere megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, valamint az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy újabb dolgokra allergiássá váljon, és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását.

A tapasztalatok szerint az allergiás tünetek már az első évben jelentősen csökkenek, a teljes terápia időtartama azonban egyéntől függően 3-5 év. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát parlagfű allergia esetén a kezelést célszerű áprilisban megkezdeni. Az immunterápiás kezelés megkezdése előtt allergiavizsgálatot végzünk, majd a diagnózis alapján a kezelőorvos személyre szabott terápiát állít össze. A kontroll vizsgálat időnként itt is szükséges.

A nyaralásból visszatérve súlyosbodó allergiás tünetekért könnyen lehet, hogy nem csak a parlagfű a felelős. A munkahelyi környezetben számos allergén található, amelyek panaszokat okozhatnak. Dr. Dózsa Izabellát a foglalkozási asztmáról kérdeztük.

A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr (30%), a pékek liszt (9%), a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek, a lakkokkal dolgozók izocianát, a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Nagy számban fordul elő még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók körében.

Allergiás asztma esetén - ha az asztmás panaszokat valamilyen, a munkahelyi környezetben található allergén okozza - az érzékenység kialakulása néhány héttől sok évig is terjedhet. A kifejlődött betegség azután egyértelmű tüneteket produkál: az allergén belégzését követő néhány percen belül köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Így a beteg maga észleli az összefüggést légzési panaszai és a munkahelye között.

A betegség felismerését nehezíti, ha a tünetek az expozíciót követően több óra késéssel, esetleg munkaidő után, otthon jelentkeznek. Ilyenkor a munkahellyel való ok-okozati összefüggés nem mindig vetődik fel. Az összefüggés felismerését segítheti, ha az asztmás panaszok a munkahelytől távol, hétvégén, esetleg szabadság idején javulnak vagy megszűnnek, majd reexpozíció esetén kiújulnak: pl. a hétvégi tünetmentes időszak után hétfőn ismét jelentkezik nehézlégzés a munkahelyén megjelenő betegen.

A nyári melegben az ásványvíz mellett más italokkal is szívesen oltjuk szomjunkat. A színes, cukrozott, ízesített üdítők azonban nem csak a plusz kilók miatt jelentenek veszélyt. Az ételadalékokról dr. Balogh Katalin, allergológust kérdeztük.

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák.

Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

 Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

Az élelmiszer-adalék allergia vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevő epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia.

Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevőt tartalmazó készítményeket.