Allergiák

Nagy segítség az étel allergiások és étel intoleranciások számára, hogy 2014. december 13-tól kötelezővé vált az allergének jelölése az előre nem csomagolt élelmiszereken is, így egy vendéglátó egységben és a csemege pultból kapott élelmiszereken esetében is kötelező információt szolgáltatni az allergénekkel kapcsolatban.

2011 decemberétől hatályos az európai parlament és tanács 1169/2011/EU rendelete, melynek értelmében az általános előírások 2014. december 13-tól kötelező érvényűek, míg 2016. december 13-tól már a tápérték jelölésre vonatkozó részek is kötelezőek lesznek. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy az idén december 13-a előtt forgalomba hozott termékek a készlet erejéig forgalmazhatóak, így még valószínűleg találkozhatunk nem megfelelően jelölt termékkel is, hiszen jó néhány élelmiszer több hónapig, vagy akár évekig is eltartható.

2014 december 13-tól az élelmiszereken a következők szerepelnek:

• Élelmiszer neve
• Összetevők
• Kötelezően jelölendő allergének
• Összetevők, összetevő csoportok mennyisége
• Nettó mennyiség
• Minőség megőrzési idő
• Különleges tárolási, vagy felhasználási feltételek
• Előállítók neve, címe
• Származási ország vagy az eredet helye
• Szükség esetén felhasználási útmutató
• Alkohol tartalom, ha több mint 1,2%-ot tartalmaz
• (2016-tól Tápérték jelölés)
   

Tájékoztatási lehetőségek

A rendelet szabályozza azt is, hogy milyen formában kell a tájékoztatást kivitelezni, és szerencsére egyértelműen a fogyasztók érdekeit helyezi előtérbe. Az előre csomagolt élelmiszereknél, minden esetben közvetlenül a csomagoláson kell feltüntetni az információkat.  Az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében pedig az allergéneket feltűnően, jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Erre jó megoldás lehet a csemege pult mellett kihelyezett tábla, vagy az étlap mellett feltüntetett allergének.  Nem tekinthető szabályosnak, ha csak külön kérésre kerülnek az allergének bemutatásra, ezért bár elméletileg engedélyezett a szóbeli tájékoztatás is, a gyakorlatban ez elég nehezen kivitelezhetőnek tűnik.  A tájékoztatásért természetesen tilos többletköltséget felszámolni.

Allergének jelölése

Az allergének jelölésére többféle módszer is választhatnak a gyártók. Néhány példa: „tejpor”, „tejpor”, „tejpor”, pörkölt földimogyoró „pörkölt földimogyoró”, a lényeg, hogy jól látható, elkülöníthető legyen a  többi összetevőtől.  Szintén pozitívum, hogy a legkisebb használható betűméret is meghatározásra került. 
Az a vállalkozó, akinek a neve, vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák felelős a megfelelő allergén tájékoztatásért.  Tehát bármilyen hibát, nem megfelelő módszert látunk a termék gyártójához érdemes a panaszunkkal fordulni.

Allergiát vagy Intoleranciát okozó anyagok és termékek:

1. Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belőlük készült termékek.

2. Rákfélék és a belőlük készült termékek.

3. Tojás és a belőle készült termékek.

4. Hal és a belőle készült termékek.

5. Földimogyoró és a belőle készült termékek.

6. Szójabab és a belőle készült termékek.

7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt)

8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia és az ezekből készült termékek.

9. Zeller és a belőle készült termékek.

10. Mustár és a belőle készült termékek.

11. Szezámmag és a belőle készült termékek.

12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben.
13. Csillagfürt (lupin) és a belőle készült termékek.
14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

Allergén jelölés a gyakorlatban

Érdemes nem csak az allergének neveit, de a számokat is megjegyezni, hiszen egyre több helyen látható az allergén jelölésnek az a fajtája, hogy egy táblára függesztik az allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagokkal (abban a sorrendben, ahogy a rendeletben szerepel) és a termék neve mellé csak számokat írnak. Így például: Ha a csirkemell sonka neve mellet az 1., 6., 7., számok szerepelnek, akkor az azt jelenti, hogy az adott termék tartalmaz glutént, tejet és szóját is.

A mutatós plüsskárpit a poratkák kedvelt élőhelye, a kiömlött kávéfolt a szőnyegen ideális hely a baktériumok megjelenéséhez, a tavalyi pollenszűrővel működtetett klíma hatásfoka mellett pedig akár lehúzott ablakkal is közlekedhetnénk. Mit tegyünk, hogy az allergéneket száműzzük az autónkból?

A nyári időszakban rendszerint gyakrabban és hosszabb utakra is vállalkozunk, ilyenkor pedig fontos, hogy az autóban töltött órák alatt milyen levegőt lélegzünk be. A rossz levegőminőség különösen allergiás, asztmás betegek esetén jelenthet problémát – magyarázza dr. Magyar Donát, a Budai Allergiaközpont aerobiológusa. A következőben felsoroljuk a legfontosabb tennivalókat, melyek egy részét, még indulás előtt célszerű elvégeznünk.

1. Tisztítás kívül-belül

Az autó belső tisztítása során ne csak a műszerfalon látható porrétegre koncentráljunk, de fordítsunk figyelmet a kárpit alapos átporszívózására is, az ülésekben és szőnyegborításokban ugyanis nagy mennyiségű por, pollen halmozódik fel. Az autóban fogyasztott élelmiszer maradványain megtelepedő penészgombák, a kiömlött folyadékokon elszaporodó baktériumok, az utastérben szállított háziállatokról lehulló hámsejtek és szőr, és mindezeken felül a poratkák mind-mind kiválthatnak légzőszervi panaszokat az arra érzékenyeknél.. Használjunk gumiszőnyegeket– így a cipőnk talpán bevitt szennyeződést is könnyebben eltávolíthatjuk a későbbiekben.

2. A régit dobjuk el!

Nem érdemes idén is a tavaly használt pollenszűrővel működtetnünk a klímát, a hatásfoka ugyanis jelentősen csökken, márpedig utazás alatt, a felhúzott ablakok mellett ezzel biztosíthatjuk leginkább, hogy az allergizáló virágporokat az autó belső légterén kívül tartsuk. A klímaberendezést is érdemes évente átnézetnünk, kitisztíttatnunk, használaton kívül ugyanis penészgombák szaporodhatnak el benne, melyek tisztítás nélkül, az első használat során nagy mennyiségben jutnak majd a levegőbe.

3. Illatok és allergének

A frissen vásárolt, új autó illata ugyan semmihez sem fogható, azonban érdemes mérlegelnünk egy alapos szellőztetést, mielőtt használatba vesszük. Az illat ugyanis nem más, mint az új kárpitból, műanyagokból, ragasztókból és festékekből párolgó vegyi anyagok egyvelege. Ha a későbbiekben légfrissítővel szeretnénk például gyümölcsillatot varázsolni az autóba, számoljunk azzal, hogy néhány illatosító termék légzőszervi irritációt okozhat.

4. Utazás közben

Megfelelően karbantartott autó esetében is számolnunk kell allergének megjelenésével az autóban. Ezért mielőtt hosszú útra indulunk, lehúzott ablaknál, beszállás előtt 10 perccel kapcsoljuk be az autóban a klímát, vagy fűtést. Ez idő alatt távozik a rendszerből minden olyan anyag –penészgomba, por-, mely egészségünket károsíthatja, allergiás reakciót idézhet elő. Amennyiben magas pollenkoncentrációt jelentenek, érdemes felhúzott ablakokkal, bekapcsolt klíma mellett utaznunk, ilyen módon szűrve ki az allergéneket. Nem csak a gyorsabb haladás reményében érdemes utazáshoz a kora reggeli, vagy késő esti órákat választanunk, de ezekben az időszakokban a légszennyezettség mértéke is alacsonyabb.

A pázsitfű allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergia vizsgálatot végeztetnünk, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát. Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát. Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszútávú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek. A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

A megelőzést március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.

Kisgyermekes szülőként gondolnunk kell arra, hogy a korábbi jól bevált karácsonyi menüsort a kicsi életkorának megfelelően alakítsuk át. Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának tanácsai segíthetnek ebben.

Mindent a maga idejében

Gyermekeknél az ételallergiás tünetek 90 százalékát a tej, tojás, szója, és a mogyoró okozza. Fontos, hogy az ételek megfelelő időben történő bevezetéséről az ünnepi menü tervezése során se feledkezzünk meg. A túl korán bevezetett táplálékok a gyermeknél hányást, hasmenést, haspuffadást, csalánkiütést okozhatnak. Kisebb gyermekek számára készítsünk ezért külön baba-menüt, de az egy év körüli gyermekek már szívesen falatoznak a család számára készített fogásokból is.

Ötletek életkor szerint

7 hónapos korig

A hozzátáplálás kezdeti időszakában törekedjünk arra, hogy a gyermek megismerje a gyümölcsök, zöldségek természetes ízét. Először préslevekkel, gyümölcslevekkel kezdjünk, majd később áttérhetünk a gyümölcspépre. Egyszerre csak egy új ízt kóstoltassunk meg a babával, ezt később kombinálhatjuk a már megszokott ízekkel. 3-5 naponta vezethetünk be új ízeket. A cukrozás, szózás mellőzésével segíthetjük azt is, hogy a későbbiekben táplálkozása során kerülje ezek túlzott használatát. A gyümölcsök természetes formában tartalmaznak cukrot, ez a fruktóz. Így tehát nem kell aggódnunk, hogy a fűszerezés, sózás nélkül készült étel ízetlen lesz a baba számára. Igazán karácsonyi jellegű ételünk a sütőtök, melyből remek főzeléket készíthetünk, ha a sütőtököt burgonyával puhára főzzük, majd pépesítjük. 7 hónapos kortól pici olajat is adhatunk hozzá, mely megkönnyíti az értékes zsírban oldódó vitaminok –például a sütőtökben található A-vitamin- felszívódását.

8-9 hónapos korban

A gyermek számára készített karácsonyi menü összeállításánál ebben az életkorban már választhatunk húsféléket is, pépesítve. Készíthetünk például gesztenyés pulykát, melyet az életkornak megfelelően enyhén fűszerezhetünk is. Köretként almaszószt szolgálhatunk fel hozzá. A pulykamellet szilvával, aszalt szilvával is tölthetjük.

9-10 hónapos korban

Ebben az életkorban készíthetünk rakott padlizsánt, vagy zöldbabot is, de karácsonyi menüként kínálhatunk töltött káposztát is. Készíthetjük darált marha, vagy sertéshúsból, de ügyeljünk rá, hogy a felnőtteknek szánt fogáshoz képest a baba ételét kevésbé sózzuk, fűszerezzük, zsiradékként pedig olajt használjunk az elkészítéséhez.

12 hónapos kor után

A legtöbb egy év körüli kisgyermek már szívesen segédkezik a konyhában és élvezettel fogyasztja azokat a fogásokat, melyeket a család többi tagja is. Allergizáló hatásuk miatt diós- és mákos bejgli helyett készítsünk inkább gesztenyés bejglit a gyermek részére. Mézet a baba 1 éves kora után kaphat, így készíthetünk mézes puszedlit is. Újdonság lehet az ünnepi asztalon a baba számára a halból készült étel. Megkínálhatjuk a halászlében főtt hallal is, de ügyeljünk rá, hogy tálalás előtt gondosan eltávolítsuk a szálkákat.

Csak ismert összetevőket!

Bármilyen, korábban nem fogyasztott étel okozhat szokatlan tüneteket a babánál, ezért az új ételek bevezetését ne az ünnepi időszakban kezdjük meg. A karácsonyi menü összeállításánál olyan alapanyagokat válasszunk, melyeket a gyermek már korábban is fogyasztott és nem okozott panaszt.

 Hazánkban sok a parlagfűvel erősen fertőzött terület, nem véletlen, hogy a leggyakoribb allergiás panasz is a gyomnövény késő nyári, korai őszi virágzásának idején jelentkezik. Az allergia tüneteinek erősségét a lakóhelyünk elhelyezkedése is befolyásolja, de akkor is van megoldás, ha épp a legszennyezettebb városok egyikében élünk.

Allergén epicentrumok

Az Asthma and Allergy Foundation of America elkészítette a legfrissebb, Spring Allergy Capitals néven megjelent listát, mely az allergiások szempontjából legkedvezőtlenebb körülményeket biztosító városokat rangsorolja. A százas lista első helyére az idei évben a Mississippi állambeli Jackson városa került, mely magas pollenszámával és az allergiaellenes gyógyszerek jelentős mértékű fogyasztásával léphetett a képzeletbeli dobogó első fokára. A lista elkészítésekor az említett adatok mellett a készítők figyelembe vették még az egy főre jutó allergológusok számát is, ez az első tíz helyezett esetében a legmagasabb. Érdekesség még, hogy az első három helyezett városban megegyezőek a gyakori allergének, eszerint a vörös cédrus, vadmálna, szilfa, fűzfa és nyárfa okozza a legtöbb panaszt. A következőkben annak jártunk utána, vajon a helyi sajátosságokat figyelembe véve, összeállíthatunk-e egy hasonló listát Magyarországra vonatkoztatva is.

Évszakonként változó allergének

A hazai helyzet valamivel egyszerűbb, mivel országunkban sem az éghajlat, sem pedig a vegetáció tekintetében nem beszélhetünk lényeges különbségekről, ezért az allergének eloszlása sem mutat akkora változatosságot, mint a nagyobb területű és földrajzilag is változatosabb Egyesült Államokban – felelte kérdésünkre dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A légköri allergéneket allergenitásuk szerint csoportosítjuk. A négy csillaggal jelölt csoportba a magas allergenitású növényeket soroljuk, melyek sokak számára okoznak panaszokat. Hazánkban ide tartozik a parlagfű mellett a pázsitfűfélék és az üröm. A három csillaggal ellátott csoport tagjait érdemes még kiemelnünk, ezek szintén gyakran okoznak tüneteket. A legismertebbek közülük talán a fűz, a kőris, az éger, a nyír, a tölgy és a mogyoró. Az egyes allergének azonban inkább csak évszakok tekintetében mutatnak eloszlást és nem területileg. Az allergén növények virágzásának időpontját a pollennaptár tartalmazza, mely az aktuális időjárás függvényében mutathat némi eltérést.

Az első számú ellenség

Hazánkban a legtöbb panaszt egyértelműen a parlagfű okozza. A növény adottságai miatt kiirtása lehetetlennek tűnő feladat, mivel egyetlen egyede is több száz pollent képes a levegőbe juttatni, melyek azután a szél szárnyán hatalmas távolságokra is eljutnak. Hihetetlenül ellenálló faj, így a mostanában gyakran szélsőséges időjárás sem befolyásolja döntően a terjedését. Parlagfűvel legerősebben fertőzött területek elsősorban a nyugati országrészben, a Balaton körül találhatók, de augusztus közepe környékén, a növény virágzásának csúcsidőszakában a Csongrád és Szabolcs-Szatmár Bereg megye területén élő allergiás betegek is tüneteik rosszabbodását tapasztalhatják. A legkedvezőbb helyzetben az Északi-középhegység területén élők vannak, mivel a gyomnövény a tengerszint felett 400 méteres magasságban már egyáltalán nem, vagy csak nehezen él meg.

Harmóniában a természettel: immunterápia

Ha mégsem vagyunk olyan szerencsések, hogy a legkevésbé fertőzött területek egyikének az irányítószáma szerepeljen a lakcímünkben; sőt épp ellenkezőleg, a házunk ablaka egy gondozatlan, parlagfűtől hemzsegő rétre vagy a belvárosban álló elhanyagolt, gyomos telekre néz, akkor sem a költözés az egyetlen lehetőség. Az immunterápiás kezelés eddig is sokak számára jelentett megoldást és népszerűsége az elmúlt évek alatt egyre nő – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin. A 3-5 éven át tartó kezelés segítségével a betegek már az első allergiaszezon alatt is jelentős, átlagosan 50%-os mértékű javulást érnek el, melyet a következő évben újabb 20-25%-os tünetcsökkenés követ. Az immunterápia azonban nem pusztán ideiglenes megoldást jelent, a kezelés segítségével 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el. Az immunterápia hatására a beteg szervezete megtanulja elviselni azt az anyagot, ami korábban az allergiás tüneteket kiváltotta, így többé az sem okoz problémát, ha lakóhelyén, vagy nyaralás alatt parlagfű szezonban a szabadban kell tartózkodnia. Elmúlik az orrdugulás, orrfolyás kellemetlen érzése, ezáltal ismét nyugodt lehet az éjszaka, megszűnik az allergiaszezonban gyakran jelentkező kialvatlanság, fáradtság is. Az immunterápia a parlagfű mellett több gyakori allergén - például fűpollen, háziporatka, vagy fekete üröm - esetén is alkalmazható.

www.allergiakozpont.hu