Allergiák

Dán kutatók megfigyelései szerint az anyatej hozzájárul a gyermek egészséges bélflórájának kialakulásához, a jótékony tejsavbaktériumok megtelepedéséhez; ezzel is támogatva az immunrendszer fejlődését, a betegségek megelőzését.

Több korábbi kutatás is bizonyította már az anyatejes táplálás előnyeit. A legtökéletesebb táplálék a gyermek számára, mely hosszú távú védelmet nyújt azáltal, hogy a későbbi életkorban is segíti az elhízás, allergia, gyulladásos bélbetegségek és a cukorbetegség megelőzését – sorolja a szoptatás kedvező hatásait dr. Polgár Marianne gyermekgasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra, az anyatej ennek kialakításában játszik szerepet.

Az újszülött csecsemő bélrendszerében még nincsenek baktériumok, ezek a táplálkozás során, fokozatosan jelennek meg, így fejlődik és változik a bélflóra. Az Applied and Environmental Microbiology folyóiratban megjelent kutatásból az is kiderül, hogy a szoptatás befejezésének, és a hozzátáplálás megkezdésének időszakában - a gyermek 9 és 18 hónapos kora közt - a bél baktérium összetételében jelentős változások figyelhetők meg. Az intenzív változás időszaka egészen 3 éves korig tart, addigra a bélflóra összetétele állandóbbá, stabilabbá válik.

A korábbi megfigyelésekhez képest ez az adat újdonságnak számít, hiszen sokáig úgy tartották, hogy a bélbaktériumok megtelepedésének, a bélflóra kiépülésének intenzív időszaka a gyermek 1 éves koráig tart. A jelenlegi eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy 3 éves korig igen sokat tehetünk a későbbi életkorban megjelenő, népbetegségnek számító kórképek ellen. Számos kutatás bizonyította a pre- és probiotikumok bélflórára gyakorolt kedvező hatását, ezen alapszik a kérdésben kialakított hazai állásfoglalás is – hívja fel a figyelmet dr. Polgár Marianne.

Hazánkban a gyermekorvosok, védőnők, civil szervezetek is csatlakoztak ahhoz a prevenciós programhoz melynek jelszava: „az első 1000 nap táplálása megelőzi a későbbiekben kialakuló egyre inkább elterjedt civilizációs betegségeket, az allergiát, az elhízást, cukorbetegséget, szív és érrendszeri megbetegedéseket”. A prevenció fontos eszközeként jelölték meg a megfelelő terhes gondozást és újszülött kortól kezdve a kedvező bélflóra kialakulásának elősegítését.

Csecsemőkorban a legjobb pre- és probiotikum forrás az anyatej, de ha bármilyen okból nem sikerül a szoptatás, akkor pre- és probiotikummal dúsított tápszer segítheti a jótékony baktériumok megtelepedését a bélben. Későbbi életkorban - ha a gyermeknél a tejtermékek fogyasztása nem okoz panaszt - érdemes napi egy-egy étkezést joghurttal, túróval, kefírrel kiegészíteni. Ha ez nem megoldható, a pre- és probiotikumokat kiegészítésként is adhatjuk tabletta, vagy kisebbeknek por formájában.

Tavaszra nemcsak a vitaminraktárak merülnek ki, de a téli antibiotikum kúrák, hasmenéses betegségek is nyomot hagynak a szervezetben. A probiotikumok kedvező hatásairól dr. Polgár Marianne gyermek-gasztroenerológus, az Allergiaközpont főorvosa számolt be.

Mi a probiotikum?

A probiotikumok a szervezetünkben, a vastagbélben élő hasznos baktériumok, melyek számos kedvező funkcióval bírnak. Jótékony hatásaik közül fontos kiemelni, hogy segítenek a normál bélflóra fenntartásában azzal, hogy gátolják a kártékony baktériumok elszaporodását, vitaminokat termelnek, segítik az ásványi anyagok felhasználását és a nemkívánatos anyagcseretermékek lebontását.

Széleskörű és hatékony

A probiotikumok elszaporodásukkal megakadályozzák a kórokozó patogén baktériumoknak a megkötődését a bélfalon, ennek következtében hatékonyan alkalmazhatóak a hasmenéses betegségek megelőzésére és kezelésére. Az immunrendszerre is kedvező hatást gyakorolnak: hosszútávon segítségükkel csökkenthető a légúti fertőzések száma, emellett fontos szerepet játszanak az allergiás betegségek – különösen az atópiás ekcéma – megelőzésében és kezelésében is.

Probiotikumok és bélflóra

A probiotikumok hatékonyan alkalmazhatóak a bélfóra megváltozott összetételével összefüggő betegségek kezelésében is. Dr. Polgár Marianne szerint az olyan funkcionálisnak nevezhető betegségek, mint az irritábilis bél szindróma, vagy krónikus bélbetegségek, mint a Crohn-betegség, vagy krónikus vastagbél-gyulladás esetében nagyon fontos, hogy a sérült bélflóra helyreállítása megtörténjen. A probiotikumok szedése akkor is hasznos lehet, ha a betegnek csak enyhébb, de visszatérő panaszai vannak; segítségükkel a székletproblémák, a haspuffadás enyhíthető, a stressz miatt megváltozott bélflóra is kezelhető.

Téli betegségek és a gyomor- és bélrendszer

A felsorolt betegségek mellett a probiotikumok szedése egyéb esetben is hasznos lehet. Ma már az egész világon elterjedt az a nézet, hogy probiotikumokkal kombinálják, mintegy megelőzés céljából is az antibiotikumok szedését. Télen leginkább a gyakori légúti fertőzések kezelésére  szedett készítmények ugyanis nemcsak a káros, hanem a jótékony, hasznos baktériumokat is elpusztítják a szervezetben, szedésük során kellemetlen mellékhatásként hasi panaszok, hasmenés jelentkezhet. Ennek megelőzésében a probiotikumok segíthetnek. Télen nemcsak a légúti, de a fertőzéses eredetű hányással, hasmenéssel járó megbetegedések is nagyobb számban fordulhatnak elő, a regeneráció során szintén jótékony hatású a probiotikumok szedése.

Rendszeresen érdemes szedni

A probiotikumok szedését gyerekeknek és felnőtteknek  egyaránt érdemes elkezdeni - javasolja az Allergiaközpont főorvosa. Tavasszal mindenkinek érdemes helyreállítania az esetleg betegségekkel és gyakori gyógyszerszedéssel teli hónapoktól megviselt bélflórát. A felsorolt panaszok enyhítésére, huzamosabb időn át is biztonsággal alkalmazható készítményekről van szó. A probiotikumok patikai készítmények formájában is elérhetők, - ez utóbbi esetben ismert törzsek, meghatározott csíraszámban szedhetők, - gyakorlatilag mellékhatásuk nincs. Az egészséges bélflóra fenntartását táplálkozásunkkal is segíthetjük. Probiotikumban különösen gazdag források a savanyított tejtermékek: a joghurt és a kefír.

Dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának válaszai, a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

Mikor kezdjük?

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szükséges várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

Mi kerüljön a tányérra?

Először javasolt almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti sárgarépa, őszibarack, burgonya, sütőtök. Lényeges, hogy egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk meg, így az esetlegesen fellépő tünetek – hasmenés, hasfájás, kiütések - kiváltó okát is könnyen beazonosíthatjuk.

Sózzunk, cukrozzunk, ízesítsünk?

A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség.

Teljes kudarc?

Ne essünk kétségbe, ha az új ízek bevezetésével lassan haladunk, az étel elutasításának több oka is lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd. Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt követően történjen.

Liszt előbb, tej később

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén tartalmú  élelmiszerek  fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.
A tehéntej esetében továbbra is a korábbi az érvényes, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.

A táplálékkal szembeni allergiát az esetek 90 százalékában 4 éves korra a gyermekek kinövik. Az addig tartó folyamatról, az első tünetekről, ekcémáról, hasfájásról, vizsgálatokról és diétáról dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa számol be részletesen.

A tejalapú tápszerekről

A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek. - Gondoljunk bele, ha egy tápszerrel táplált csecsemő naponta 200ml tejalapú tápszert kap, az azzal egyenértékű, mintha egy liter tehéntejet inna meg – mondja dr. Polgár Marianne. Nem csoda tehát, ha a tejalapú tápszerrel táplált babák nehezen dolgozzák fel ezt, a testtömegükhöz képest nagy mennyiséget. A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál. Megoldást ez esetben a hypoallergén (HA) tápszerek adása jelenti, melyek prebiotikumokkal dúsított változatban is elérhetőek, így nem csak az allergiás tünetek ellen nyújtanak védelmet, de az immunrendszer megfelelő fejlődését is segítik.

Anyatejes babáknál is jelentkezhet

Ritkán ugyan, de szoptatott csecsemőknél is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A bélrendszer fejletlenségéből adódóan bizonyos élelmiszerek fehérjéi az anyatejből is a kicsi szervezetébe kerülhetnek és tüneteket okozhatnak. Természetesen ez esetben sem beszéljük le az édesanyákat a szoptatásról, hiszen az anyatej a baba számára a legtökéletesebb táplálék. Inkább azt javasoljuk, hogy kevesebb allergént tartalmazó élelmiszert: tejet, tejterméket, tojást, olajos magvakat fogyasszanak a szoptatás időszaka alatt.

A hozzátáplálás időszaka

Tápszeres babáknál a 4. és a 6. hónap között, szoptatott csecsemőknél a 6. hónaptól javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ennél tovább halogatni nem célszerű, egyrészt mert a fejlődő szervezetnek más típusú táplálékokra is szüksége van, másrészt az anyatejjel táplált csecsemőknél így segíthetjük az allergia megelőzését is. Az anyatej védőanyagai ugyanis segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét. Ha mégsem sikerül panaszmentesen fogadni a frissen bevezetett ételt, azt az ételallergia jellegzetes tünetei jelzik. Korai életkorba n a táplálékallergia leggyakoribb forrásai a tejtermékek, a tej, a tojás és a liszt.

A táplálékallergia tünetei

Csecsemő és kisgyermekkorban az ételallergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuffadás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A székletváltozása is megfigyelhető: gyakori hasmenés jelentkezhet. Bőrtünetek, vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés is kísérhetik a betegséget. A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefüggnek az újonnan bevezetett étellel. Ezért lényeges, hogy mindig egy élelmiszerrel bővítsük a gyermek étrendjét és pár napot várjunk, amíg újat vezetünk be. Így ugyanis jó eséllyel pontosan be tudjuk azonosítani, hogy mi az, ami a panaszokat kiváltotta.

Kihez forduljon a szülő?

A tünetek jelentkezésekor javasolt a gyermek kezelőorvosát felkeresni. Amennyiben a táplálékallergia gyanúja felmerül, a vizsgálatokat gyermek gasztroenterológus végzi – magyarázza a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az első konzultáció előtt javaslom, hogy a szülők otthon gondolják át, hogy mikor jelentkeztek a tünetek és pontosan mit tapasztaltak a gyermeknél. Van-e allergiás beteg a családban, szed, vagy szedett-e a közelmúltban gyógyszert a gyermek, illetve volt, vagy van-e valamilyen ismert betegsége. A táplálékallergia vérvizsgálattal kimutatható, ez már a legkisebbeknél is elvégezhető. Említettük, hogy a gyermekek többsége 4 éves korára kinövi a betegséget, de addig a diéta tartására van szükség, az allergiás tüneteket okozó élelmiszer mellőzésére. Fontos tudni, hogy táplálék, allergiát okozó hatása függ a mennyiségtől és a bevezetés időpontjától is. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy ha bőrkiütés, gyomor- és bélrendszeri panaszok, esetleg légúti tünetek jelentkeznek egy tápláléktól, akkor 2-3 hónapig javasolt kiiktatni az étrendből, utána ismét meg lehet próbálni. Ha 1 éves kor után is jelentkeznek a tünetek, akkor félévente szükséges vizsgálni, hogy továbbra is fennáll-e az érzékenység.

A szervezetünkben élő jótékony baktériumokról sokat hallunk, talán azt is tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. De mi köze valójában a bélrendszernek az egészségünkhöz, és miért fontos már csecsemőkortól kezdődően figyelmet fordítani a megfelelő táplálkozása?

Egészséges bélflóra, erős immunrendszer?              

Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a baktériumok, vírusok által okozott különböző betegségekkel szemben, de az egyre gyakoribb allergiás kórképek kialakulásának megelőzésében is fontos szerepe van – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenetrológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az immunsejtek rendszere az egész szervezetünket behálózza, a védelem kialakításában pedig a gyomor- és bélrendszernek van kiemelt szerepe: az immunsejtek termelésének 60 százaléka ugyanis a bélrendszerben történik. Egy felnőtt ember vastagbelében átlagosan összesen 1-1,5 kg baktérium található, ezek a szorgos baktériumok végzik a táplálékok végső lebontását, a salakanyagok kiválasztását, a vitaminok előállítását. A jótékony baktériumok mennyiségének növelésével elősegíthetjük a fertőző és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.

Védtelen újszülöttek

Az immunvédelem fokozása minden életkorban fontos, a születéstől megkezdve a csecsemőkor végéig különösen jelentős. A születés pillanatában, az újszülött bélrendszere még teljesen baktériummentes, csak a születés alatt és az azt követő időszakaszban indul meg a baktériumok betelepedése. Ebben az érzékeny életszakaszban különösen lényeges a legkedvezőbb összetételű bélflóra kialakítására törekedni, amely képes a káros baktériumok mennyiségét visszaszorítani, és az immunműködést kedvezően befolyásolni.

Pre- és probiotikumok

Az újszülött babák védelmének megteremtését a megfelelő táplálkozással tudjuk segíteni.  Az első időszakban ez természetesen az anyatejes táplálást jelenti. Az anyatejben olyan szénláncú cukrok találhatóak, melyek a vastagbélben bomlanak le, és jelenlétükkel elősegítik a prebiotikumok számának növekedését, melyek aztán serkentik a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását. Ha nincs, vagy kevés az anyatej, akkor prebiotikum tartalmú tápszer adása jelent megoldást. Az ilyen típusú készítményekkel a szoptatás időszaka után, akár a kisdedkor végéig is gondoskodhatunk a természetes immunvédelem erősítéséről. Az életkor előre haladtával természetesen változik a bélflóra összetétele, de a korai táplálásnak a későbbiekben is megfigyelhetjük a kedvező hatását: a megfelelően táplált gyermekeknél ritkábbak a betegségek, jobban bírják a közösséget. A probiotikumok hatásait vizsgáló kutatások pedig ezen felül további kedvező tulajdonságról, az allergiás bőrbetegségek, az atópiás ekcéma tekintetében is a tünetek csökkenéséről számolnak be.