Allergiák

A mutatós plüsskárpit a poratkák kedvelt élőhelye, a kiömlött kávéfolt a szőnyegen ideális hely a baktériumok megjelenéséhez, a tavalyi pollenszűrővel működtetett klíma hatásfoka mellett pedig akár lehúzott ablakkal is közlekedhetnénk. Mit tegyünk, hogy az allergéneket száműzzük az autónkból?

A nyári időszakban rendszerint gyakrabban és hosszabb utakra is vállalkozunk, ilyenkor pedig fontos, hogy az autóban töltött órák alatt milyen levegőt lélegzünk be. A rossz levegőminőség különösen allergiás, asztmás betegek esetén jelenthet problémát – magyarázza dr. Magyar Donát, a Budai Allergiaközpont aerobiológusa. A következőben felsoroljuk a legfontosabb tennivalókat, melyek egy részét, még indulás előtt célszerű elvégeznünk.

1. Tisztítás kívül-belül

Az autó belső tisztítása során ne csak a műszerfalon látható porrétegre koncentráljunk, de fordítsunk figyelmet a kárpit alapos átporszívózására is, az ülésekben és szőnyegborításokban ugyanis nagy mennyiségű por, pollen halmozódik fel. Az autóban fogyasztott élelmiszer maradványain megtelepedő penészgombák, a kiömlött folyadékokon elszaporodó baktériumok, az utastérben szállított háziállatokról lehulló hámsejtek és szőr, és mindezeken felül a poratkák mind-mind kiválthatnak légzőszervi panaszokat az arra érzékenyeknél.. Használjunk gumiszőnyegeket– így a cipőnk talpán bevitt szennyeződést is könnyebben eltávolíthatjuk a későbbiekben.

2. A régit dobjuk el!

Nem érdemes idén is a tavaly használt pollenszűrővel működtetnünk a klímát, a hatásfoka ugyanis jelentősen csökken, márpedig utazás alatt, a felhúzott ablakok mellett ezzel biztosíthatjuk leginkább, hogy az allergizáló virágporokat az autó belső légterén kívül tartsuk. A klímaberendezést is érdemes évente átnézetnünk, kitisztíttatnunk, használaton kívül ugyanis penészgombák szaporodhatnak el benne, melyek tisztítás nélkül, az első használat során nagy mennyiségben jutnak majd a levegőbe.

3. Illatok és allergének

A frissen vásárolt, új autó illata ugyan semmihez sem fogható, azonban érdemes mérlegelnünk egy alapos szellőztetést, mielőtt használatba vesszük. Az illat ugyanis nem más, mint az új kárpitból, műanyagokból, ragasztókból és festékekből párolgó vegyi anyagok egyvelege. Ha a későbbiekben légfrissítővel szeretnénk például gyümölcsillatot varázsolni az autóba, számoljunk azzal, hogy néhány illatosító termék légzőszervi irritációt okozhat.

4. Utazás közben

Megfelelően karbantartott autó esetében is számolnunk kell allergének megjelenésével az autóban. Ezért mielőtt hosszú útra indulunk, lehúzott ablaknál, beszállás előtt 10 perccel kapcsoljuk be az autóban a klímát, vagy fűtést. Ez idő alatt távozik a rendszerből minden olyan anyag –penészgomba, por-, mely egészségünket károsíthatja, allergiás reakciót idézhet elő. Amennyiben magas pollenkoncentrációt jelentenek, érdemes felhúzott ablakokkal, bekapcsolt klíma mellett utaznunk, ilyen módon szűrve ki az allergéneket. Nem csak a gyorsabb haladás reményében érdemes utazáshoz a kora reggeli, vagy késő esti órákat választanunk, de ezekben az időszakokban a légszennyezettség mértéke is alacsonyabb.

A lakóházak tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibáiból fakadóan penészgomba mind az új, mind a régi épületeknél közel azonos arányban fordulhat elő. A témával kapcsolatban dr. Magyar Donát, a Budai Allergiaközpont aerobiológusa osztja meg velünk tapasztalatait.

Miért fordul elő, új építésű házaknál penészesedés?

Az épületek tervezésénél ma az energiatakarékosság a fő vezérelv, és csak ritkán vesszük figyelembe az egészségi szempontokat. Fontos, hogy az építést, - de az átalakítást, utólagos szigetelést is- megfelelően képzett szakember felügyelje. Az új építésű házaknál sok gondot okoz a falakban maradt építési nedvesség. A sürgető határidők miatt túl korán átadott épületnek még nincs ideje kiszáradni. Másik gyakori eset, hogy a tervezés ill. kivitelezés során kispórolt vagy olcsóbb, de nem megfelelő építőanyagok révén káros folyamatok indulnak el az épületben. A nem megfelelő termékkel önkényesen helyettesített szigetelőanyagok kárt okoznak az épületben és a lakók egészségében egyaránt.

Megoldást jelent, ha a penészt rendszeresen eltávolítjuk a falról?

A penészesedés kapcsán nyilván a külső falakon, sarkokban, esetleg fürdőszobában, a kád mellett megjelenő sötét foltra gondolunk, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Többször találkoztunk már olyan esettel, amikor a lakásban a penésznek látható jele nem volt. Egy újépítésű társasház gyerekszobájában például a fal az átadás-beköltözés után, közel másfél évig tartotta a nedvességet. A babaágy fölötti fehér falon fehér színű Aspergillus penészgombafaj telepedett meg. A szülők sokáig észre sem vették a „magát jól álcázó” gombát. Mivel a gombatelep közvetlenül a kiságy felett volt, a spórák nagy mennyiségben szóródtak oda.
A nedvesség a beépített faanyagban is megmaradhat. Egy újépítésű ház padlásán a gerendákat gomba lepte el. Innen a szennyeződés könnyen lejuthat a lakótérbe, mert a padlás csapóajtaja a nappali mennyezetének közepén nyílt, és még ráadásul rosszul is szigetelték. A válaszom tehát az, hogy nem elég pusztán eltávolítani a penészt, hanem az azt kiváltó okot kell megkeresni és megszüntetni.

Milyen problémák jelentkezhetnek a régi építésű házaknál?

Sajnos e téren sem kedvezőbbek a tapasztalataink, sok problémás esettel találkozunk. Egy többgyermekes család vályogházba költözött, melynek egészségügyi hatásával szerettek volna tisztában lenni. Az épületben váratlan helyen bukkantunk az allergénforrásra: a padláson a vályogba bedolgozott szalma töreken alakultak ki, egy gomba telepei. A gombát csak mikroszkópos vizsgálattal lehetett kimutatni, de a szabad szemmel láthatatlan spórái a födém áttöréseken keresztül akadálytalanul alápereghettek a lakásba. A penészgombák spórái akár az alig látható, fél milliméteres repedéseken is átjutnak, hiszen kis méretük (0,002-0,005 mm) alapján ez könnyen lehetséges. A gombaspórák pincékből is bejuthatnak a lakótérbe, ablakokon át vagy csövek mentén.

Egy másik esetnél, a családi ház pelletkazánját gyümölcsmagokkal fűtötték. A pincében raktározott magok bepenészedtek és a spórák a szennyesledobón át a meleg levegővel felszállva elárasztották a lakást. A különleges alapanyagnak és tárolási körülményeknek köszönhetően ritka, lakásokra nem jellemző gombafajok okoztak panaszt. Egy másik esetben az előző lakó a penészes falat egyszerűen egy papírtapétával leragasztotta- ez tartott is, amíg a lakást el nem adta. A porózus épületanyagok, szőnyegpadlók még kiszáradásuk után is tartják magukban a baktérium- és spóratömeget; ezek közelében a szennyezőanyag magas légköri koncentrációja mérhető.

Létezik-e megoldás a megelőzésre új, illetve használt lakások esetében?

Használt lakás vásárlásakor jogosan tarthatunk attól, hogy az előző tulajdonos bizonyos előnytelen tényezőket nem hoz a lakásvásárlók tudomására. Sokszor azonban még ők sem tudnak az épület gyenge pontjairól - azokról, amelyek később allergiás megbetegedéseket kialakulásához vezethetnek a gyerekeknél. Amennyiben légúti allergiás beteg van a családban, a lakás, ház vásárlása előtt érdemes aerobiológiai vizsgálatot végeztetni, amellyel az (el)rejtett allergénforrások kimutathatók. Az allergéneket felderítő helyszíni vizsgálat gyakran olyan szennyező forrást mutat ki, melynek elhárítása nem jelent komoly gondot, az adásvételt nem vétózza meg- viszont elkerülhető általa, hogy ismeretlen eredetű légúti tünetekkel szembesüljenek az új lakók.

Új lakások esetében a legtöbbször csak a beköltözés után derül fény a problémákra. Az építészeti hiányosságok miatt felmerülő károk felmérésére biztosítás, kártérítés, vagy peres eljárás keretében igazságügyi szakértőket, elsősorban építészeket kérnek fel. A tapasztalataink szerint még kevesen veszik igénybe, de érdemes tudni, hogy az anyagi kár mellett az egészségben okozott kár bebizonyítására és visszatérítésére is van lehetőség- ezt a vizsgálatot igazságügyi allergológus szakértő orvos végzi.