Hazánkban a lakosság 20-25 százaléka légúti allergiás, köztük is magas azok száma, akiknél a parlagfű és a fűpollen okoz tüneteket. Az allergiaszezon közepén járunk, egyre több érintett fordul allergológushoz tüneteivel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével, az allergiával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdéseket válaszoltuk meg.

Mi a szénanátha?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ellene ellenanyagot termel. Ha szó szerint értjük, a „szénanátha” a pollen allergiát jelenti, vagyis ez esetben az allergiát a virágpor okozza, de ugyanilyen tüneteket más légúti allergén is kiválthat: a házipor atka, állati szőrök okozta allergia is.

Ha a családban van allergiás, én is az leszek?

Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata kb. 25%-kal nagyobb, ha mindkét szülő allergiás, akkor 50%-kal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás (ilyenkor a kockázat 10%). A hajlam azonban nem jelent betegséget. Allergiás tünetek - a betegség - bizonyos külső-belső tényezők hatására alakulnak ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz, vagy ezek kombinációja. Érdekes tényező, de a túlzott higiénés szokások a gyermekek „steril” körülmények között tartása is elősegítheti az allergia kialakulását.

A nyárfa szálló „vattacsomói” miatt tüsszögtem mostanában ennyit?

Hazánkban kb. 2000 féle virágzó növényből kb. 250 faj pollenje – virágpora - viselkedik allergénként. Leginkább a szélbeporzású növények szerepelnek ezek között. A Magyarországon allergénként szereplő fő csoportok sokszor már februárban a mogyoróval kezdődnek, majd a fafélék, májustól a fűfélék. Ekkor virágzik a nyárfa is, aminek magszőre sokakat kínoz, de ez inkább az erre tapadó fűpollen miatt okoz tünetet. Maga a nyárfa pollenje kevéssé allergén. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék- ezek közé tartozik a magyarországi „főbűnös”, a parlagfű is. Nagyon agresszív, tüneteket az első fagy beálltáig okoz, addig pollenjét szórni tudja.

Az étrenddel befolyásolhatjuk a pollenallergia tüneteit?

Pollenallergiásnak óvatosan kell viszonyulni a vegyes virágmézhez, ill. a gyógynövény teákhoz, gyógymódokhoz, mert az arra érzékenyeknél fogyasztásuk felerősítheti az allergiás tüneteket. A keresztallergénként ismert növényeket se fogyasszák, ha az bármilyen tünetet okoz, akár ajak-torokviszketés, nyelv viszketés, szájüregi-vagy ajak duzzanat, rekedtség, légzési panasz előfordulhat. A keresztallergia gyakran mutatkozik meg ilyen tünetekben, ezt orális allergia szindrómának nevezik. Oka, hogy a pollenallergiát kiváltó és a táplálék azonos növényi csoportba tartozik. A legismertebb keresztallegének: parlagfű- görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán nyírfa- mogyoró, cseresznye, kömény, kapor, őszibarack, alma feketeüröm- zeller, répa pázsitfüvek-gabonafélék

A gyógyszeres kezelés mellett, milyen praktikák segíthetnek?

Pollenallergia esetén a nyaralás helyszínét is érdemes úgy megválasztani, hogy a tüneteink ne erősödjenek a szabadság ideje alatt. Ebben segíthet például, ha a parlagfű allergiás beteg nem a Balaton partján, hanem a hegyekben, esetleg a tengerparton tölti a pihenést. Ha ez nem megoldható, már az is javíthat a helyzeten, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük a pihenést. A praktikák közt hasznos lehet még, hogy a szellőztetést inkább kora reggel végezzünk. Pollenszezonban az ágyneműt gyakran cseréljük, hajat, arcszőrzetet minden nap vízzel öblítsük át alaposan. Érdemes nyomon követni az aktuális pollenjelzést és ha magas az allergiát okozó növény pollenkoncentrációja a levegőben, akkor a szabadtérre tervezett programokat inkább elhalasztani.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

A gluténmentes étkezés velejárója, hogy az olyan értékes összetevők, mint a teljes kiőrlésű gabonák sajnos lekerülnek az étlapról. A köretként fogyasztott alacsony rosttartalmú rizs és burgonya sem jó választás, ha pótolni szeretnénk a szervezetünk egészséges működéséhez szükséges rost mennyiséget. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusának segítségével olyan magas rosttartalmú összetevőket ajánlunk, amelyek gluténmentes diétába is beilleszthetők.

Miért van szükségünk rostokra?

A rostok napi fogyasztása nemcsak a székrekedés megelőzésében fontos, de hozzájárul az egészséges bélflóra megőrzéséhez is, emellett számos betegség megelőzését segíti. Kutatások igazolják, hogy azok között, akik elegendő mennyiségű rostot fogyasztanak, ritkábban alakul ki cukorbetegség, magas koleszterinszint, vagy magas vérnyomás. A rostokat azoknak is érdemes az étrendbe iktatni, akik az alakjukat szeretnék megőrizni, vagy fogyni szeretnének. Segítségükkel ugyanis tovább tart a jóllakottság érzés, lassabban szívódnak fel a szénhidrátok, ezáltal a hirtelen vércukorszint ugrás is elkerülhető.

Mennyi az ajánlott napi mennyiség?

Napi 30-40 gramm rostbevitel ajánlott, aminek manapság átlagosan a felét juttatjuk be a szervezetünkbe. Amire mindenképp érdemes odafigyelni, hogy ha növeljük az étrendünk rost tartalmát, akkor mellé fogyasszunk minimum 2-2,5 liter folyadékot, hiszen a rostok vizet kötnek meg. Ha túl kevés a folyadék bevitelünk, akkor könnyen székrekedés és puffadás alakulhat ki.

Ami GM, az nem rostos?

A gluténmentes diétában elsődlegesen használatos a rizsliszt, kukoricaliszt, és a kukoricakeményítő, burgonykeményítő, GM búzakeményítő. Ezekre mind jellemző a magas szénhidrát-, és alacsony rosttartalom. Az előre csomagolt lisztkeverékek nagy része is keményítőkből áll, amik gyakran még hozzáadott cukrot is tartalmaznak, tovább gyorsítva a felszívódást. Emellett köretként is gyakori a rizs, burgonya, illetve a kukoricalisztből készült tészták fogyasztása.

Rostban gazdag pékáruk

Ha rostban gazdag étkezésre gondolunk, akkor elsősorban a teljes kiőrlésű búza alapú pékáruk jutnak eszünkbe, melyeket a lisztérzékenyek nem fogyaszthatnak. Léteznek azonban magas rosttartalmú gluténmentes alaplisztek, melyekkel a pékáruk rosttartalma növelhető. Ilyen összetevők a köles, hajdina, cirok, barna rizsliszt, vagy maglisztek. Általában sok időt és tapasztalatot igényel, mire ezekből az alapanyagokból az ízlésünknek megfelelő, igazán finom kenyeret, pékárut lehet készíteni, érdemes azonban kísérletezni. Ma már egyre több helyen beszerezhetjük a szükséges alapanyagokat, gluténmentes étrendet folytató csoportokban pedig egymás bevált receptjeit is kipróbálhatjuk. Az is jó megoldás lehet, ha a korábban bevált, de alacsony rosttartalmú összetevőket tartalmazó recepthez útifűmaghéjat adunk, melynek tömegének több, mint a fele a rost tartalma. Használhatjuk kenyerekhez, pékárukhoz, süteményekhez is rost kiegészítésre.

Egyéb lehetőségek rost bevitelre

A gabonafélék mellett természetesen léteznek más magas rosttartalmú élelmiszerek is. A zöldségek közül kiemelkedő az articsóka, hüvelyesek, brokkoli rosttartalma. Gyümölcsök közül a málna emelhető ki a sorból, melynek 100 grammja 6,5 gramm élelmi rostot tartalmaz, de természetesen a többi gyümölcs és zöldség is hozzájárul a rost bevitelünkhöz. Megemlítendő az olajos magok rost tartalma is, melyek egyébként is egészségesek az értékes telítetlen zsírsav, és magas magnézium, E-vitamin tartalmuk miatt.

Új ízek az étlapon

Az új összetevőkkel való kísérletezéshez a maglisztek mellett Varga Dóra három további, kevésbé ismert, magas rosttartalmú élelmiszert is ajánl. A quinoa egy Dél-Amerikai gabonaféle, az inkák is előszeretettel fogyasztották köleshez hasonló méretű magját, mely amellett, hogy nem tartalmaz glutént, magas tápértékű, dús fehérjeforrás. Rostban gazdag, valamint található benne B- és E-vitamin, magnézium, foszfor, kalcium és vas. Főzés során használhatjuk például a rizs, vagy a köles helyettesítésére. A chia magot már időszámítás előtt is alkalmazták a harcosok, vadászok étrendjében, hiszen rendkívül értékes energia-, tápanyag-, vitamin- és ásványi anyagforrás. Magas rost tartalma mellett kiemelkedő a kálcium, foszfor, kálium, cink tartalma. Semleges, enyhén diós ízvilága jól passzol mindenféle gyümölcshöz, tejtermékhez, és akár salátákhoz is adhatjuk. Az amaránt változatos formában - köret, kása, müzli, liszt – használható a konyhában, érdemes ezzel a szintén gluténmentes, magas rosttartalmú összetevővel is kísérletezni.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa 2008 óta foglalkozik az allergia kezelésének egyetlen oki terápiájával, az allergén-specifikus immunterápiával. Azóta több száz beteget kezelt eredményesen, felnőtteket és gyerekeket egyaránt. Tapasztalatairól és az eddig elért eredményekről kérdeztük.

2008-ban elsők közt kezdte ismét alkalmazni a szublingvális immunterápiát. Milyen nehézségekkel kellett megbirkózni a kezdetek során? 
- Az immunterápia szó hallatán az első időkben a legtöbben a daganatos betegségek kezelésére szolgáló gyógymódra gondoltak, ezért is hangsúlyozzuk mindig, hogy ez allergén-specifikus immunterápia, ami az allergia oki terápiája. Kétség kívül megnehezítette a kezelés népszerűsítését, hogy a környező országokkal ellentétben nálunk nincs támogatás, a betegnek teljes áron kell megvásárolnia a készítményeket, ami parlagfű allergiások esetében jelenleg éves szinten, készítménytől függően 60-80 ezer forint körüli kiadást jelent. El kellett magyaráznunk a betegeknek, hogy ez a terápia hosszú távú megoldást nyújt, ami azt jelenti, hogy a tüneti szerekre fordított kiadásaik már a kezelés első évétől jelentősen csökkennek, nem beszélve arról, hogy ezzel a módszerrel akár 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Mi változott az elmúlt években, mennyire számít ma elterjedt gyógymódnak az allergén immunterápia? 
- A 2014-es évben Magyarországon körülbelül 2500 fő részesült immunterápiás kezelésben, ami hazai viszonylatban jelentős növekedést mutat, de még mindig elmaradunk a környező országok átlagától. A 2009-es évben például Csehországban és Szlovákiában a terápiában részesülők száma elérte a 30-40 ezret, Németországban pedig meghaladta az 500 ezret. Mindenképp előrelépés, hogy 2008 nyarán megalakult a MAKIT Immunterápiás szekciója, de nem csak a szakmán belül nőtt a kezelés ismertsége. A mai napig aktív szerepet vállalok abban, hogy a betegek, érdeklődők a sajtón keresztül is minél többet megtudjanak az immunterápiáról.

Az eddigi tapasztalatok alapján az immunterápia beváltja a hozzá fűzött reményeket? 
- A betegek szeretik, mert – készítménytől függően - naponta csak egyszer, vagy kétszer kell tablettát szedniük, vagy a nyelvük alá csepegtetniük és a nap további részében el is felejthetik az allergiát. Több adat is rendelkezésre áll az elmúlt évekből, ami azt igazolja, hogy már a kezelés hatására már az első évtől jelentősen csökkennek az allergiás tünetek. A Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikáján 2010-ben végzett immunterápiás kezelésekről szóló összefoglaló is megerősíti, hogy a tünetek már a kezelés első évében javulnak, különösen az orrdugulás. A saját praxisomban, az elmúlt hat évben összesen közel 300 betegem választotta az immunterápiát. A Budai Allergiaközpont és a Szent János Kórház betegeivel végzett felmérésből kiderül, hogy egy évvel a három éves terápiát követően sem térnek vissza az allergiás tünetek. Az orrdugulás és a szemtünetek javulása a legjelentősebb, a betegek elmondása alapján átlagosan 80 százalékkal enyhülnek a tünetek, már a kezelés első évében.

A latex a gumigyártás alapanyaga. A gumit a gumifa (Hevea brasiliensis) kérgéből nyert tejnedvből állítják elő. Az anyag 1840-es felfedezése után 1927-ben számoltak be először latex érzékenységről.

Latex az egészségügyben és a hétköznapokban

A latex gyakori alapanyaga az egészségügyben használt eszközöknek. A műtétek során is használatos kesztyűk, az injekciós fecskendők, intubáló tubusok, katéterek és kesztyűk mellett számos egyéb eszköz tartalmazza. A latex-allergia így elsősorban az egészségügyi személyzet körében fordul elő a leggyakrabban, de a műtőben fellépő anafilaxia (súlyos, az életet is veszélyzetető allergiás reakció) 16,6%-ában is a latex szerepét igazolták. Ilyenkor hamarabb gondolnak egyéb okokra (gyógyszerek iránti érzékenység, aneszteziológiai reakció), mint a latex-allergiára.-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa.

Ez részben a későbbiek szempontjából lényeges, hogy a beteg latex-szel való érintkezése ne ismétlődjön, másrészt az ellátás során újabb és újabb latex felhasználásával készült eszközök alkalmazása ronthatja a páciens állapotát. A fogászati rendelő szintén műtőnek tekinthető, hiszen a beavatkozások során az orvosnak a gumikesztyű viselése kötelező és az a beteg nyálkahártyájával érintkezik, ezért ugyancsak előfordulhatnak a latex-allergia enyhébb, vagy súlyosabb tünetei. A latex-érzékenység a leggyakoribb az egészségügyi dolgozók között, de szintén foglalkozási ártalomnak számít fodrászoknál és élelmiszeripari dolgozóknál.

Tünetek

A latex-allergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések kísérik. Ritkább esetekben bekövetkezhet szívritmus emelkedés, remegés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, anafilaxiás sokk.

Latex tartalmú használati tárgyak

• Condom
• Cumi (etető cumi, játék cumi)
• Elasztikus ruházati cikkek
• Esőkabát
• Kerekesszék alkatrészek
• Konyhai gumikesztyű (mosogatáshoz, takarításhoz)
• Léggömb, labda, sportszerek
• Matrac
• Papucs, cipő
• Pelenka-ragasztószalagok
• Ruha gumírozása
• Telefonzsinór
• Úszógumi

Vizsgálatok

A latex-allergia megállapítására alkalmazható a bőrteszt, vagy vérvizsgálat. Bizonyos esetekben a túlérzékenység patch teszttel mutatható ki. (A hát bőrére tett allergénnel átitatott korong helyén létrejövő korai és késői reakció vizsgálata.)

Kezelés

A latex-allergia kezelésének egyetlen módja a latex tartalmú eszközök használatának mellőzése. A tünetek kezelése kapcsán említést kell tennünk a latex-gyümölcs keresztreakciókról. Bizonyos anyagok szerkezete nagyon hasonló, így amennyiben a szervezet allergiás reakciót mutat az egyik allergénnel szemben, előfordulhat, hogy egy másik, hozzá szerkezetileg hasonló anyag elfogyasztása, vagy a vele történt érintkezés után is jelentkeznek a tünetek. A talán legismertebb keresztreakció, hogy a parlagfű allergiás beteg tünetei görögdinnye fogyasztása után is jelentkeznek, vagy rosszabbodnak.

A latex allergiások számára ez okból a banán, avokadó, eper, mangó, őszibarack és citrusfélék fogyasztása nem javasolt. A felsoroltakon kívül gyakori társult allergén a mogyoró, papaya, burgonya, paradicsom is.

Nyelési nehézség, vagy fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet, de hasi fájdalmat is okozhat. A nyelőcső gyulladását több tényező is kiválthatja, kezelni ezért minden esetben az alapbetegséget kell.

Jellegzetes panaszok

A nyelőcsőgyulladás első tünetei az akadályozott nyelés – dysphagia – vagy a fájdalmas nyelés – odynophagia. Bármelyikről is legyen szó, mindkét esetben orvoshoz kell fordulni, hogy a háttérben álló okokat felderítsük – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. A nyelőcső gyulladására utalhat az említett panaszok mellett a hasfájás, étvágytalanság, hányinger, esetleg hányás, köhögés és gyomorégés.

A betegség kiváltó okai

A nyelőcsőgyulladás hátterében egy, vagy több kiváltó ok is állhat. Igen gyakori, hogy a panaszok megjelenését reflux okozza. Ilyen esetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav következtében alakul ki a gyulladás.
Fel nem ismert ételallergia is előidézheti a tüneteket. A problémás étel, vagy ételek fogyasztását követően a vérben megemelkedik a fehérvérsejtek egy csoportjának, az eozinofiloknak a száma, aminek következtében a nyelőcső területén gyulladás jelentkezik.
Bizonyos gyógyszerek is problémát okozhatnak, ha túl kevés vízben, vagy fekvő testhelyzetben vesszük be. Ilyen esetekben a gyógyszerek túl hosszú időn át érintkeznek a nyelőcső nyálkahártyájával, aminek következtében gyulladás jelentkezhet ezen a területen. A gyulladáscsökkentők, antibiotikumok és csontritkulás elleni szerek bevételére ezért mindig ügyelni kell!
Nyelőcsőgyulladást kórokozók - candida, cytomegalo- és herpesz vírus – vagy a túlzott alkohol fogyasztás, esetleg vegyi anyagok lenyeléséből eredő sérülés is előidézhetnek.

Vizsgálati módszerek

Amennyiben a beteg részletes kikérdezése és a tünetek alapján felmerül a nyelőcsőgyulladás gyanúja, endoszkópos vizsgálat segíthet eldönteni, mi okozza a gyulladást. A vizsgálat során a kezelőorvos a nyelőcső szövetéből mintát vehet, melynek elemzésével megállapítható, ha a gyulladás létrejöttében kórokozóknak, allergiának, esetleg rosszindulatú elváltozásnak is szerepe van. A diagnózishoz szükség lehet röntgen vizsgálat elvégzésére is. A nyelésröntgenhez a betegnek ízesített, bárium tartalmú kontrasztanyagot kell lenyelnie, kis mennyiségben, amely kirajzolja a nyelőcső, majd a gyomor redőzetét.

A kezelést a kiváltó ok határozza meg

A nyelőcsőgyulladás tünetei megszüntethetőek, ha a kiváltó okot kezeljük. Ha a szövettani vizsgálat során felmerül az ételallergia gyanúja, akkor további vizsgálatra lesz szükség az allergén pontos meghatározásához; melynek étrendből történő kiiktatásával a panaszok is elmúlnak - magyarázza dr. Hidvégi Edit. A fertőzések, vagy reflux betegség gyógyszeres kezeléssel megszüntethető. Amennyiben meglévő gyógyszer szedése okozza a panaszokat, a kezelőorvossal szükséges egyeztetni annak cseréjéről.