Allergiák

A betegség különböző formáinak megismerése azért fontos, mert az eltérő típusú ekcémák másfajta kezelést igényelnek. Az allergiás bőrbetegségek leggyakoribb változatait dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa ismertette.

Egyre több a beteg

A közhiedelemmel ellentétben az ekcéma nem csak a csecsemők és kisgyermekek betegsége, gyakran jelentkezik felnőttkorban is. Nem minden esetben áll ételallergia a megjelenésének hátterében és nem tévesztendő össze a tüneteiben hasonló pikkelysömörrel sem. Tény azonban, hogy megfelelő kezeléssel és életmóddal a kellemetlen panaszok megszüntethetők, vagy csökkenthetők. Az allergiás betegségek terjedése napjainkban folyamatos, így az ekcémás tünetek is egyre több beteget érintenek. Lehet, hogy Ön is tapasztalta már a kellemetlen égő érzéssel, viszketéssel járó foltok megjelenését? Az alábbi felsorolás segíthet beazonosítani a tüneteket.

Seborrheás ekcéma

Hátterében a bőr szerkezeti hibája áll, fokozott zsírosodás, korpázó hámlás jellemzi főleg a faggyúmirigyekben gazdag bőrfelületeken.

Tünetei: a fejbőrön erősen viszkető, korpázó hámlás, a szemöldökök vonalában, arcon, orrszárnyak mellett vörös, hámló gócok jelentkezése.

Kezelése: a seborrheás ekcémát nem tudjuk véglegesen megszűnteti, de a tüneti kezelés jelentősen csökkenti a panaszokat.

Mikrobiális ekcéma

Ez esetben baktériumok, vagy gombák allergiás alapon váltanak ki ekcémát.

Tünetei: típusosan a végtagokon vagy a törzsön kerek hámló gócok jelennek meg, melyek erősen viszketnek.

Kezelése: az ekcéma kezelésében ilyenkor fontos a gyulladásos góc felderítése és kezelése. Amennyiben a gócot megszűntetjük, úgy az ekcéma is megszűnik.

Tenyéri-talpi ekcéma

Kialakulásának hátterében állhat gócfertőzés, de sok esetben pszichés stressz provokálja a tüneteket. Nagyon gyakran jelentkezik atópiás ekcémában.

Tünetei: kezdetben apró, nagyon viszkető hólyagcsák formájában jelentkezik (dyshidrosis). Tartós fennállás esetén a hólyagok beszáradnak, helyükön száraz, viszkető, hámló plakkok maradnak fenn.

Kezelés: a tüneti terápia mellett célzott vizsgálatokkal a háttérben álló okok feltárása. A gyulladásos gócok (gyakori mandulagyulladás, rossz fog) a meglevő ekcémás tüneteket rontják. Az ekcémát nem a gócok okozzák, de tovább rontják a tüneteket. Ilyen esetekben a gócok eltávolítása javasolt.

Kontakt ekcéma

A bőrrel érintkező különböző anyagok váltják ki.

Tünetei: az alapvetően két formát különítünk el: lehet allergiás ekcéma, amikor a bőrrel érintkező anyaggal szemben valódi allergia áll fenn (például fémek, kozmetikumok, illatanyagok). A másik forma az irritatív ekcéma, amikor például savak, lúgok, zsíroldó vegyületek maró hatásuk miatt provokálnak ekcémás tüneteket.

Kezelése: a kontakt ekcéma kezelésében alapvető a kiváltó ok azonosítása és annak kerülése. Kivizsgálása az úgynevezett rátevéses bőrpróba (epicután teszt) segítségével történik.

Foto-allergia

A tünetek a napfény és különböző kozmetikai készítmények (naptejek, fényvédők), testápolókban lévő illatanyagok vagy gyógyszerek együttes hatására jelentkeznek. Foto-allergiát okozhatnak a bőrünkkel érintkező növények (pl. paszternák, fehérrépa levele, gyomnövények), de gyógynövényeket tartalmazó kenőcsök is.

Tünetei: az érintkezés helyén jelentkező jellegzetes ekcémás panaszok: vörös, viszkető, száraz foltok kialakulása.

Kezelése: Fontos a napfény szerepének tisztázása az ekcéma kiváltásában, mert ilyenkor a fény kerülése megszűnteti a panaszokat is.

A múltról és a jelenről a szakma hazai úttörőjével, a több évtizedes munkájáért Pro Sanitate kitüntetésben részesült dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus főorvossal beszélgettünk.

Ételallergia, lisztérzékenység, laktózintolerancia, tejallergia, speciális tápszerek - a 80-as években, Magyarországon jórészt ismeretlen fogalmak. Miért érezte mégis fontosnak a gyermek gasztroenterológiai rendelés megszervezését?

- A gyermekgyógyászati szakvizsga 1968-as megszerzését követően 1981-ben nyílt lehetőségem a Genfi Gyermekklinikán gasztroenterológiát tanulni. Itthon, az akkoriban még gyerekcipőben járó szakterület fontosságát kevesen ismerték fel. Megfelelő diagnosztikus módszerek nélkül, és a Nyugat-Európában akkoriban már elterjedt, speciális terápiára alkalmas gyógytápszerek hiányában nemcsak a diagnózis megállapításában, de a kezelésben sem tudtunk teljes értékű megoldást kínálni a gyermekek számára. Jórészt a svájci tapasztalatokra alapozva, 1985-ös hazatérésemet követően még az év októberében elindítottuk a gasztroenterológiai rendelést a Madarász utcai Gyermekkórház Rendelőintézetében. A szakrendelés beindításának hiánypótló szerepét a betegszám folyamatos növekedése is igazolta: voltak évek, amikor 10 ezer beteg fordult meg nálunk.

Hogyan sikerült előteremteni a hiányzó diagnosztikai és terápiás eszközöket?

- Mivel külföldi vizsgálótesztek akkoriban nem kerültek az országba, saját fejlesztéssel sikerült a táplálékallergia és lisztérzékenység diagnosztikus eszköztárát bővíteni. A Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézettel 1988-ban kezdtük a közös kutatómunkát, aminek az eredményeképpen két diagnosztikus eljárásunk került szabadalmazásra. Az egyik szabadalom alapján kifejlesztett allergia vizsgálókészletet a mai napig forgalmazzák. Mindezt azonban még mindig csak fél sikerként könyvelhettük el, hiszen hiába a diagnózis, ha nincsenek a kezeléshez szükséges speciális tápszerek hazánkban. A helyzet az 1990-es évek elején oldódott meg, a gyógytápszerek hazai regisztrációjával és elterjedésével komplex megoldást tudtunk nyújtani a betegek kezelésére.

Több közlemény, könyv, publikáció első, illetve társszerzője, 1992 óta az orvostudomány kandidátusa, számos díj, elismerés birtokosa.  2009-ben Gyermekgasztroenterológiai Életműdíjat vehetett át.  A 2013 októberében átadott, egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati tevékenységért járó Pro Sanitate díj kapcsán mégsem szakmai érdemeit, sokkal inkább a betegekkel való kapcsolat fontosságát hangsúlyozza.

- Természetesen megtisztelő a szakma részéről érkező elismerés, de számomra az igazi örömöt a gyógyításban elért sikerek, betegeim ragaszkodása és szeretete jelentik. Pályám során számos olyan nehézséggel találkoztam, melyek közül sok a mai fiatalok számára már ismeretlen. A betegszám azonban nem változott az elmúlt évek alatt, sőt az allergiások száma folyamatos emelkedést mutat: felszívódási zavarok, coeliakia, laktózérzékenység, tejallergia, s ezek egyéb szakterületeket is érintő jelei: csalánkiütés, ekcéma a leggyakoribb panaszok. Jó érzés, hogy ma már gyors és komplex vizsgálatok állnak rendelkezésre a terápia során korszerű készítményeket alkalmazhatunk, és szükség esetén a diétás tanácsadás is a betegek rendelkezésére áll.  A Budai Allergiaközpontban a mai napig dolgozom, hiszen a szakmai életemben a legfontosabbnak a betegekkel való napi kapcsolatot, a mindennapi gyógyító munkát érzem.

A várandósság utolsó három hónapja kulcsfontosságú lehet a születendő gyermek egészsége szempontjából. A magas pollenkoncentráció ebben az időszakban növelheti az asztma kockázatát.

Öröklődés és környezet

Az allergiára való hajlam öröklődik, egy szülő esetén 30, míg két allergiás szülő esetén már közel 80 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is valamilyen formában jelentkezik a betegség – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Azt, hogy az öröklött hajlamból valóban kialakul-e allergia, több tényező is befolyásolja. A környezetnek különösen fontos szerepe van ebből a szempontból. Ezért javasoljuk például, hogy allergiára hajlamos kisgyermekeknél fordítsunk külön figyelmet a hozzátáplálásra, hogy a gyermek környezetében igyekezzünk minimalizálni a lakáson belüli allergének: penészgomba és poratka számát. Korábbi kutatások alapján született az az ajánlás, mely szerint allergiás családban a gyermek születésének időpontját nem célszerű a magas pollenkoncentrációval járó hónapokra időzíteni. Svéd kutatók eredményei pedig most a terhesség utolsó három hónapjának fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az utolsó trimeszter

A várandósság utolsó harmada különösen jelentős a tüdő fejlődésének szempontjából. Erre az időszakra tehető a léghólyagocskák kialakulása, a tüdő egyre nagyobb felületének létrejötte. A 28. hét körül kezdődik azon felületaktív anyagok termelése, amelyek megakadályozzák a magzat tüdőben található léghólyagok összetapadását, ezáltal lehetővé téve a születés utáni megfelelő légzést. Az ebben a kritikus időszakban átélt kedvezőtlen külső tényezők mind károsan befolyásolják a légzőszerv megfelelő fejlődését.

Gyermekkori asztma és pollenek

Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség, a korai légzőrendszeri fertőzések is, a gyermekkori asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam. A svéd Umea University kutatói 110,000 várandósság alakulását követték nyomon a gyermekek megszületését követő első év végéig. Megfigyeléseik alapján az utolsó trimeszter idején magas pollenkoncentrációban fejlődő gyermekek az első évben gyakrabban szorultak kórházi kezelésre, asztmatikus tünetek miatt. A kutatók feltételezik, hogy az öröklődés mellett az összefüggés oka a magas pollenkoncentráció, mely befolyásolja a gyermek és immunrendszerének fejlődését is. Lehetségesnek tartják, hogy az allergiás, asztmás édesanyánál ebben az időszakban kialakult súlyosabb légzőszervi panaszok miatt bekövetkező koraszülések is szerepet játszanak az asztma kialakulásában. A koraszülés ugyanis, ahogyan már korábban is említettük önmagában is a légúti betegségek rizikófaktora a születendő gyermeknél.

www.allergiakozpont.hu