Hazánkban a lakosság 20-25 százaléka légúti allergiás, köztük is magas azok száma, akiknél a parlagfű és a fűpollen okoz tüneteket. Az allergiaszezon közepén járunk, egyre több érintett fordul allergológushoz tüneteivel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével, az allergiával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdéseket válaszoltuk meg.

Mi a szénanátha?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ellene ellenanyagot termel. Ha szó szerint értjük, a „szénanátha” a pollen allergiát jelenti, vagyis ez esetben az allergiát a virágpor okozza, de ugyanilyen tüneteket más légúti allergén is kiválthat: a házipor atka, állati szőrök okozta allergia is.

Ha a családban van allergiás, én is az leszek?

Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata kb. 25%-kal nagyobb, ha mindkét szülő allergiás, akkor 50%-kal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás (ilyenkor a kockázat 10%). A hajlam azonban nem jelent betegséget. Allergiás tünetek - a betegség - bizonyos külső-belső tényezők hatására alakulnak ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz, vagy ezek kombinációja. Érdekes tényező, de a túlzott higiénés szokások a gyermekek „steril” körülmények között tartása is elősegítheti az allergia kialakulását.

A nyárfa szálló „vattacsomói” miatt tüsszögtem mostanában ennyit?

Hazánkban kb. 2000 féle virágzó növényből kb. 250 faj pollenje – virágpora - viselkedik allergénként. Leginkább a szélbeporzású növények szerepelnek ezek között. A Magyarországon allergénként szereplő fő csoportok sokszor már februárban a mogyoróval kezdődnek, majd a fafélék, májustól a fűfélék. Ekkor virágzik a nyárfa is, aminek magszőre sokakat kínoz, de ez inkább az erre tapadó fűpollen miatt okoz tünetet. Maga a nyárfa pollenje kevéssé allergén. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék- ezek közé tartozik a magyarországi „főbűnös”, a parlagfű is. Nagyon agresszív, tüneteket az első fagy beálltáig okoz, addig pollenjét szórni tudja.

Az étrenddel befolyásolhatjuk a pollenallergia tüneteit?

Pollenallergiásnak óvatosan kell viszonyulni a vegyes virágmézhez, ill. a gyógynövény teákhoz, gyógymódokhoz, mert az arra érzékenyeknél fogyasztásuk felerősítheti az allergiás tüneteket. A keresztallergénként ismert növényeket se fogyasszák, ha az bármilyen tünetet okoz, akár ajak-torokviszketés, nyelv viszketés, szájüregi-vagy ajak duzzanat, rekedtség, légzési panasz előfordulhat. A keresztallergia gyakran mutatkozik meg ilyen tünetekben, ezt orális allergia szindrómának nevezik. Oka, hogy a pollenallergiát kiváltó és a táplálék azonos növényi csoportba tartozik. A legismertebb keresztallegének: parlagfű- görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán nyírfa- mogyoró, cseresznye, kömény, kapor, őszibarack, alma feketeüröm- zeller, répa pázsitfüvek-gabonafélék

A gyógyszeres kezelés mellett, milyen praktikák segíthetnek?

Pollenallergia esetén a nyaralás helyszínét is érdemes úgy megválasztani, hogy a tüneteink ne erősödjenek a szabadság ideje alatt. Ebben segíthet például, ha a parlagfű allergiás beteg nem a Balaton partján, hanem a hegyekben, esetleg a tengerparton tölti a pihenést. Ha ez nem megoldható, már az is javíthat a helyzeten, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük a pihenést. A praktikák közt hasznos lehet még, hogy a szellőztetést inkább kora reggel végezzünk. Pollenszezonban az ágyneműt gyakran cseréljük, hajat, arcszőrzetet minden nap vízzel öblítsük át alaposan. Érdemes nyomon követni az aktuális pollenjelzést és ha magas az allergiát okozó növény pollenkoncentrációja a levegőben, akkor a szabadtérre tervezett programokat inkább elhalasztani.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

A gluténmentes étkezés velejárója, hogy az olyan értékes összetevők, mint a teljes kiőrlésű gabonák sajnos lekerülnek az étlapról. A köretként fogyasztott alacsony rosttartalmú rizs és burgonya sem jó választás, ha pótolni szeretnénk a szervezetünk egészséges működéséhez szükséges rost mennyiséget. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusának segítségével olyan magas rosttartalmú összetevőket ajánlunk, amelyek gluténmentes diétába is beilleszthetők.

Miért van szükségünk rostokra?

A rostok napi fogyasztása nemcsak a székrekedés megelőzésében fontos, de hozzájárul az egészséges bélflóra megőrzéséhez is, emellett számos betegség megelőzését segíti. Kutatások igazolják, hogy azok között, akik elegendő mennyiségű rostot fogyasztanak, ritkábban alakul ki cukorbetegség, magas koleszterinszint, vagy magas vérnyomás. A rostokat azoknak is érdemes az étrendbe iktatni, akik az alakjukat szeretnék megőrizni, vagy fogyni szeretnének. Segítségükkel ugyanis tovább tart a jóllakottság érzés, lassabban szívódnak fel a szénhidrátok, ezáltal a hirtelen vércukorszint ugrás is elkerülhető.

Mennyi az ajánlott napi mennyiség?

Napi 30-40 gramm rostbevitel ajánlott, aminek manapság átlagosan a felét juttatjuk be a szervezetünkbe. Amire mindenképp érdemes odafigyelni, hogy ha növeljük az étrendünk rost tartalmát, akkor mellé fogyasszunk minimum 2-2,5 liter folyadékot, hiszen a rostok vizet kötnek meg. Ha túl kevés a folyadék bevitelünk, akkor könnyen székrekedés és puffadás alakulhat ki.

Ami GM, az nem rostos?

A gluténmentes diétában elsődlegesen használatos a rizsliszt, kukoricaliszt, és a kukoricakeményítő, burgonykeményítő, GM búzakeményítő. Ezekre mind jellemző a magas szénhidrát-, és alacsony rosttartalom. Az előre csomagolt lisztkeverékek nagy része is keményítőkből áll, amik gyakran még hozzáadott cukrot is tartalmaznak, tovább gyorsítva a felszívódást. Emellett köretként is gyakori a rizs, burgonya, illetve a kukoricalisztből készült tészták fogyasztása.

Rostban gazdag pékáruk

Ha rostban gazdag étkezésre gondolunk, akkor elsősorban a teljes kiőrlésű búza alapú pékáruk jutnak eszünkbe, melyeket a lisztérzékenyek nem fogyaszthatnak. Léteznek azonban magas rosttartalmú gluténmentes alaplisztek, melyekkel a pékáruk rosttartalma növelhető. Ilyen összetevők a köles, hajdina, cirok, barna rizsliszt, vagy maglisztek. Általában sok időt és tapasztalatot igényel, mire ezekből az alapanyagokból az ízlésünknek megfelelő, igazán finom kenyeret, pékárut lehet készíteni, érdemes azonban kísérletezni. Ma már egyre több helyen beszerezhetjük a szükséges alapanyagokat, gluténmentes étrendet folytató csoportokban pedig egymás bevált receptjeit is kipróbálhatjuk. Az is jó megoldás lehet, ha a korábban bevált, de alacsony rosttartalmú összetevőket tartalmazó recepthez útifűmaghéjat adunk, melynek tömegének több, mint a fele a rost tartalma. Használhatjuk kenyerekhez, pékárukhoz, süteményekhez is rost kiegészítésre.

Egyéb lehetőségek rost bevitelre

A gabonafélék mellett természetesen léteznek más magas rosttartalmú élelmiszerek is. A zöldségek közül kiemelkedő az articsóka, hüvelyesek, brokkoli rosttartalma. Gyümölcsök közül a málna emelhető ki a sorból, melynek 100 grammja 6,5 gramm élelmi rostot tartalmaz, de természetesen a többi gyümölcs és zöldség is hozzájárul a rost bevitelünkhöz. Megemlítendő az olajos magok rost tartalma is, melyek egyébként is egészségesek az értékes telítetlen zsírsav, és magas magnézium, E-vitamin tartalmuk miatt.

Új ízek az étlapon

Az új összetevőkkel való kísérletezéshez a maglisztek mellett Varga Dóra három további, kevésbé ismert, magas rosttartalmú élelmiszert is ajánl. A quinoa egy Dél-Amerikai gabonaféle, az inkák is előszeretettel fogyasztották köleshez hasonló méretű magját, mely amellett, hogy nem tartalmaz glutént, magas tápértékű, dús fehérjeforrás. Rostban gazdag, valamint található benne B- és E-vitamin, magnézium, foszfor, kalcium és vas. Főzés során használhatjuk például a rizs, vagy a köles helyettesítésére. A chia magot már időszámítás előtt is alkalmazták a harcosok, vadászok étrendjében, hiszen rendkívül értékes energia-, tápanyag-, vitamin- és ásványi anyagforrás. Magas rost tartalma mellett kiemelkedő a kálcium, foszfor, kálium, cink tartalma. Semleges, enyhén diós ízvilága jól passzol mindenféle gyümölcshöz, tejtermékhez, és akár salátákhoz is adhatjuk. Az amaránt változatos formában - köret, kása, müzli, liszt – használható a konyhában, érdemes ezzel a szintén gluténmentes, magas rosttartalmú összetevővel is kísérletezni.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa 2008 óta foglalkozik az allergia kezelésének egyetlen oki terápiájával, az allergén-specifikus immunterápiával. Azóta több száz beteget kezelt eredményesen, felnőtteket és gyerekeket egyaránt. Tapasztalatairól és az eddig elért eredményekről kérdeztük.

2008-ban elsők közt kezdte ismét alkalmazni a szublingvális immunterápiát. Milyen nehézségekkel kellett megbirkózni a kezdetek során? 
- Az immunterápia szó hallatán az első időkben a legtöbben a daganatos betegségek kezelésére szolgáló gyógymódra gondoltak, ezért is hangsúlyozzuk mindig, hogy ez allergén-specifikus immunterápia, ami az allergia oki terápiája. Kétség kívül megnehezítette a kezelés népszerűsítését, hogy a környező országokkal ellentétben nálunk nincs támogatás, a betegnek teljes áron kell megvásárolnia a készítményeket, ami parlagfű allergiások esetében jelenleg éves szinten, készítménytől függően 60-80 ezer forint körüli kiadást jelent. El kellett magyaráznunk a betegeknek, hogy ez a terápia hosszú távú megoldást nyújt, ami azt jelenti, hogy a tüneti szerekre fordított kiadásaik már a kezelés első évétől jelentősen csökkennek, nem beszélve arról, hogy ezzel a módszerrel akár 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Mi változott az elmúlt években, mennyire számít ma elterjedt gyógymódnak az allergén immunterápia? 
- A 2014-es évben Magyarországon körülbelül 2500 fő részesült immunterápiás kezelésben, ami hazai viszonylatban jelentős növekedést mutat, de még mindig elmaradunk a környező országok átlagától. A 2009-es évben például Csehországban és Szlovákiában a terápiában részesülők száma elérte a 30-40 ezret, Németországban pedig meghaladta az 500 ezret. Mindenképp előrelépés, hogy 2008 nyarán megalakult a MAKIT Immunterápiás szekciója, de nem csak a szakmán belül nőtt a kezelés ismertsége. A mai napig aktív szerepet vállalok abban, hogy a betegek, érdeklődők a sajtón keresztül is minél többet megtudjanak az immunterápiáról.

Az eddigi tapasztalatok alapján az immunterápia beváltja a hozzá fűzött reményeket? 
- A betegek szeretik, mert – készítménytől függően - naponta csak egyszer, vagy kétszer kell tablettát szedniük, vagy a nyelvük alá csepegtetniük és a nap további részében el is felejthetik az allergiát. Több adat is rendelkezésre áll az elmúlt évekből, ami azt igazolja, hogy már a kezelés hatására már az első évtől jelentősen csökkennek az allergiás tünetek. A Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikáján 2010-ben végzett immunterápiás kezelésekről szóló összefoglaló is megerősíti, hogy a tünetek már a kezelés első évében javulnak, különösen az orrdugulás. A saját praxisomban, az elmúlt hat évben összesen közel 300 betegem választotta az immunterápiát. A Budai Allergiaközpont és a Szent János Kórház betegeivel végzett felmérésből kiderül, hogy egy évvel a három éves terápiát követően sem térnek vissza az allergiás tünetek. Az orrdugulás és a szemtünetek javulása a legjelentősebb, a betegek elmondása alapján átlagosan 80 százalékkal enyhülnek a tünetek, már a kezelés első évében.

A külföldi szakirodalmat a hazai tapasztalatok is igazolják – derül ki dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa és dr. Mohácsi Edit, a Szent János Kórház allergológusa által közösen készített felmérésből. Az elvégzett kezeléseik eredményét összesítve látható, hogy egy évvel az immunterápia befejezését követően sem tértek vissza az allergiás tünetek.

Gyerekeknél és felnőtteknél is eredményes
A Clinical & Experimental Allergy folyóiratban 2003-ban jelent meg egy beszámoló, allergiás asztmás gyermekeken végzett immunterápia hatásáról. Az átlagosan 8,5 éves gyermekek körében a 10 éves nyomonkövetés során jelentősen csökkent az asztma tüneteinek súlyossága és a gyógyszerhasználat is. 2010-ben a Journal of Allergy and Clinical Immunology hasábjain egy hasonlóan eredményes kutatásról olvashatunk. A 257 résztvevő közül az allergén-specifikus immunterápiával kezelt betegek, a három éves kezelés alatt, a tünetek jelentős csökkenéséről számoltak be. A tünet és gyógyszermentes napok tekintetében, a kezelés befejezését követő egy évben is jelentős különbségeket mutattak a kontroll csoporthoz képest.

Itthon is biztató eredmények születtek
Az allergén immunterápiát 108 betegnél – átlag életkor: 38,2 - alkalmaztuk, a kontroll csoportban, 66 fő esetében a hagyományos tüneti szerekkel zajlott a kezelés. A betegek többsége – közel 80 százalék – mindkét csoportban parlagfű allergiás – mondja dr. Balogh Katalin. A betegek 3 éven keresztül, az allergén növény virágzásához köthető időszakban, szezon előtt és alatt kaptak kezelést. Parlagfű allergiások esetében például ez 6 havi kezelést jelent, átlagosan májustól-októberig. Az allergén immunterápia során a betegek, cseppek formájában annak az allergénnek a magas fokban tisztított kivonatát szedték - szigorúan ellenőrzött adagolással - amire allergiásak voltak. A szervezetük így hozzászokott az allergénhez, így az a kezelés előrehaladtával egyre kevésbé okozott tüneteket.

Kevesebb tünet, kevesebb gyógyszer
Az orr- és szemtünetek terén, vagyis minden vizsgált tünet vonatkozásában tapasztalt javulás a kezelés első évében a legintenzívebb. A kezelés hosszútávú eredményességét igazolja, hogy a betegek beszámolója alapján a tünetek intenzitása a kezelés befejezését követő első évben is alacsony maradt. A tünetek csökkenését a tüneti szerek használatának visszaesése is követte. A betegeknek egyre kevesebb tüneti szerre volt szüksége: a kezelés előrehaladtával csökkent a tabletta, orrspray és szemcsepp használata is. Az eredmények pedig ez esetben is tartósnak bizonyultak.

Parlagfű allergiás?
Az allergén immunterápia tehát valóban képes hosszútávon enyhíteni az allergiás tüneteket, és ezzel párhuzamosan csökkenteni az allergia ellenes tüneti készítmények alkalmazását. A kezelés emellett a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezi. Az immunterápiával kapcsolatban lényeges információ, hogy a hagyományos tüneti kezelésekhez képest jóval korábban, az allergén növény virágzását megelőzően kell kezdeni. Parlagfű allergia esetén a szezonális kezelés kezdete a pollenszórás előtt 4, de legalább 2 hónappal ajánlott, tehát ez esetben a kezelést célszerű legkésőbb májusig megkezdeni.

Ha csak kevés időnk marad, akkor is készíthetünk finomságokat az ünnepekre. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa két olyan gyorsan elkészíthető receptet is ajánl, ami biztosan a gyerekek kedvence lesz.

Gluténmentes, tejmentes, diabetikus: gesztenyés keksz
Talán nincs is gyerek, aki ne szeretné a kekszet. Akár magában, akár teával, vagy kakaóval reggelire, uzsonnára is kínálhatjuk a házilag készített ropogtatni valót. Gyerekeknek szervezett összejöveteleken is nagy sikere van, otthon és az óvodában, iskolában is népszerű csemege. A gesztenyés keksz összetevői miatt a fogtündérnek sem kell aggódnia, mivel az édesítéshez xilitet használunk, abból is csak keveset. A gesztenyeliszt eleve édeskés íze, erős aromája mellé nem is kell több.

Hozzávalók: (25 darabhoz)

• 10dkg gesztenyeliszt
• 10dkg finomra őrölt mandula
• 7dkg xilit plusz
• 1 tojás
• 5dkg kókuszzsír
• 1 citrom reszelt héja
• 1 kk sütőpor

Elkészítés:
Az őrölt mandulát összekeverjük a gesztenyeliszttel, a xilit plusszal és a sütőporral. Hozzámorzsoljuk a kókuszzsírt, mintha vaj lenne. Az egészet egybe gyúrjuk a tojással és ízesítjük a reszelt citromhéjjal. A tésztát fél-1 órára hűtőszekrénybe tesszük. Ezt követően 25 egyforma golyót formázunk belőle és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, tetejüket kanállal lelapítjuk. 180fokra előmelegített sütőben, kb. 20 perc alatt készre sütjük.

Cukorbetegek, diétázók figyelmébe!
A napi szénhidrát mennyiség számításánál vegyük figyelembe, hogy 1 darab keksz tápanyag összetétele a következőképpen alakul. Energia: 65kcal. Fehérja 1g, zsír 5g, szénhidrát 5g.

Expressz édesség: házi gumicukor recept

Még ennél is rövidebb idő alatt készíthetünk gumicukrot, persze ehhez nem árt, ha van otthon kisméretű (pl. bonbon, vagy jégkocka) kiöntő szilikon forma. A recept elkészítéséhez ezen kívül csak egy bögre 100%-os, kevésbé rostos almalére és egy tasak porzselatinra van szükség. Ebből a mennyiségből - a forma nagyságától függően - megközelítőleg 15 gumicukrot készíthetünk. Ehhez nem kell mást tenni, mint a porzselatint kevés vízben csomómentesre keverni, majd a gyümölcsléhez hozzáadni. A folyadékot ezután állandó keverés mellett felmelegítjük, míg el nem kezd zselésedni. Ha igényeljük, nyugodtan édesíthetjük mézzel, nyírfacukorral, vagy akár eritrittel is. Melegítés közben folyamatosan kanalazzuk le a tetejéről a habot, hogy a kész gumicukor ne legyen tele apró buborékokkal. Kicsit hagyjuk hűlni, majd a formákba töltjük. Megvárjuk, míg megdermed - érdemes hűtőbe tenni – majd kb. 1 óra múlva már fogyasztható is.

A házi gumicukor glutén-, tej-, és tojásmentes. 1 db 11 kcal-t, 1g fehérjét, 0g zsírt és 9g szénhidrátot tartalmaz.